Tea, március és ikebana a Kitsimono webshopból
Tea, március és ikebana a Kitsimono webshopból – azaz márciusi híreink. Ahogyan webáruházunkban is említettük már el akar jönni a tavasz. Szerintem hagyjuk. Hagyjuk, hogy itt legyen és megérkezzen közénk! Lassan nyílnak a Hóvirágok után a Krókuszok és még a Nárciszok és a Tulipánok előtt a Mandula fák – mi meg a mandula virágok mellé ilyenkor zöld Pu – erh teát teszünk.
Nem is lehetne ez másként a “hungaro – shakura” életérzés szerint és ahelyett, hogy ez kiábrándító lenne inkább végtelenül reményteli. Reményteli, mert nálunk így jön el a tavasz és azt követően a nyár. Az időjárástól megbolondított vadkacsák már úton vannak visszafelé és vannak akik közülük már meg is érkeztek. Bárhogyan is bolonduljon meg ez a világ és álljanak feje tetejére a dolgok mi itt vagyunk és ebben a világban élünk mert a párhuzamos dimenziók világa inkább habos mese és a titkos dobozokból előhúzott tea meg a jelen és ezzel együtt a valóság. Ne is várjunk. Teázzunk vagy ikebanázzunk – de a legjobb, ha ezeket egyszerre cselekedjük.
Nem írunk most olyan klasszikus blog posztot amiből még az elején kidobunk téged egy linkkel a webáruházunk valamely aloldalára (ez ráér a végén is). Viszont kicsit vitatkoznánk is magunkkal, mert az a link ahová át szeretnénk dobni téged a végén az mond valamit amit úgy is gondolunk de annak ellenére, hogy utal rá az a kontent nem nyitja meg a témát mert kicsit un. crossower a tavasz szemüvegén keresztül nézve. De ilyenek ezek az oolong teák. Verik a kultúra magas lécének teteje felett de mégis mindenhonnan száműzik őket – amíg el nem ismerjük, hogy wulong nem oolong… Erre hagyok időt és elnézést is kérek tőletek de néha muszáj picit kimondani azt amit a gaiwan nyaló sznobok bevízkövesítettek a lemonos pu – erh… na jó hagyjuk…
Szeretnénk megemlíteni egy olyan wulongot, ami nem csak személyes kedvencünk a Kitsimono műhelyben de talán az egyik legélvezetesebb tea is a könnyen elkészíthetők közül. Közérzetbarát és ha kell semmi, ha kell a másnaposság térdre kényszerítője de egyszerű élvezeti cikk vagy éppen hűsítő ice tea vagy sok minden más is lehet. Nem szoktak róla túl sokat beszélni teás körökben mert vagy nem ismerik vagy nem elég divatos vagy nincs benne elég üzleti érdek ahhoz, hogy körbefényezzék a trend magazinok online promo-költői. Ez a tea nem más mint a Pouchong.
Tudtad?
A kínai és tajvani (tajpeji) eredetű zöld teák és oolong teák között emlegetett pouchong tea ötvözi a két világ ízeit. A baozhong néven is ismert, sodrott levelű és enyhén illatos tea gazdag és lágy íze és antioxidáns hatása miatt egyaránt kedvelt. Illata miatt “flower tea” néven is ismert. Termőhelyén tavasszal, márciusban szedik. Ez a tea fajta Taiwanon a tíz legnépszerűbb tea között van számon tartva.
Ha szeretnél egy ilyen teát valamiben jól elkészíteni akkor a legegyszerűbb megoldás egy tradicionális kínai teáskanna használatát megfontolni. Egyszerűen erre van kitalálva. Erről is szól legfrissebb hírünk a Kitsimono webáruházunkban mert újra elérhető az egyik leginkább evidens választás ehhez.
Tekintsd meg webáruházunk aktuális híreit – kattints a képre!
