Tea & tea art

Az ázsiai teákat és az ázsiai tea művészetet egy kétpólusú művészetnek tartjuk – ha a modern tea megközelítésből szemléljük. Az egyik pólus a gasztronómia művészetének pólusa, a másik pedig a művészetekkel – mint kerámia dizájn, festészet és tusfestészet, kertművészet ( ikebana, bonsai, chabana, kusamono ) területeivel kialakult kapcsolata. A tradicionális és a modern tea világának egyaránt van (fraktál szerűen) egy másik kétpólusú állapota, ami az ázsiai és az európai kultúra különböző mértékű egymásra való hatását jelenti. Ez a különös fúzió természetesen több területen is jelen van – úgy a bonsai kultúrában mint a festészetben és a tea kerámiákban, a dizájnban egyaránt.

Teázni és teát készíteni lehet két külön dolog is és lehet egyetlen egybeolvadó folyamat. Ez utóbbival máris közel kerülünk a szertartásossághoz és haladunk valami felé ami hasonlít a japán vagy a kínai teaszertartásokhoz. Japán teái és Kína teái ugyanúgy rengeteg lehetőséget kínálnak a tea és a hozzá tartozó művészetek valós műélvezetéhez, de nincs ez másként Tajvan és Thaiföld teáival sem. Gongfu vagy modern teázás, japán teaceremónia vagy urbánus tea underground? Ki-ki maga dönti el melyik vonal vagy melyik út szimpatikus neki. Egyetlen dolog biztos. Akárhogy is nézzük, ezekhez a lehetőségekhez jó minőségű teák kellenek és minél magasabb művészeti értékekkel bíró tea kerámiák. Kell a kulturális tárgyi világ – akár modernül akár tradicionálisan.

A teák világa nem csak a matcha – t jelenti

A matcha egy speciális tea karriert futott és fut be a mai napig. Ha azt mondjuk japán tea, mindenki a matcára gondol. Pedig van ott más is. Ha teszem azt egy shizuokai japán sencha teát említünk, kiderül, hogy egy nagyon tág és nagyon gazdag világra nyitunk ajtót. De ne rohanjunk ennyire előre. Nézzük a matcha “dolgokat”. Van köztük olcsóbb és drágább. A két szélső érték között pedig hatalmas különbségek minőség és minőség között. A műfaj rajongói aszerint válogatnak, hogy honnan származik, ki a gyártó és mennyire élénk zöld a Camellia por. Mert Camellia az alapanyag, mely leveleiből eltávolítják az erezetet és a többi szövet finom őrleménye a matcha. Ez a “konyhai” meghatározás máris elvezet a matcha és matcha közti különbségekhez. Van az a szint, amikor egyszerű zöld tea por őrleményét kapjuk matchaként és van (sok átmeneten keresztül haladva) amikor valódi a matcha és még ezen felül a termesztés is korrekt módon, az ültetvény kellő árnyékolásával (stb) adja az alapanyagot. Sőt. Van amikor ez még BIO is. A matcha európai szubkultúrájában megvetően tekintenek néha az olcsóbbakra, melyek rendre az alacsonyabb minőségű főző matchák közé tartoznak (ezek fakóbb színűek), de annyin azért érdemes elgondolkodni, hogy az ezekből készült matchás fagylaltok, cappuccinók, piskóták és sütemények… hogyan készülnének nélkülük? Aki ismerkedik a matchával, annak pont inkább ezeket az olcsóbb matchákat érdemes választani. Könnyebb a tapasztalat szerzés és ez vezet el ahhoz, hogy később különbséget tudjon valaki tenni két matcha között. Arról nem is beszélve, hogy a kínai matcha teák közt egyre feljebb törő minőségi matchák, melyek kínai termesztéssel, de japán eljárással készülnek méltán harapnak ki maguknak egyre nagyobb szeletet a “green tea” piacból…

Most ugorjunk vissza picit és nézzük milyen teákról beszélhetünk a japán teák esetében, ha a matchát átlépjük. Mit találunk még? Pár erős példát engedjetek meg felsorolásban (a teljesség igénye nélkül):

  • bancha
  • genmaicha
  • kamairicha
  • gyokuro
  • hojicha
  • kabusecha
  • sencha

A japán teák világa (is) mérhetetlenül gazdag. Számos Japán és nem Japán vlogger és blogger meg influencer tol olyan japán tea profilokat és feedeket, hogy mindent eldobsz, ha meglátod és csak ritkán kerül náluk előtérbe a matcha, mert ezek a japán teák olyan világot teremtenek amiből nem csak azért nincs kiút, mert nem akarjuk elhagyni ezt a nakongszipánt… Csak dobj 3-5g shizuokai senchát egy gaiwanba vagy egy teáskannába és kezd próbálgatni a víz hőmérsékletét és az áztatási időket és próbáld megtalálni az ízlésednek megfelelő kombinációt. Mire kijön mit kedvelsz, addigra megtanulod a senchát (már csak egy kínai sencha kavarhat meg átmenetileg) és ott tartasz, hogy egyre tökéletesebb zöld teákat tudsz készíteni. Sose hagyd, hogy elmondják milyen a tökéletes sencha, mert az nem biztos, hogy a te ízlésed.

