Így készült a bajyohai chawan warijumonji kodai lábakkal
Így készült a bajyohai chawan warijumonji kodai lábakkal. Chawant készíteni sokféleképpen lehet. Önteni, korongozni, építeni, de fel lehet fogni maroktálnak is amolyan mono no aware – csónin jelleggel. Így belekezdve egészen izgalmas a dolog, mert a rögtönzés és a precízió hiánya mindig frissességet teremt. A többit mázzal és égetéssel oldjuk meg, hogy legyen minél erősebb hatása a belül fekete máznak. A fekete mázon jól hat a matcha tea zöld színe és a kerámia külsején pedig kellemes a máz effektek visszafogott játéka…
Szimplán ikebana készítés
Szimplán ikebana készítés. Ebben az esetben egy egyszerű dekorációs céllal, egy könnyed és kellemes hangulat megteremtésének okán készítettünk ikebanát pár szál virágból. A virágszárakat drótoztuk, hogy a kívánt formára alakíthassuk az egyes szárakat, melyeket természetesen végül kenzan segítségével állítottunk meg a tálban. Egy kerek mázas kerámia tál és egy ikebana alátét elegendő volt ahhoz, hogy a tatamira kihelyezve meleg színekkel válaszoljunk az ősz hidegségére és szürkéskék égboltjának hangulatára. Egy kis meleg hangulat, egy kis szín a műterembe és máris több és jobb kedvünk volt a mai naphoz…
A kompozíció alakulásának folyamatáról készítettünk egy rövid videót, Simple ikebana decoration címmel. “klik&watch”!
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Rose von Jericho kusamono ikebana kerámiában
Rose von Jericho kusamono ikebana kerámiában. Ha fogsz egy Selaginella lepidophylla növényt és jobban szemügyre veszed rájössz, hogy egy nem mindennapi növényt tartasz a kezedben. Az első látásra összeszáradt élettelen gumószerű száraz és törékeny növény koránt sem mentes az élettől, csak pestiesen szólva standby üzemmódban van. Igazán nincsen más dolgunk, mint pár órára vízbe helyezni és a halottnak tűnő növény csodálatosan kinyílik és ahogyan felszívja magát vízzel, úgy mutatja meg fokozatosan igazi alakját/formáját és levélzetének belsejét és színét. A kusamono és shitakusa világában előkelő helyet foglalnak el a Selaginella félék és előkelő kusamonók készülnek belőlük a bonsaiok mellé is. Mi most ebben az esetben a kinyílt növényt egy kerámiából készült ikebana kosárba helyeztük (átmenetileg) homokba ültetve. Már most simán mehet önállóan is “displaybe” vagy akár bonsai mellé hangsúlyozónak – szimbolizálva az aljnövényzetet, de csak úgy tokonoma “boxba” is…
Ha kíváncsi vagy hogyan nyílik ki Jerikó rózsája, nézd meg erről készült videónkat!
Minimál ikebana – momiji és bambusz párban
Minimál ikebana – momiji és bambusz párban. Néha jólesik egyszerű dolgokban gondolkodni és néha jólesik egyszerű terekbe egyetlen növényt illeszteni. A cél itt is a természetesség visszaadása, leképezése és a rendelkezésre álló tér újradefiniálása. Egy Acer palmatum (Japán juhar) ágának ikebana ollóval történő “átszerkesztése” elegendő ahhoz, hogy mindez létrejöhessen. A Japán juhar ág egyes hajtásait és leveleit oly módon igyekeztünk metszeni, hogy a fennmaradó részek között létrejövő üres terek könnyedséget és természetességet tükrözhessenek és ezáltal kiemelhessék az őszi lombszín jelenlétét. A szezonalitás adott és összekeverhetetlen a tavaszi lombszínnel és mindemellett az ág rajzos lefutása és állásának gyengédsége közelíti a tél előtti mono no aware ikebana hangulatot. Hogy az idős Japán juhar fák jellegére utalhassunk, nem ikebana vázát használtunk hanem felfüggeszthető “objektumot”, hogy a légiesség és a lecsüngő ág illúziója még inkább kifejeződésre juthasson.