Matcha tea szettek kezdőknek és magabiztos profiknak
Hogy hol van a határa a profiknak és a kezdőknek – már ha a tea kiegészítőkre és a teaszertartás kellékekre gondolunk? Van-e határa a tárgyaknak és a jó vagy jól elkészített matcha teáknak? Meggyőződésünk szerint nincsen – vagy legalábbis nem innen néznénk a dolgot. Mert a matcha nem ezeknek a dolgoknak a függvénye és ráadásul még a teázó ízlése vagy útjának “állomási” pontja is befolyásolja az erre a kérdésre adható választ. Mielőtt kockázat nélküli választ várni képtelen mondatokat tolnánk az olvasó elé, sietnénk megjegyezni, hogy nincs igazság. Nincs tökéletes matcha filozófia. A profiké nem degradálhatja a műkedvelőkét. A műkedvelők szerencséje, hogy nem kell törődniük sem a kísérletező sem a kezdő és/vagy szárnypróbálgató japán zöld tea készítők dolgaival – sőt, senkinek nem kell törődnie mások teájával. Figyeljünk a magunk teájára, a magunk útjára. Ez egy privát dolog és nem kell senkinek megfelelni. A matcha is egy olyan tea, ami az ízével nevel – és ez fontos. Élettanilag egy rosszul elkészített matcha is egészséges csak maximum az élvezeti értéke lesz… hogy is mondjuk… szerény. Ha meg számunkra élvezhető az íze akkor meg kinek mi baja lehet? A te választásod miért fogyasztod. A te választásod, hogyan fogyasztod és a te választásod, hogy élvezni szeretnéd az elkészítéstől a fogyasztásig vagy trendek áldozata leszel…
Miért lennél trendek áldozata?!
Szerintünk sose legyél. Kinek jó az? Neked bizonyosan nem (de te tudod). Ha fogsz egy chasaku hegyén elférő mennyiségű szabadidőt és készítesz magadnak egy élénkzöldet és enyhén habosat a japán porított zöld teából akkor már biztosan jó napod lesz. Nem kell hozzá sem kimonót sem jukatát öltened és nem kell egész nap meditálnod előtte és bizonyosan nem kell a kamit belekeverned a dologba az európai japán teaszertartás képzelt “píszíjének” okán… Viszont. Ha meditáltál előtte, akkor ez olyan lesz neked mint 1000m gyorsúszás után egy szauna és egy laza masszázs. Ha le tudsz dobni minden relativizáló féligazságot a matcha média által feltöltött aurájából akkor tied a világ. Akkor már tudsz valamit. Ne csak az esztétikát és a vélt hagyományőrzést keresd, hanem az esszenciát, az okot, hogy miért fogyaszt valaki matchát. Ha ez megvan jobb úton jársz mint azok akiknek a szavait biblikus nyálfolyással csodáltad idáig és hidd el, nincsen szükséged rájuk (ha csak nem a barátaid).
A dolgok provokatív jellegét most engedd el a füled mellett mert nem ez a meghatározó. Sokan és sok féle indíttatásból nyúlnak az etiolált Camellia sinensis japános (sokszor valójában kínais) hajtásaiból készült “teapúderhez”. De ez ettől még csak egy tea. Legyél bár író aki a sokszorosan hosszabbított leadási határidők felett akar győzedelmeskedni a matchával – így vélni felülkerekedni a dekoncentráción. Legyél bár építész aki két munka között a saját otthonának kényelmében csodálni kívánja a zöld tea habok felett a maga által épített architektúrát. Legyél bár szinte emocionális japán kultúra rajongó aki tanfolyamokon tanul teaceremóniát vagy éppen harcművészetekkel ébredő és nyugvó. Legyél bár posztmodern biorobot munkaerő aki így menekül a gyilkos valóság attitűdje elől vagy éppen jóga oktató vagy tudom is én… Egyet ne tegyél. Ne hazudj magadnak. Csak akkor “maccsázz”, ha ez jó neked és akkor tényleg jó lesz.
Mi alapvetően művészek vagyunk itt a Kitsimono műhelyben és mellette egyszerre teakereskedők. Teakereskedőként viszont nem tudunk mást mondani neked, minthogy ne azért készíts matcha teát mert az kívülről valahogy… hanem inkább azért, mert a matcha a hétköznapi életünkben olyan mint egy öreg fenyő bonsai a tokonoma terében. Ha ilyet láthat az ember az kivétel nélkül ünnepnapnak számít…
Matcha tea készítéshez egyébként sok terméket forgalmazunk. Ha keresel valamit ehhez kattints a képre vagy ide!
Mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban? Megmondjuk!
Mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban? Megmondjuk! De mielőtt megmondanánk, érdemes tisztázni pár makacs dolgot, amit szemlélődési pontnak vagy kiindulópontnak – de leggyakrabban nézőpontnak nevezünk. Mert szinte mindig nézőpont kérdése minden és erre a japán kultúra ugyanúgy rávilágít sokszor mint ahogyan a magyar kultúra is reflektált rá sokszor – minimum Mátyás király óta.
Legyen az egyik ilyen nézőpont az a szituáció, amikor mindkét művészetnek hódol valaki. Foglalkozik bonsaiokkal és japán teákkal is az illető. Egy napon bevisz a lakásba a kertből egy bonsait és kihelyezi annak rendje és módja szerint az enteriőrbe. Hogy a példa kellően tipikus legyen, a konyhából előhoz mindent (chasen, chasaku, matcha, chawan, mizusashi, stb…) a bonsai elé és készít egy korrekt matcha teát. Szertartásos mozdulatok, 100% énidő, meditatív cselekvések és felülmúlhatatlan műélvezet mind a teára és mind a bonsaira gondolva.
Ilyen esetben nem kérdés, hogy mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban. Nézzük máshonnan:
Nyilvánvaló, hogy nem lehet a Japán kultúra egyes szeleteit egymástól elkülönítve úgy vizsgálni, hogy örök érvényű igazságokat keressünk vagy hirdessünk ki róluk dogmákat. Helyben is vagyunk, mert akárhogy is volt korábban a történelem során, ma a bonsai és a matcha is egyértelműen Japánt jelenti – még akkor is, ha Európában éljük meg európaiként esetenként. Szóval egy tőről fakadnak ahogy mondani szokás és kultúra azonos mindkettő gyökere. Van egy olyan közös pont is a japán bonsai és a japán tea között, hogy érthetően nagy kultuszt teremtettek maguk köré az egész világon – ami persze már régóta közhely. Van viszont valami ami már nem egyidős a tradícióikkal és ez nem más mint a mai kor szülte igényeken történő megközelítése ennek a két külön világnak. Itt a modern. Az elátkozott, a számkivetett, az örök második helyezett, a vitatott, a lenézett, a megtűrt de azért el nem dobott modern. Igazi megosztó műfaj. A jelen önbizalomhiányát tükrözi, hogy nem tudja befogadni és még mindig mostoha gyermekként kezeli azokat a bonsai művészeket és gyűjtőket és azokat a teamestereket akik tovább látnak a konvenciókon és a hagyományokon és tudnak mutatni valami újat, ami nem csak a tea szakértők kiváltságaként kezeli teszem azt a matcha teát és a bonsait. Hogy a két szék között ne essünk a pad alá, nem tiszte senkinek igazságot tenni ebben a kérdésben – hiszen mindkét műfaj az egyén alkotásáról vagy teakészítéséről szól vagy legalábbis azon alapszik. Ahogyan Japánon kívül gyakorlatilag minden országban fellelhető a kulturális világhódítása a bonsainak és a japán teának, így Magyarországon is. Kapaszkodjunk meg, nem csak a széllel befújt felszínt találhatjuk már meg, de a pedáns hagyományőrzőktől a hobbistákon át a modern (sokszor hajmeresztően extravagáns) teamesterek és bonsai művészek is ismertek már ha nem minden esetben a világ de Európa előtt mindenképpen. Ebből meg egyenesen az következik, hogy mind a bonsai kultúrában és mind a japán teakultúrában az a legfontosabb közös vonás, hogy legalább olyan fontos esetükben az út, a tanulás mint a végeredmény. Praktikusan az is fontosnak számít, hogy a kezdetektől a profizmusig az út minden pillanata élvezhető és egyszerre kiélvezhetetlenül jó. Ezt egyszerűen meg kell élni vagy ki kell próbálni.
Ha ehhez a két világhoz keresel kiegészítőket, teát vagy járulékos művészeti alkotásokat akkor érdemes megnézned műhelyünk webáruházát – ahol sok mindent megtalálhatsz akár modern akár hagyományőrző igényekkel keresel.