Vigyázz a tatamin!

A tatami egy olyan terep, amin eleinte inkább a vendég szerepet kell megtanulni. Aztán jöhet a többi. Mindig légy kritikus, de ami a tatamin történik, az a te titkod, arról nem illik beszélni. Ha a chabanában hibát látsz, ne említsd meg. Ha a chabana kompozícióban mérgező növény szerepel, vagy vágott virág, nem illik megemlíteni, de megdicsérni illik (lehetőleg a teázás után). Ügyelj arra, hogy ha a teát úgy kínálják, hogy a chawan szebbik felét, látványosabb oldalát fordítják feléd (megtisztelve téged mint vendéget), vedd észre ezt és finoman forgatva az edényt, csodáld meg a teakerámiát és vagy dicsérd meg vagy méltasd pár szóval (sose told túl )…

 

HOPP EGY PU-ERH!

Hirtelen Japánból Kínába érkezünk (html-ben legalábbis) és itt azonnal landolunk Yunnanban a 3 – 5 – 7 tein arzenáljának központjában.

“A még gőzölt teát vászonzsákokba helyezik és  úgy préselik fém vagy – régiesebben – kőből faragott formákba. A préselt teákat aztán úgy csomagolják papírba, mintha posztmodern origami hajtogatást néznénk hyperlapse – ben.

Olyan ez, mint mikor időkapszulákat készítenek. Nem lehet tudni mikor találja meg az utókor, nem lehet tudni, mikor kezdik meg a teát…”

 

A Pu-erh teák köztudottan – illetve a leggyakrabban –  357g súlyúra vannak préselve és ez alól viszonylag ritkák a súlyban eltérő kivételek. De miért is? A Pu’er teának sok formája van, de a leggyakoribb és legklasszikusabb a kör vagy korong alakú préselt un. lepény vagy “tea cake”. A Puer tea virágkora hozzávetőlegesen kétszáz esztendővel ezelőtt volt a Qing-dinasztia (kr.u.: 1616 – 1911) királyi családjában. 1729-ben, a Qing-kormány hivatalosan is megalapította a Pu’er prefektúrát és egy teagyárat hozott létre – megalapozva a puerek jövőjét. A Puer tea 1732 – től szerzi meg mai hírnevét, amikor is már hivatalosan is ismertté válik “a császár tiszteletére” névvel (ez a hírnév azóta is töretlenül tartja magát). Az időtájt a kereskedelemben a teák  méretei és súlyai gyakran vita tárgyát képezték. Emellett az adózás egyszerűsítése érdekében egy szabványosítási folyamat részeként rögzítették a puerek súlyát. 2,5 kg Puer tea 7 lepényből állt össze amit egy egységbe csomagoltak. Egy másik megközelítés, illetve értelmezés szerint a 3 – 5 – 7 egy yang szám, a yang pedig a Napot és a Tűzet szimbolizálja és ráadásul szerencsés szám… Amit akkor még nem tudtak, hogy az idő műlása mit fog eredményezni a XXI. századra. Kiemelkedő reputáció, szabályos tea underground világ, árverések, gyűjtők nem publikus öreg pu erh kóstoló szeánszai magán penjing kertekben, modern tea performance – ok, gongfu hagyományőrzők bemutatói, végtelen youtube találatok, óriási export (az EU-s védővámok ellenére), pu-erh ínyencek közösségei és a régi tea korongok maximális megbecsültsége. Röviden így lehetne összefoglalni azt, amit a Quing dinasztia örökül hagyott a mai kor vörös tea rajongóinak. Nem is bánjuk, sőt!

 

 

Latest Posts


Szabadkézi ceruzarajz – Szivárványos pisztráng mint Trout art papírra vetve. Tudtad, hogy a legyező horgászoknak is van saját művészete és saját tárgyi illetve képzőművészeti vizuális kultúrája? Igen és ezt nevezik szerte a világban Trout-art – nak. A legyező horgászat ugyan sok féle de emblematikus motívuma az un. száraz legyes horgászat (amikor is műlegyekkel fognak pisztrángokat erdei vagy hegyi patakokban). Akik efféle dolgokkal bíbelődnek azoknak persze nem kell bemutatni ezt a félig rejtett művészeti irányzatot – aminek azon kívül nincsen semmilyen kötöttsége, hogy pisztrángot ábrázoljon az alkotás. Ez minden és ebben kell jónak lennie az alkotónak. Mivel azonban a legyezőhorgászat a világnak egy rendkívül pici szelete és a legnagyobb túlzással sem lehetne populárisnak nevezni ezért sejthető, hogy művészete sem az a tipikus urbánus poszt-pop kulturális jelenség. Talán éppen ez az egyik legnagyobb izgalma – ha szeretnénk “házi esztétáskodni” – hiszen a mai internettel terhelt kultúrzűrzavarban a szépművészetre visszautaló alkotások olyanok mint mikor friss levegőt engedünk be egy dohos helységbe.