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal
Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal. A shohin bonsaiok világában megengedett színes tálak igazi ideje ősszel és később télen jön el. Ősszel a lombszíneződésnek köszönhetően és télen a lombtalan fák látványa miatt. Az őszi lomszínek a színes bonsai tálakkal kellemes hangulatokat teremtenek és a téli lombtalan állapotban a “meztelen” fát erőteljesen kiemelik és ha terméssel látjuk a shohinokat télen, az csak külön élvezetet jelenthet. Ebben az esetben egy Acer buergerianum (Háromerű juhar) shohinról beszélünk, melynek sárgult lombja üde harmóniát alkot a fa sárga shohintáljával. A ” shohin world ” sajátos bájjal rendelkező szubkultúrájában a ” yellow shohin pot ” fogalma szinte státusszimbólummá emeli a gyűjtők körében az ilyen tálakba ültetett juharokat. Ezekhez azonban hangsúlyos kusamono dukál és a kusamonokhoz pedig a sárga tálakra színben jól felelő kusamono tál.
Ebben az esetben a kusamono növény egy Selaginella, mely rózsaszín shohin bonsai tálba lett beültetve. A növény jellegzetes őszi narancsos színeváltozásának kezdete már látható, mely valószínűleg a kis Acer buergerianum lombtalan állapotának idejére ki is teljesedik. A kakejiku visszafogottabb, a növények összhatásához illően szerényebb színvilágú, mely egy tussal festett absztrakt fecskét ábrázol.
Az őszi hangulatok nem véletlenül közkedveltek a bonsaiok világában és nem véletlen, hogy a legtöbb bonsai club előszeretettel rendez őszi bonsai kiállításokat (is). Ilyenkor egy rövid időszak adott arra, hogy színeket vigyünk a tokonoma térbe a tatamira.
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Ez a fa görbe… Pinus bonsai bunjin tálban
Ez a fa görbe… Pinus bonsai bunjin tálban. Yamadori eredet és megmondhatatlanul sok méter bonsai drót után a fa a rendszeresen megszedett tűlevelei a rügykitörések és harmadolások után hellyel közzel hat év után a tálba ültetésen túl a modern talajfelszín kezelés mellett és annak ellenére köztes állapotba került. A köztes állapot azt jelenti, hogy ha a főbb ágakat és a törzsként kezelt felhúzott ágat meg lehet szabadítani a rafiától, értelmet nyer minden korábbi alakítás és “csak” a lombkorona sűrítése és finom drótozása marad hátra az elkövetkezendő tíz évre.
Mit jelent a modern talajfelszín kezelés? Egyszerű dologra kell gondolni, nem másra mint a modern shohin bonsaiok talajfelszínképzésére, mely sokszorosan “túlfújja” a megengedett moházási lehetőségeket. A paradigmák itt is úgy vannak átlépve, mint egy Mercedes Benz esetében a sportosan túlfújt gumik, melyeknek a féknyoma is jelentősen különbözik az oldtimerek féknyomától. Nem bontanánk ki közhelyesen milyen nem lett a talajfelszín és nincs értelme ecsetelni milyen – tudatosan épített – talajfelszínt építettünk ehhez a tálhoz a nebari köré, hogy a modern bonsai “bank rendszerét” ne puszta bunjin devianciaként adjuk elő…
A bonsai drótozásának koncepciója amolyan bunjin féle indíttatással kezdett, de ez az egyébként nem túl könnyű műfaj végül megjelent és leképeződött annak érdekében, hogy a bonsai tálat és a talajfelszínt leszámítva a modern bonsai mellé egy hagyományörzőbb megjelenést keltve közelítsünk a régebbi japán bonsai stílus alapjai felé… Igaz ugyan, hogy a bunjin bonsai stílus egyike a legfiatalabb bonsai stílusoknak és egyike a legnehezebb bonsai stílusoknak, de mégis egyike a legkedveltebbeknek is. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a korábban részeg szerzetesek firkálmányainak tartott bonsai stílus mai megjelenési formái nem csak autentizálódtak, de ennek köszönhetően emblematikus lenyomatai is a japán bonsainak úgy mint az európai bonsainak. A felvételeken látahtó Pinus nigra is hasonló ideák mentén lett kialakítva és kimondott cél volt a növény konkrét bonsai stílus felé történő terelése úgy, hogy modernsége mellett a tradíciókat is képes legyen kifejezni a nézők és a kazari számára.
