Tea & tea art

Az ázsiai teákat és az ázsiai tea művészetet egy kétpólusú művészetnek tartjuk – ha a modern tea megközelítésből szemléljük. Az egyik pólus a gasztronómia művészetének pólusa, a másik pedig a művészetekkel – mint kerámia dizájn, festészet és tusfestészet, kertművészet ( ikebana, bonsai, chabana, kusamono ) területeivel kialakult kapcsolata. A tradicionális és a modern tea világának egyaránt van (fraktál szerűen) egy másik kétpólusú állapota, ami az ázsiai és az európai kultúra különböző mértékű egymásra való hatását jelenti. Ez a különös fúzió természetesen több területen is jelen van – úgy a bonsai kultúrában mint a festészetben és a tea kerámiákban, a dizájnban egyaránt.

Teázni és teát készíteni lehet két külön dolog is és lehet egyetlen egybeolvadó folyamat. Ez utóbbival máris közel kerülünk a szertartásossághoz és haladunk valami felé ami hasonlít a japán vagy a kínai teaszertartásokhoz. Japán teái és Kína teái ugyanúgy rengeteg lehetőséget kínálnak a tea és a hozzá tartozó művészetek valós műélvezetéhez, de nincs ez másként Tajvan és Thaiföld teáival sem. Gongfu vagy modern teázás, japán teaceremónia vagy urbánus tea underground? Ki-ki maga dönti el melyik vonal vagy melyik út szimpatikus neki. Egyetlen dolog biztos. Akárhogy is nézzük, ezekhez a lehetőségekhez jó minőségű teák kellenek és minél magasabb művészeti értékekkel bíró tea kerámiák. Kell a kulturális tárgyi világ – akár modernül akár tradicionálisan.

A teák világa nem csak a matcha – t jelenti

A matcha egy speciális tea karriert futott és fut be a mai napig. Ha azt mondjuk japán tea, mindenki a matcára gondol. Pedig van ott más is. Ha teszem azt egy shizuokai japán sencha teát említünk, kiderül, hogy egy nagyon tág és nagyon gazdag világra nyitunk ajtót. De ne rohanjunk ennyire előre. Nézzük a matcha “dolgokat”. Van köztük olcsóbb és drágább. A két szélső érték között pedig hatalmas különbségek minőség és minőség között. A műfaj rajongói aszerint válogatnak, hogy honnan származik, ki a gyártó és mennyire élénk zöld a Camellia por. Mert Camellia az alapanyag, mely leveleiből eltávolítják az erezetet és a többi szövet finom őrleménye a matcha. Ez a “konyhai” meghatározás máris elvezet a matcha és matcha közti különbségekhez. Van az a szint, amikor egyszerű zöld tea por őrleményét kapjuk matchaként és van (sok átmeneten keresztül haladva) amikor valódi a matcha és még ezen felül a termesztés is korrekt módon, az ültetvény kellő árnyékolásával (stb) adja az alapanyagot. Sőt. Van amikor ez még BIO is. A matcha európai szubkultúrájában megvetően tekintenek néha az olcsóbbakra, melyek rendre az alacsonyabb minőségű főző matchák közé tartoznak (ezek fakóbb színűek), de annyin azért érdemes elgondolkodni, hogy az ezekből készült matchás fagylaltok, cappuccinók, piskóták és sütemények… hogyan készülnének nélkülük? Aki ismerkedik a matchával, annak pont inkább ezeket az olcsóbb matchákat érdemes választani. Könnyebb a tapasztalat szerzés és ez vezet el ahhoz, hogy később különbséget tudjon valaki tenni két matcha között. Arról nem is beszélve, hogy a kínai matcha teák közt egyre feljebb törő minőségi matchák, melyek kínai termesztéssel, de japán eljárással készülnek méltán harapnak ki maguknak egyre nagyobb szeletet a “green tea” piacból…

Most ugorjunk vissza picit és nézzük milyen teákról beszélhetünk a japán teák esetében, ha a matchát átlépjük. Mit találunk még? Pár erős példát engedjetek meg felsorolásban (a teljesség igénye nélkül):

