Kitsimono in China – Shanghai & penjing
Kitsimono in China – Shanghai & penjing. Ezek a szavak már sokat sejtetnek ugyan, de nem eleget. Műhelyünkből Bálintot meghívták Kínába egy bonsai rendezvényre és természetesen ennek nem csak illő eleget tenni de miért ne indulna az ember Shanghaiba? Az egy hetes időintervallumban számos bonsai és penjing gyűjteményt végiglátogatva és a penjing konferencia és bonsai fórum megbeszéléseken kívül a kínai gasztronómia világába is belekóstolva és bonsai demókon való részvételek után a várost járva, közel kétezer felvétellel az “sd-tarisznyában” történt a visszaérkezés… A város, a botanikus kert, a közeg, az élettér, az éttermek, a meghívók vendégszeretete, a lépték, a jó értelemben vett egzotikum és minden ami az ember szeme elé tárul a bonsai szülőhazájában erős nyomot hagy a szemlélőben. Nem csak nyomot hagy, de olyan erős impulzusokkal hat a Kínába utazóra, hogy egyszerűen van/lesz miről mesélni… A következőkben afféle “introduction” jelleggel, megosztunk veletek néhány impressziót bemutató fotót, melyeket Bálint Shanghaiban és környékén készített. A kint digitálisan rögzített anyag feldolgozás alatt van, hamarosan jelentkezünk vele, addig is itt vannak ezek a felvételek… és pici türelmeteket kérjük.
Pinus shohin bonsai tálba ültetése
Pinus shohin bonsai tálba ültetése. Kis fákról nagy dolgokat mondani vagy írni nehéz és nem csak nehéz, de nem cél. Nincs “bonsai lesson misszió” csak némi shohin passzió és a lehető legolcsóbb megoldást alapul véve indult az ebben a posztban megjelenő Pinus nigra shohin az úton – ugyanis az eredet yamadori. Korábban itt írtunk erről a növényről és most azért vesszük elő újra, mert tálba került. Bonsai tálba. Szürke, mázatlan un. virág alakú shohin bonsai tálba. Kiryu és akadama. Ennek a két talajnak a keverékébe lett ültetve és a tápanyag utánpótlást Biogold – al és Green King – el fogjuk megoldani.
A beültetést megelőző állapot a fenti képen látható. A fenyő erőteljesen drótozott és hajlított. Japán nevelőkonténerben fejlődött egy darabig és erősen volt tápozva. A gyökérzete enyhén savanyú talajban fejlődött és napos, fényes helyen volt tartva. Mindez elérte célját és egy erős gyökérzet volt képes fejlődni és az ágakat és lombozatot ellátni. A megszedett tűlevelek következményeként több rügy fejlődött mint a korábbi években és vélhetően ezen rügyek idei teljes kitörése azt eredményezi majd, hogy következő tavasszal már egy kompaktabb lombkorona lesz látható és sanszos, hogy a drótokat is le lehet majd szedni az ágrendszerről. Biztos, hogy utána szükség lesz egy új finom drótozásra, de az már alig lesz észrevehető és mindenképpen más benyomást fog kelteni a fa mint most.
Ha további bonsai témájú posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Tavasz és bonsai vadkacsákkal
Tavasz és bonsai vadkacsákkal. Éppen a bonsai teleltetőt szedtük szét és rámoltuk a helyére a növényeket és párhuzamosan megtisztítottuk a teleltető helyét a teleltető közegtől, mikor vadkacsák hangjára lettünk figyelmesek. Minden évben több alkalommal láthatóak felénk a vonuló vadkacsák és tavaszi érkezésük mindig optimizmusra ad okot – ha a tavasz várásra gondolunk. A teleltető szétszedését ilyenkor még korainak tartottuk volna és normális esetben nem is foglalkoznánk a gondolattal. Jöhet még hideg és közel sem biztos, hogy a tavasz végleg elérkezett. Idén azonban mégis korán belevágtunk, mert a növények kiszáradásától tartottunk. Azt figyeltük meg ugyanis, hogy a növények már kezdik hozni a virág és levélrügyeket és némelyik picit már meg is indult. Ez önmagában nem volna gond, de a teleltető közeg alatt a bonsai fák földlabdái még teljesen át vannak fagyva. Igen, a talaj még hideg és ilyenkor derül ki, hogy a teleltető közegnek mégis van védelme. Ennek viszont ilyenkor van hátránya, az átfagyott földlabda nem engedi a gyökértevékenységet optimálisan a hajtásokkal “szinkronban” működni és nem enged a gyökérnek vizet felvenni, így az induló hajtások és virágok képesek kiszívni a növényből a nedvességet és akár kritikus állapotba juttathatják ezzel a bonsaiok önmagukat. Ezt elkerülendő minden kikerült a bonsai teleltetőből és gyakorlatilag megkezdődött a bonsai öntözés időszaka. Jöhetnek az átültetések, a gyökérmetszések, a bonsai drótozások és minden tavaszi munka… A Nap ragyogóan süt és reméljük, a tél már nem jön vissza…