Ziziphus és Ginkgo sárgában
Ziziphus és Ginkgo sárgában. Ősz és őszi lombszín, mely a téli levéltelen állapot előtt egy utolsó meleg színű élmény az évben. Két növényt mutatunk be ezúttal, egy Ziziphus jujuba és egy Ginkgo biloba szerepel fiatal bonsaiként ebben a posztban. A hangsúly a fiatal bonsai kifejezésen belül a fiatalon van, hiszen ezek a növények inkább dísznövény jelleggel érvényesülnek és a bonsai itt inkább kertészeti technikát jelöl mint műfajt.
Sokszor kerül elő a kérdés, hogyan lehet egy fiatal bonsai élvezeti értékét a helyiértékén kezelve, de profi módon tálalva visszaadni, megadni, megmutatni. Hol húzódik a fiatal de jó bonsai és a “Tedd ki szabadföldbe” közötti határ? A kérdés onnan (is) jön, hogy a legtöbb “bonsai enthusiast” kertjében akadnak kivárhatatlanul fejletlen pre bonsaiok, melyeknek több időre és törődésre van még szükségük a bonsai fává váláshoz mint amennyi időt szívesen szánnánk rá… A helyzet ezekkel a növényekkel az, hogy létezik egy egérút, egy “Bé” verzió, ha tetszik B. – oldal. Létezik egy japán blogokból és bonsai kert fotókról visszaköszönő jelenség, mely frissességével és hangulatával sokszor többet képes adni mint egy idős növény. A kevesebb néha több és egy szinte jellegtelenül fiatal növény is képes lehet un. highend látszatot kelteni.
A qualitásos bonsai fogalmáról feltehetően közel azonos kép él a bonsai társadalom egyes tagjaiban, szereplőiben. Ismerjük a high end bonsai, az exclusive bonsai, a qualitásos bonsai, a minőségi bonsai, a prémium bonsai, a szép bonsai, stb. kifejezéseket. De mit takarnak ezek a kifejezések? Milyen bonsaira használjuk és milyen bonsaira használhatjuk ezeket a fentebb említett pozitív jelzőket? Mi tagadás, ezt nehéz volna körüljárni és nem is egy blogbejegyzés lehet igazán hivatott elmenni ezen az útvesztőn. Ami bizonyos, hogy van néhány alapvető tulajdonság és fontos apróság, mely a kellemesebb oldalra billenti a túl fiatal cserjéket és fákat. Ilyen például a törzs vonalvezetése, a törzshöz arányos ágrendszer és a megválasztott bonsai tál viszonya. Ilyen például a szezonalitást ( a megfelelő évszakot ) kifejezni képes lomb és lombszín vagy éppen virág és termés. Jelen helyzetben őszi jegyek jelentik a külső tulajdonságokat, melyek a növényt hangulattal veszik körbe. Ez pusztán az őszi lomb a Ziziphus jujuba és a Ginkgo biloba esetében. Az őszi lomb pedig náluk sárga és ez a sárga különösen a Ginkgo esetében egy kellemesen meleg sárga. Ami a Ziziphusban és a Ginkgoban közös vonás, hogy lomb nélkül messze nem olyan mutatósak a fiatal egyedek mint lombbal – viszont az is közös, hogy a sárga lomb kifejezetten kellemes vizuális aurát hoz létre a gyengécske ágrendszer körül.