Két dimenzióban Tajvan, Kína és tea meg persze bonsai
Két dimenzióban Tajvan, Kína és tea meg persze bonsai. Pontosabban Jiufen, Yunnan, Pu-erh és matsu. Ja és ballet. Lehet valami absztraktabb mint egy Pu-erh tea korong az alapozott festővásznon? Vagy egy balerina a bunjin bonsai szerkesztési elveinek segédvonalai közé szorítva? Lehet. Persze. Minden lehetséges, de most ebben a pillanatban ezen absztrakciók inkább úgy jönnek szóba, hogy a legelején említett témákban készültek legutóbbi grafikáink hol papírra, hol vászonra. Igen, vászonra – mert senki nem mondta, hogy csak papírra lehet grafikákat készíteni. Ezekből az elsőket már fel is töltöttük a Kitsimono Webshopba és a többi feltöltésével kapcsolatban meg…. meg hát itt nyilatkoztunk bővebben…
Szóval a híradás megvolt, rátoltuk a facebookra és az instára, majd dolgoztunk tovább – és ha minden jól megy egyszerre végzünk a keretezővel. De lapozzunk! A téma olyan, hogy a sorozat – melyben gondolkoztunk – pici magyarázatra szorul (ez nem ritka a kortárs művészet berkein belül valljuk be). Ez nem egy olyan sorozat ami azt jelenti, hogy egy képből sokat készítettünk volna (sorszámozással megkülönböztetve őket egymástól). Ez úgy sorozat, hogy a téma adott, de azon belül sok parafrázis készült. A grafikák általunk készített dúcokról lettek nyomtatva, de minden dúcról egyetlen nyomat készült és ezt követően a dúc megsemmisítésre került. Ez az eljárás a sokszorosító grafika valós értékére igyekszik utalni, hiszen a sokszorosítógrafika mint olyan, technikailag olyan vizuális értékeket képes felmutatni, mely értékeket más grafikai technika nem, vagy nem nagyon. Viszont ez a fricska nem öncélú, a sokszorosítási technika becsületét szerethetően igyekszik visszaadni és emellett a mai nyomdatechnológia és a digitális copy-paste világra köp nagyot…
“Mikor ezt a fotót látod, akkor már a valós idő szerint túl vagyunk időben azon amit látsz. A művészet olyan mint az emlékek. Nincs jövőideje. Csak jelenje meg múltja…”
KITSIMONO AZ INSTÁN!
KÖVESS MINKET TE IS!
Pinus nigra bonsai télen – behavazott mochikomi
Pinus nigra bonsai télen – behavazott mochikomi a kertben. Mostani posztunkat a havazás, az idei első havazás hozta magával és természetesen a tél nyugalma engedi, hogy elmerengve egy-egy bonsaion szabadon asszociált gondolatainkkal előjöjjünk blogunkban.
“Ha valamit már túl sokszor túl sokáig néztél, helyezd más kontextusba.”
Ha valamit évekig szinte nap mint nap nézünk és látunk akkor bizonyos, hogy már másként látjuk mint mások. Hogy milyen mértékig tartottuk meg a reális képet a fáról azaz a bonsairól az esetenként viszonylagos. Egy biztos, a kialakuló érzelmi kötelék és a bonsai jövőképének illúziója még helyre billenthet mindent.
Erről a Pinus nigra fenyőről nem először írunk. Messziről kezdte a fa és a mochikomi ugyan yamadoriként számlált le tízet esztendőkben de tálban nevelve is hozzáadott nyolcat vagy kilencet. Az eleinte könnyűnek tűnő feladat évről évre nagyobbat nőtt mint az eredmény. Ez annyira így volt, hogy egy ponton, mikor már elkezdtük a displayben gondolkodás miatt beszerezni az accent shohinokat és készítettünk hozzá kakejikut, bonsai tálat és szereztünk hozzá bonsai asztalt, kénytelenek voltunk más művészeti ágból erőt, ötletet, ihletet és viszonyítást meríteni. Ez a művészeti ág a táncművészet volt, azon belül a balett – a bonsai és a balett kapcsolatában megmutatva. A tánc statikája és dinamikája persze új kérdéseket vetett fel és új feladatokat is adott. Azóta eltelt két év és azt is mondhatnánk, hogy ma sem tartunk sokkal előrébb – ha nem vennénk figyelembe az esztétikai és statikai (nem kézzel fogható) eredményeket.