Chojubai shohin bonsai és piros virág
Chojubai shohin bonsai és piros virág egy zöld repesztett mázas shohin bonsai tálban. Jingasa széles peremmel. Mindez modern shohin bonsai fákra jellemző talajfelszínnel és némi mohával meg persze alá való tatamival. Valahonnan innen indulunk esztétikailag és erősen gondolunk arra a 3 – 4 évre amire még szüksége van a fának/cserjének arra, hogy megmutassa igazi arcát. Bonsai asztal híján és kiegészítő szerep vagy bonsai accessories hiányában maradunk a shohinnál és egyszerűen arra gondolunk, azért posztolunk, mert ez a chojubai éppen virágzik. Ez az ok elegendő arra, hogy fotózzuk a növényt és megmutassuk milyen kellemes impresszió a tatamin a virágzó Chaenomeles japonica latin névvel bíró bonsai. A shohin méretkategóriákon belül komono méretben megjelenő lombhullató szerepköréről korábban már írtunk – mégis újra elővesszük és megmutatjuk pár felvétellel milyen, mikor virágokat bont a tavasz előtt.
A Chaenomeles japonica növényről köztudott Japánban, hogy az elsők közt van a cserjék között, mely virágzik még a tavasz tényleges eljövetele előtt. Bármily meglepő, de ez a növény egy éven belül akár három alkalommal is képes virágozni. Tavasszal, nyár közepén és ősszel. Ennek köszönhetően időnként látni akár olyan shohin bonsai – t is, melyen egyszerre van jelen a termés és a virág.
Jelenleg ez az eset nem áll fenn, viszont a megpattant rügyek és a piros virágok már készen állnak a tavaszra…
Noelanders Trophy 2017 és EBA & ESA 2017.
Noelanders Trophy 2017 és EBA & ESA 2017. Még egy utolsó kis csomag landolt a bőröndben gondosan elrendezve a többi holmi között, majd a bőrönd lecsuk, zár és irány a már járó motorral váró taxi. Az ég még sötét volt, amolyan tipikus február eleji kora reggel volt amiben ködként látszik az ember lehellete. Mondom a sofőrnek a címet és hamarosan meg is érkezünk a Marczika Bonsai Stúdióba. Onnan pedig irány Belgium, megyünk a Trophyra – ahogy a bonsaiosok mondják. Megérkezésünket követően a sales area területén berendeztük a Marczika Bonsai Stúdió standját és utána mentünk a rendezvény megnyitójára ahol taiko dobosok közreműködésével indult minden….
Másnap reggel előkerült az indulás előtt bekészített kis csomag és a rendezvény megnyitására shohin bonsaiok környezetében kihelyezésre kerültek a tatamira a csomagban található munkáink. Kisméretű kerámia tenpai figurák voltak, amik szinte kabala szerűen töltötték be funkciójukat a vásárlók és látogatók kedvére…
Kerámia tenpai figuráink a hétvége alatt gyakorlatilag bejárták a stand minden területét és “adatközölték” műhelyünk üzenetét: “Break the rules with traditional art tools!”. Jó volt találkozni a régi ismerősökkel és a “social media” “added bonsai friends” minden személyével aki felbukkant Európa talán legjelesebb bonsai rendezvényén. A hétvégén “bonsai friends” – ként taggelt személyek aktivitásának köszönhetően izzott a facebook és magasfordulaton pörgött az instagram, mindenhol folyamatosan pingetett a messenger és a NO PHOTOGRAPHY tábláknak köszönhetően az élet áttolódott a sales area hömpölygő tömegei közé. Nincs is értelme tovább ragozni a dolgot a kiemelkedően magas szinvonalú bonsai és suiseki kiállítás emlékével és a professzionális kereskedői területek HQ kínálatával minden lehetőség megvolt arra, hogy a résztvevők, a kiállítók, a látogatók és a kereskedők egyaránt jól érezhessék magukat…