Mi tagadás, mi is karcoljuk a digitalizmus bizonytalan élettartamú alkotásait az áramfüggő éterbe és bízva az átjátszókban elhelyezzük a magunkét mi is a virtuális térbe. De talán jobb, ha nem ez a minden… Ha éppen nem agyagot akkor papírt vagy vásznat veszünk elő mi is mint a többi művész és félresöpörve a mediális motívumokat klasszikus eszközökkel dicsérjük a szépművészetet.

Papír és ceruza

Nincs is jobb, mint mikor a műteremben az asztalt tisztára törli az ember és egy Fabriano papírt előkészítve jól kihegyezett ceruzával az időt a szabadkézi rajz szolgálatába állítja – hogy elkészülhessen valami ami végre nem digitális, hanem valós műtárgy és egyben persze egy jó rajz is.

A tonkin legyezőhorgászbot szerelmeseinek és a realisztikus műlegyek kedvelőinek világát idéző pisztrángot ábrázoló grafika természetesen a klasszikus tradíciókhoz híven papírra készült és keretezve kerül eladásra (mert egyébként eladó). A rajz Tirpák Bálint munkája, mely az elsősorban műlegyező világ berkein belül ismert un. ” Trout art ” irányzat képviselője. A realisztikus koncepciójú rajz artisztikus felfogása némileg szakít a leíró jelleggel mégis a Szivárványos pisztráng fajta jellegéhez hű marad és így mutatja be az alkotó a művészeti eszközökkel kiemelni érdemes esztétikai és vizuális értékeket – melyek a XX. század elejéből ismert műlegyező irodalmak pisztráng ábrázolásaira gondolva egyértelműen historizálnak és erős utalást tesznek (művészeti értelemben). Ábrázolásmódját tekintve és a választott anyagokat tekintve (papír, ceruza) egyértelműen a szépművészet klasszikus útja mellett teszi le a voksot az alkotó aki vallja, hogy a XXI. századi digitális vizuális kultúra intenzivitása mellett a valós művészeti alkotások fontosabbak mint maga az internet.

A Szivárványos pisztrángot ábrázoló rajz keretezve megvásárolható:

ITT!

Afrikai nő portréja Szunyoghy Viktória festőművész műterméből a Kitsimono webshopban! Hogy mi ez? Igazatok van – joggal kérdezitek, hiszen ilyesmiről még nem nagyon írtunk ezen a “flaszteren”. De most ezt a blogot tekintsük egy olyan online galériának egy pillanatra ahol a saját szavainkkal bemutathatunk nektek egy olyan műtárgyat aminek a mi szemünkben sajátos és friss értékei vannak és ami frappánsan reflektál az un. felmutató művészet által teremtett lehetőségekre. Ezekre a lehetőségekre amiket a felmutatóművészet teremtett a XX. század második felében a festészet (ma is) folyamatosan keresi a választ és vele karöltve az un. mediális motívumok külön utat törtek a kortárs művészetben azoknak a festészeti kommunikációs paradigmákkal kifejezhető értékeknek amiken ma a festészet meg tud szólalni és régi-új nyelvet tud teremteni a digitalizáció kibontakozóban lévő válsága helyett. De ne rohanjunk hirtelen ilyen messzire és ne ijesszük el a műélvezetek szerelmeseit!

Print – art print

Szunyoghy Viktória vérbeli kortárs festőművész. Csodálatos műveit nem birtokolhatja mindenki. Művészete viszont most kegyet gyakorol a gyűjtőknek és a festészet és a művész grafika által felhasználható legelegánsabb megoldást választotta arra, hogy műveiből adhasson azoknak is akik valamilyen oknál fogva nem eredeti festményeit tudhatják magukénak. Szunyoghy Viktória néhány kivételes alkotásáról limitált szériájú művészi nyomatot készített és tette elérhetővé a műélvezet ínyenceinek. Nem gyakori példa ez és bár nem is példa nélküli de annál nagyobb lehetőség arra, hogy művészeti értelemben egyszerre teremtsen hidat a mediális grafika és a festészet között és egyszerre őrizze meg egy festett vászon szellemi értékét papírra nyomva is. Egyszóval művészi nyomatai – melyek konkrét műveit mutatják be – többek számára elérhetővé teszik fontosabb témáit és alkotásait. Szomorú hír a műkedvelőknek és jó hír a műgyűjtőknek, hogy ezekből a sorozatokból mindössze 60 – 60 db készült.

Műhelyünk webáruházában már elérhető (a készlet erejéig) Szunyoghy Viktória – Afrika sorozat- Női portré Nr 1. című alkotása! IDE vagy a képre kattintva elérheted!

Recent Projects