Egy szó mint száz, érdemes ezeket a növényeket akár az őszi lombszíneződésük miatt tartani passzióból és érdemes lehet az őszi lomb rövid jelenlétének idejére tokonoma displayre helyezni a fiatal bonsaiokat. A hatás nem marad el, folyamatosan adják az impressziókat a szemlélőnek az utolsó idei levél lehullásáig…
Japánkert olaj és vászon modern enteriőrbe
A városi és belvárosi modern lakás és enteriőr dizájnban sok esetben nem szerepel(het) a kert, a társasházak világában ennek hiányát szükséges valamivel pótolni vagy helyettesíteni. Erre számos példa létezik, a manapság méltán trendi air plant vagy a kokedama, de a kusamono és az ikebana legalább annyira mint akár egy élő növényfal. A növények világa bevihető a falak közé – szervesen kapcsolva az iparművészethez, ám a kertek és parkok világa már sokkal nehezebben. Az urbánus környezetek azonban sok esetben nem legitimek kulturális értelemben a kétdimenziós művészet nélkül. Egy olyan otthon vagy iroda, mely valamit is ad magára, legalább egy motívumszerűen felhasznált festménnyel vagy grafikával igyekszik a falon kulturális lenyomatként “igazolni” – van deklarált helye az urbánus embernek az őt körülvevő kultúrában. A manapság is méltán kedvelt és szerethető impresszionizmus és posztimpresszionizmus, az expresszionizmus kegyes ajándék a mai kor számára, hogy az ázsiai kultúrával kialakított esztétikai kötelékei és inspirációi – melyek megteremtették a fent említett izmusok “eszköztárát” és hangulatvilágát visszakaphassák saját aurájukat – például egy absztrahált zen kert megjelenítésével – így megjelenve a téma iránt érzékeny emberek mindennapi életében. A kiindulópont visszahat művészettörténeti és esztétikai értelemben, miközben a jelen kortárs képzőművészetének nyelvén kommunikál.
Bonsai kertet ábrázoló festmény – olaj, vászon, 210 x 510 mm
A téma és a festmény “korstíluszavara” szándékolt eszköz és kommunikációs elem, mely logotíp elemként hat enteriőrön belül és dizájnelem szerűen hat, miközben a műélvezet lehetőségét is magában hordozza. Így vihető be életterünkbe a kert amolyan “mentésmásként” stigmával – de itt a “jobbklikk” helyett falra akasztással lehet csak letölteni a tartalmat és kifordul minden, hiszen nem virtuális, hanem valóságos a műtárgy a falon, amely szinte virtuálisan engedi rendelkezésre állni a kertet vagy a zenkertet. Ha tetszik a japán fametszetek európai parafrázisai előtt állunk és – legalábbis funkcióját tekintve – ugyan azért a belső szükségszerűségért reprezentáljuk és élvezzük, mint amiért egy dúcot bütüre faragtak.
Zen kertet ábrázoló festmény – olaj, vászon, 300 x 400 mm
Tavaszi japán kertet ábrázoló festmény – olaj, vászon, 500 x 700 mm
Kopó Ginkgo kakejiku
Kopó Ginkgo kakejiku. Erdélyi kopó, Ginkgo biloba és Daru madaras kakejiku. Ez jött össze abból az alkalomból, hogy műhelyünkbe érkezett Torda, aki beleavatkozott a kazari kellős közepébe. Ha tetszik, élő tenpai de lehet “exceptional branch manager” is. Egy biztos, Torda a műhely tagja és lesz dolga, lesz szerepe és vélhetően kiemelt yamadori asszisztensi szerep is kinéz neki. Land art – ban már most aktív. Valószínű, hogy nem ő fog a jövőben válaszolni az e-mailetekre, de egyszerűen jelen lesz. Az önéletrajzában benne van, hogy bátor. Benne van, hogy alkalmazkodóképes a kollégáival szemben és kreatív konceptuális rendszerben gondolkodva valósítja meg önmagát. Az esetleges destruálás – melyet expresszív módon hoz létre – minden esetben a koncepció része, mely a mono no aware pillanatnyiságát hivatott performance szerűen megvalósítani.