A bonsai alakítás világában roppant nehéz dolog, hogy a kvalitásos japán bonsai világa folyamatos impulzusokban ad újabb és újabb inspirációkat és nehéz ugyanannál a koncepciónál maradni tíz évig… Ha mégis meg tudunk maradni ugyanannál a koncepciónál, kifejezetten ajándék az időjárástól példának okáért a havazás. Egy más látvány, egy más hangulat születik ideiglenesen és akár új gondolatokat is elindíthat, de segíthet észrevenni hibákat vagy erősítendő előnyös részleteket vagy tulajdonságokat a fán.
Nézzetek behavazott bonsaiokat! 😉
Yin zhen fehér tea chawanból és shohin bonsai – tea blog II.
Yin zhen fehér tea chawanból és shohin bonsai – tea blog II. Ezúttal fehér teázunk és nem meglepő módon, igyekeztünk a tea színvilágához és hangulatához harmonikusan illő chawant választani. A teák között előkelő helyet foglaló Bai hao Yin zhen egy könnyű és kellemes tea, mely fogyasztása hidegen és melegen is egyaránt ajánlott. Ha melegen fogyasztjuk 70°C – 80°C – os vízzel – lehetőleg minél lassabban – szükséges leönteni a teát. Ha hidegen fogyasztanánk, akkor lényegesen több időt vesz igénybe a teakészítés. Ez esetben órákon keresztül érdemes áztatni a lehető legtisztább és legfrissebb vízben. Ezt a teát nem csak ízéért és zamatáért, de számos az egészségre kedvező hatásáért is fogyasztják.
Yin zhen tea – Silver needles
A hangulat fokozásának érdekében “mellékeltünk” a teához egy shohin bonsait és egy tenpai figurát, hogy addig is amíg ízleljük a Yin zhen – t, legyen min járjon a tekintet. Nem szükséges tea mesternek lenni ahhoz, hogy igazán kellemes élményt jelentsen az urbánus trendekből és a hagyományokból egyszerre merítkező teázgatási forma. A badarai chawan ebben az esetben akaratlanul is szertartásossá teszi a teázó mozdulatait, mert a “láb” egyensúlyi helyzete megköveteli az óvatosságot és a lassú mozdulatokat (ellenkező esetben kiömlik a tea).
Érdekességként:
Egy taiwani ismerősünk szerint, a Bai hao Yin zhen tea hatásának köszönhetően a bőr egészséges marad és öregedése is lassul. Az ázsiai nők bőrének különleges szépségére is ez a magyarázat szerinte és a hosszú életre ugyan úgy…
Chawan bonsai mellé és chabana – tea blog I.
Chawan bonsai mellé és chabana – tea blog I.
A chawan és a chabana a teaszertartások része, mint ahogyan a mizusashi, a chasen és a chasaku is. A chabana kompozíciók – hasonlóan mint az ikebana, a kusamono és a bonsai – hivatottak kifejezni az aktuális évszakot és emellett számos egyszerű szabály vonatkozik ugyan rájuk, de alapvetően roppant könnyed műfaj. Esetében érdemes lemondani az erős illatú virágokról, a tövises növényekről – nem beszélve a mérgező növényekről. A természetes hatás elérésének érdekében tiltott a vásárolt (pl. virágbolti) virág használata és preferált a kertből, mezőről vagy rétről szedett virág, ág, stb… Mindezt azért említjük, mert egy shizuokai példából kiindulva, fogtunk egy első látásra ikebana vázának tetsző kerámiát és chabanát helyeztünk el benne. Mindezt azért, hogy egy újra alakított (restyling utáni) Kínai boróka (Juniperus chinensis) bonsai fát bonsai display szerűen szemlélhessünk teázás közben.
Tea szertartás vagy tea fogyasztás?
Kinek – kinek másért és másért kedves az ázsiai teák világa és biztosan nem vet senki követ azokra, akik chawanból kínai teát fogyasztanak – csak úgy a teázás öröméért. Mi egy sanghaji teát vettünk elő ezúttal, amit 70 – 80°C közötti vízzel készítettünk el úgy, hogy azt mennyiségre értve 20% – nyi hideg vízzel hűtöttük vissza, hogy kijöjjenek az ízek amennyire csak lehet. Úgy tartják, hogy a teázáshoz minden esetben friss és oxigéndús vizet kell használni, mert a teáknak ez hozza ki leginkább az ízét a legoptimálisabb mértékben. Eső, forrás vagy ásványvíz a javasolt dihidrogén – monoxid ezen teák esetében, de urbánus környezetben a csapvíz is megteszi (kénytelen-kelletlen).