• bancha
• genmaicha
• kamairicha
• gyokuro
• hojicha
• kabusecha
• sencha

A japán teák világa (is) mérhetetlenül gazdag. Számos Japán és nem Japán vlogger és blogger meg influencer tol olyan japán tea profilokat és feedeket, hogy mindent eldobsz, ha meglátod és csak ritkán kerül náluk előtérbe a matcha, mert ezek a japán teák olyan világot teremtenek amiből nem csak azért nincs kiút, mert nem akarjuk elhagyni ezt a nakongszipánt… Csak dobj 3-5g shizuokai senchát egy gaiwanba vagy egy teáskannába és kezd próbálgatni a víz hőmérsékletét és az áztatási időket és próbáld megtalálni az ízlésednek megfelelő kombinációt. Mire kijön mit kedvelsz, addigra megtanulod a senchát (már csak egy kínai sencha kavarhat meg átmenetileg) és ott tartasz, hogy egyre tökéletesebb zöld teákat tudsz készíteni. Sose hagyd, hogy elmondják milyen a tökéletes sencha, mert az nem biztos, hogy a te ízlésed.

Vigyázz a tatamin!

A tatami egy olyan terep, amin eleinte inkább a vendég szerepet kell megtanulni. Aztán jöhet a többi. Mindig légy kritikus, de ami a tatamin történik, az a te titkod, arról nem illik beszélni. Ha a chabanában hibát látsz, ne említsd meg. Ha a chabana kompozícióban mérgező növény szerepel, vagy vágott virág, nem illik megemlíteni, de megdicsérni illik (lehetőleg a teázás után). Ügyelj arra, hogy ha a teát úgy kínálják, hogy a chawan szebbik felét, látványosabb oldalát fordítják feléd (megtisztelve téged mint vendéget), vedd észre ezt és finoman forgatva az edényt, csodáld meg a teakerámiát és vagy dicsérd meg vagy méltasd pár szóval (sose told túl )…

HOPP EGY PU-ERH!

Hirtelen Japánból Kínába érkezünk (html-ben legalábbis) és itt azonnal landolunk Yunnanban a 3 – 5 – 7 tein arzenáljának központjában.

“A még gőzölt teát vászonzsákokba helyezik és  úgy préselik fém vagy – régiesebben – kőből faragott formákba. A préselt teákat aztán úgy csomagolják papírba, mintha posztmodern origami hajtogatást néznénk hyperlapse – ben.

Olyan ez, mint mikor időkapszulákat készítenek. Nem lehet tudni mikor találja meg az utókor, nem lehet tudni, mikor kezdik meg a teát…”

A Pu-erh teák köztudottan – illetve a leggyakrabban –  357g súlyúra vannak préselve és ez alól viszonylag ritkák a súlyban eltérő kivételek. De miért is? A Pu’er teának sok formája van, de a leggyakoribb és legklasszikusabb a kör vagy korong alakú préselt un. lepény vagy “tea cake”. A Puer tea virágkora hozzávetőlegesen kétszáz esztendővel ezelőtt volt a Qing-dinasztia (kr.u.: 1616 – 1911) királyi családjában. 1729-ben, a Qing-kormány hivatalosan is megalapította a Pu’er prefektúrát és egy teagyárat hozott létre – megalapozva a puerek jövőjét. A Puer tea 1732 – től szerzi meg mai hírnevét, amikor is már hivatalosan is ismertté válik “a császár tiszteletére” névvel (ez a hírnév azóta is töretlenül tartja magát). Az időtájt a kereskedelemben a teák  méretei és súlyai gyakran vita tárgyát képezték. Emellett az adózás egyszerűsítése érdekében egy szabványosítási folyamat részeként rögzítették a puerek súlyát. 2,5 kg Puer tea 7 lepényből állt össze amit egy egységbe csomagoltak. Egy másik megközelítés, illetve értelmezés szerint a 3 – 5 – 7 egy yang szám, a yang pedig a Napot és a Tűzet szimbolizálja és ráadásul szerencsés szám… Amit akkor még nem tudtak, hogy az idő műlása mit fog eredményezni a XXI. századra. Kiemelkedő reputáció, szabályos tea underground világ, árverések, gyűjtők nem publikus öreg pu erh kóstoló szeánszai magán penjing kertekben, modern tea performance – ok, gongfu hagyományőrzők bemutatói, végtelen youtube találatok, óriási export (az EU-s védővámok ellenére), pu-erh ínyencek közösségei és a régi tea korongok maximális megbecsültsége. Röviden így lehetne összefoglalni azt, amit a Quing dinasztia örökül hagyott a mai kor vörös tea rajongóinak. Nem is bánjuk, sőt!