Nem szeretünk ilyen helyekről üres kézzel hazajönni, ezért vásárfiának hoztunk Giacomo Pappalardo saját nevelésű pre bonsai fáiból egyet, hogy ne hiányozhasson a Kitsimono bonsai gyűjteményből a Larix decidua mint faj és egyáltalán mint lombhullató fenyő bonsai… Persze egyszer minden jó véget ér, ami a Trophy esetében annyit jelent, hogy az összepakolást követően kezdetét veszi a végtelennek tűnő autózás…
Parasztorchidea négy felvonásban
Parasztorchidea négy felvonásban. Egy Dendrobium nobile orchideát alakítottunk “parasztorchideává” és négy féleképpen igyekeztünk installálni, hogy megnézzük milyen előjellel alakítja a körülötte lévő tér hangulatát paraszti tárgyakra applikálva. Az egész kísérlet egyszerűen abból ered, hogy a bonsai kultúrába (is) tartozó kusamono és shitakusa, kokedama és ikebana világot leginkább a népművészetben interpretálva tudjuk a legsikeresebben értelmezni – ha esztétikáról, indíttatásról és komponálásról van szó. A művészettörténet tudomány által definiált népművészet illetve az akként meghatározott paraszti kultúra tárgyias része nem sokban különbözik a néprajz halmazában megtalálható szempontok összességétől. Viszont a művészettörténet magyarázatai és szempontjai alkalmasak a fentebb említett japán kulturális szelet értelmezésére és kibontására anélkül, hogy fiktív teóriákat teremtenénk velük. Ezeket mankóként használva igyekeztünk a témához nyúlni és kerestük miként tudnak együtt hatni ezek a tárgyak egy orchideával.
Hogy a kiválasztott négy tárgy hatását biztosabban lássuk, ugyan azt az orchideát kötöztük át egyikről – a másikra. Ha kíváncsiak vagytok, melyik hogyan sikerült olvassátok erről szóló posztunkat ITT.
Posztmodern bonsai display kísérletek
Posztmodern bonsai display kísérletek illetve posztmodern kazari ötletek voltak azok a bonsai kompozícióink, melyekről szólt legutóbbi két posztunk. Mindkét esetben más volt a téma, egyikben a kakejiku, másikban a horizont. Nem volt külön koncepciója annak, hogy miért pont ezt a két kérdéskört vettük elő, de volt két bonsai fánk, melyeknek köszönhetően ezek a kérdések jöttek elő. Ilyesmit kipróbálni érdekes dolog és ilyesmit megpróbálni megvalósítani a kulturális aura destruálása nélkül kihívás is egyben – de nem lehetetlen.
Ha valaki megtör síkokat, vagy megszakít horizontális vagy vertikális folytonosságokat akkor biztos, hogy sok gondolkodásra lesz szüksége – ha kerülni szeretné az egyszerű feltűnősködést vagy vizuális blöffölést. A bonsaiok esetében van egy óriási szerencse;
“A fa adva van!”
Nem tudható biztosan, hogy mennyire modern a gondolat vagy éppen mennyire posztmodern, hiszen, lehet tekinteni az egyes megújulási és újítási szándékokat is a tradicionális fejlődés részeként és mint ilyen nem lehet modern, maximum kortárs… Ezt a kérdéskört viszont itt és most nem fogjuk megválaszolni, de az említett két posztot itt eléritek.
Hogyan kerül a balettcipő a bonsai asztalra, avagy kísérletek térrel, idővel, balerinával és bonsaiokkal
Hogyan kerül a balettcipő az asztalra? Első pillantásra igencsak különös ötletnek tűnik egymástól ilyen távol eső fogalmak, mint a táncművészet és a bonsaiok társítása – legújabb poszt-sorozatunk viszont egészen más megvilágításba helyezhet mindent. Mi kapcsolja össze a mozdulatok művészetét a – látszólagos – mozdulatlansággal? Mi kapcsolja össze a ritmus térben és időben történő alkalmazását, a pillanatnyi, múló impresszió megfoghatatlanságát és az évszázadok megfontoltságát, a szépség fogalmának legkülönbözőbb aspektusait? A ‘dinamizmus’ szó végletesen kitágított értelmezéseit? Egyszerre játékos és egyszerre komoly kísérlet dokumentálását láthatjátok a projektben, melyben egy balett táncost kértünk fel bonsaiok “megjelenítésére”. Ajánljuk azoknak, akik kíváncsiak arra, hogyan látja és értelmezi egy táncművész a bonsaiok világát, ajánljuk azoknak, akik érdeklődnek egyensúlyi helyzetek, ágszintek átértelmezése, megvalósítható és megvalósíthatatlan törzs-dőlésszögek iránt és azoknak, akiket egyszerűen csak kíváncsivá tett mindez…
Néhány kiragadott felvétel a sorozatból, kedvcsinálóként – a többiért itt olvassátok “Bonsai meets ballet” cikkünket!
Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal
Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal. A shohin bonsaiok világában megengedett színes tálak igazi ideje ősszel és később télen jön el. Ősszel a lombszíneződésnek köszönhetően és télen a lombtalan fák látványa miatt. Az őszi lomszínek a színes bonsai tálakkal kellemes hangulatokat teremtenek és a téli lombtalan állapotban a “meztelen” fát erőteljesen kiemelik és ha terméssel látjuk a shohinokat télen, az csak külön élvezetet jelenthet. Ebben az esetben egy Acer buergerianum (Háromerű juhar) shohinról beszélünk, melynek sárgult lombja üde harmóniát alkot a fa sárga shohintáljával. A ” shohin world ” sajátos bájjal rendelkező szubkultúrájában a ” yellow shohin pot ” fogalma szinte státusszimbólummá emeli a gyűjtők körében az ilyen tálakba ültetett juharokat. Ezekhez azonban hangsúlyos kusamono dukál és a kusamonokhoz pedig a sárga tálakra színben jól felelő kusamono tál.
Ebben az esetben a kusamono növény egy Selaginella, mely rózsaszín shohin bonsai tálba lett beültetve. A növény jellegzetes őszi narancsos színeváltozásának kezdete már látható, mely valószínűleg a kis Acer buergerianum lombtalan állapotának idejére ki is teljesedik. A kakejiku visszafogottabb, a növények összhatásához illően szerényebb színvilágú, mely egy tussal festett absztrakt fecskét ábrázol.
Az őszi hangulatok nem véletlenül közkedveltek a bonsaiok világában és nem véletlen, hogy a legtöbb bonsai club előszeretettel rendez őszi bonsai kiállításokat (is). Ilyenkor egy rövid időszak adott arra, hogy színeket vigyünk a tokonoma térbe a tatamira.
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Ez a fa görbe… Pinus bonsai bunjin tálban
Ez a fa görbe… Pinus bonsai bunjin tálban. Yamadori eredet és megmondhatatlanul sok méter bonsai drót után a fa a rendszeresen megszedett tűlevelei a rügykitörések és harmadolások után hellyel közzel hat év után a tálba ültetésen túl a modern talajfelszín kezelés mellett és annak ellenére köztes állapotba került. A köztes állapot azt jelenti, hogy ha a főbb ágakat és a törzsként kezelt felhúzott ágat meg lehet szabadítani a rafiától, értelmet nyer minden korábbi alakítás és “csak” a lombkorona sűrítése és finom drótozása marad hátra az elkövetkezendő tíz évre.
Mit jelent a modern talajfelszín kezelés? Egyszerű dologra kell gondolni, nem másra mint a modern shohin bonsaiok talajfelszínképzésére, mely sokszorosan “túlfújja” a megengedett moházási lehetőségeket. A paradigmák itt is úgy vannak átlépve, mint egy Mercedes Benz esetében a sportosan túlfújt gumik, melyeknek a féknyoma is jelentősen különbözik az oldtimerek féknyomától. Nem bontanánk ki közhelyesen milyen nem lett a talajfelszín és nincs értelme ecsetelni milyen – tudatosan épített – talajfelszínt építettünk ehhez a tálhoz a nebari köré, hogy a modern bonsai “bank rendszerét” ne puszta bunjin devianciaként adjuk elő…
A bonsai drótozásának koncepciója amolyan bunjin féle indíttatással kezdett, de ez az egyébként nem túl könnyű műfaj végül megjelent és leképeződött annak érdekében, hogy a bonsai tálat és a talajfelszínt leszámítva a modern bonsai mellé egy hagyományörzőbb megjelenést keltve közelítsünk a régebbi japán bonsai stílus alapjai felé… Igaz ugyan, hogy a bunjin bonsai stílus egyike a legfiatalabb bonsai stílusoknak és egyike a legnehezebb bonsai stílusoknak, de mégis egyike a legkedveltebbeknek is. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a korábban részeg szerzetesek firkálmányainak tartott bonsai stílus mai megjelenési formái nem csak autentizálódtak, de ennek köszönhetően emblematikus lenyomatai is a japán bonsainak úgy mint az európai bonsainak. A felvételeken látahtó Pinus nigra is hasonló ideák mentén lett kialakítva és kimondott cél volt a növény konkrét bonsai stílus felé történő terelése úgy, hogy modernsége mellett a tradíciókat is képes legyen kifejezni a nézők és a kazari számára.