A teával mi az újra alakított pre bonsai látványát szerettük volna élvezni és egyébként a teázás “jelenléte” miatt választottuk a chabana komponálást a kusamono kihelyezés helyett. Hogy mégis összhangban lehessen a chabana a bonsai fával, alá is shohin bonsai asztalt tettünk és így minket már nem zavart a látvány semmiben sem…
Taiwani hangulatok fotografikákon II.
Újra elővettünk pár taiwani fotót és belenyúltunk, de nem annyira mint elsőre tűnhet a nézőnek. A járműből fotózott bemozdult, elsőre jelentéktelennek tűnő fotók gyűjtése lehet koncepció és lehet véletlen halmozás eredménye (ha elmarad a törlés). Kicsit dokumentáló, kicsit fotóriporteres, kicsit expresszív és kicsit játékos… Céltalannak ugyan nem céltalan, de magáért való sorozat lett ez is és ha helyenként elmosódott is némelyik kép, az úgy…
Hogy magára hagyott fiatal juhart látunk amortizálódott bonsai tálban, vagy pálmák alatti boróka bonsaiokat, vagy éppen egy nagyobb Ficus alatt egy kisautót az abból a szempontból jelentéktelen, hogy (szinte) bármit fotózhatunk a fentebb említett koncepcióval – minden amit látunk képet ad Taiwanról. Abból a szempontból persze nem jelentéktelen, hogy a szubjektivitás így kap teret és így keletkezik eszköz arra, hogy a mi szemünkkel “közvetítsük” az ott látható dolgoknak ezt az oldalát (is)…
Bonsai kaleidoszkóp és japán tekercskép – kakejiku
Bonsai kaleidoszkóp és japán tekercskép – kakejiku. Feltételezzük, a kaleidoszkóp nem egy túl idegen szó az idősebbnek mondható generációk számára és reméljük a fiatalabb generációk számára sem olyan mint mondjuk a tantusz. Mielőtt leeshetne ez utóbbi, inkább elmeséljük mi történt. Egy kaleidoszkóp keveredett az egyik bonsai mellé amit éppen drótoztunk és nem lehetett megállni, belenéztünk.
A látvány adta a gondolatot, hogy milyen jó volna bonsaiokat vagy kakejikukat bámulni ugyan ebben a vizuális megjelenésben – amit a kaleidoszkóp képes nyújtani. Nem is kellett több, elő az okostelót és készültek is az első kísérletek. Szigorúan 1:1 arányban – mert ugye ez képes a legjobban a kört keretezni…
Menet közben jöttünk rá, hogy sokszor pont ez hiányzik a bonsai alakításokból. A túlzó okvetlenséget jó felváltani játékossággal – akkor is ha az időnként gyermeki. Frissesség és játékosság, könnyedség és élvezet. Nem eszik olyan forrón azt a kását. Nem érdemes keménykedésből mindig túlmelegíteni. Szóval játsszunk… akarjuk mondani játszottunk a bonsaiokkal. Helyesebben mondva játszottunk a bonsai file – okkal…
A végére:
Egy taipei emléket is beszúrunk és legyen ez a file egy kontraszt és egy ellenpont arra nézve, milyen szándékolatlan tartalommal/asszociációkkal gazdagodik egy többszörösen tükrözött file, ha arról van szó…
Kettőskereszt Kitsimono
Kettőskereszt Kitsimono. Aki követi az insta és a facebook profilunkat illetve oldalunkat, az láthatta, hogy a műhelyben mostanában gyakrabban megy a korongozó. Készítettünk ugyan a tavaszi bonsai átültetésekhez pár bonsai tálat is, de inkább chawan és tányér / tál témában hatott a centripetális… de márványoztunk papírra is, hogy a kakejiku témakörben született gondolatainkat is megvalósíthassuk. Kétségtelenül itt jön a tavasz és valahogy mindig ez kell ahhoz, hogy emelkedjen a fordulatszám…
