Crataegus monogyna mame bonsai
Egy mame bonsai léptékéből adódóan nem ad sok alakítási feladatot. Nincs sok teendő vele. Ami van, azzal hamar a végére ér az ember, mert egyszerűen elfogy a tennivaló két-három mozdulat után. A mame bonsaiok tartását illetően könnyű dolgunk van. Szinte az egyetlen nehézség az öntözésben rejlik. Nyáron szinte azonnal szárad ki a földlabda, ezért nem is volna elég a napi kétszeri öntözés… Valóban így van ez? Valójában nem. Nyáron is bőven elég a napi kétszeri öntözés. Reggel és este. Tavasszal és ősszel meg egyszer is elég. Évek óta így van öntözve ez a növény és köszöni megvan.
Ez a mame bonsai a kaszkád bonsai asztallal együtt nem éri el magasságával a 15 cm -t. Az asztal nélkül maga a bonsai (teljes nagysága) szűk 13 cm. Elméletileg shohin bonsaiként is gondolhatnánk rá, de kézbe véve olyan érzése van az embernek, hogy komolytalan volna a shohin kifejezést rámondani. Egy biztos, a növény hajt és hamarosan elkezdi bontogatni apró leveleit. Ez már tényleg a tavasz jele.
A növény eredetileg egy levágott gyökérdarab volt, mely kapott egy esélyt a továbbélésre egy maréknyi föld segítségével. Mondhatni gyökérdugványként kezdte. A legutóbbi tavasszal még apró metszést kapott ugyan a növény, de az év többi részében nem vágtunk le róla semmit. Ezért picit abban reménykedünk, hátha hoz már egy virágot az idén…
Acer palmatum yose ue kifu bonsai
A yose ue (csoportos ültetésű) bonsai stílus könnyen teremt hangulatot a bonsai kijelzőkön. Fenntartása, alakítása ugyan kicsit körülményes lehet mégis nagyon megéri “bajlódni” az ilyen összeültetésekkel. Shohin méretben még inkább csak gegként hat, de kifu méretben már egészen sok lehetőségünk van a részletek kialakítására és bemutatására. Önállóan kiállítva (fő növényként) is nagyszerű lehet egy yose ue bonsai és kísérő növényként is nagyon jól jöhet örökzöld bonsaiok mellé. Egy szó mint száz, egy bonsai erdő vagy bonsai liget nem hiányozhat egyetlen bonsai gyűjteményből sem.
Ezt a Japán juhar yose ue bonsai ligetet tavaly szereztem be. Az tetszett meg benne, hogy különböző magasságú és vastagságú fácskákból lett összeültetve. Egyetlen egy kellemetlen seb volt rajta, de idővel ezt majd valahogy kikorrigálom…
Egy év nevelés után sok induló ágat nyertem. Ennek egyszerű receptje volt. Kiryu és akadama 50 – 50% – os keveréke volt az ültető közeg és Biogolddal tápoztam elég erőteljesen július közepéig. Bő vízzel történt az öntözés naponta kétszer, reggel és este. Biztonság kedvéért félárnyékban volt tartva mivel nem lehettem biztos abban, hogy mielőtt hozzám került napos helyen volt-e vagy nem. A bőséges tápozás miatt elég nagy levelekkel hajtott ki az egész csoport és hosszú ostor szerű hajtásokat növesztett nagy számban. Ezért a többszöri metszés mellett szükség volt egy levélmetszésre is. Ez volt a tavalyi éve a növénynek pár sorban leírva. Most, hogy kikerült a teleltetőből, következik a folytatás.
Ilyen egy metszéssel kialakított kócos ághalmaz Japán juhar magoncokkal. Amit most meg kell tenni, az az átültetés, a tavalyi metszések csonkjainak eltávolítása és a bonsai drótozása.
Elsőként érdemes eltüntetni azokat hajtásokat, ágakat és csonkokat, amikhez jövőre már shohin bonsai szerszámokkal sem férnénk hozzá rendesen és csak megosztanák a növény erőit fejlődés közben. Én erre a célra általában a lehető legkisebb (japán gyártmányú) shohin konkáv ollót használom, mert nem találtam ennél alkalmasabbat és praktikusabbat erre a célra…
Leválogattam a hajtásokat. Ami gyenge volt vagy túlsűrűsödéshez vezetett volna, az repült is. Általában a rövidebb ízközzel rendelkezőeket hagytam meg az egyes fák tetejénél és a nebarihoz közelebb eső ágaknál – ha lehetett választani – a nagyobb ízközökkel növőket.
Azokat az ágakat és hajtásokat kivétel nélkül eltávolítottam, amiken lehetett látni, hogy a rügyek elfagytak, vagy gyengébbek a mellette lévő ág rügyeinél. A rügyek állapota sokat elárul. Tökéletesen jelzik, melyik ágban van több energia és melyik az, ami csak gyengíti a növényt.
A bonsai átültetése ennek a Japán juhar ligetnek az esetében sem magával az átültetéssel kezdődött. A félárnyékban tartás és a napi kétszeri öntözés eredményeként korrektül bemohásodott a talajfelszín. Ezt mindenképpen szükséges eltávolítani, mert lefojtja a talaj természetes szellőzését és csúnyán terjed felfele a fák törzsén. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg meztelencsiga pete rejtőzött benne.
Bonsai törzstisztító kefe segítségével sikerült teljesen lepucolni a mohát mindegyik törzsről (kívül – belül). Nem csak a moha miatt érdemes egyébként letisztítani így is a nebari felszínét. A legtöbb esetben kiderül, hogy szinte évről – évre egyre közelebb kerülhetünk így egy látszó és erősödő gyökérnyakhoz. (Ebbe most nem megyek bele, hogy miért van ez így. Ez egy másik poszt tárgya lehetne…)
A Bonsai erdő ugyan abba a lapos sárga mázas bonsai tálba lett visszaültetve amiben tavaly is volt. Most, hogy átmenetileg nincs benne a növény, meg tudom mutatni mit rejt a tál belseje… Nem magyarázom, be kell érni a képekkel…
Miután visszakerült a bonsai tálba a Japán juhar csoport, meg lett drótozva. Végre rendezettebb az ágrendszer, letisztultabb a kép. Jöhet a tavaszi kihajtás!
Acer buergerianum training shohinnak
Ez az Acer buergerianum egy kisebb japán nevelőkonténerből lett felültetve. Eredetileg szinte tiszta kavicsban volt és a gyökere rendesen túl fejlődte a rendelkezésére álló helyet. Ennek ellenére megvettem és nekiláttam helyrerakni. Elkezdtem kitisztítani az ágrendszert, stb, stb… Ezt követően betettem egy nagyobb nevelőedénybe és bőséges tápozás mellett Aburakazu és Biogold váltogatásával teljesen elengedtem a növényt.
Egy szezon után már nagyot szaladt a növény. Megnyúltak az ágak, megszaporodtak a hajtások és a húzóágnak hagyott “áramszedőt” már júliusban vissza kellett vágni. A mostani metszés és drótozás után kipucoltam azt az egy-két sebet ami a fán jelenleg látható. A jövőbeli nebariról a “kisdombot” leszedtem, hogy lássuk tisztán mi van ott egyáltalán.
A szívóhajtást jelentősen lerövidítettem, hogy mikor megindul a növény ne “rántsa ki” a drótozott ágakból ami oda kell koncentrálódjon. A drótozás halaszthatatlan volt, mert később az erőteljes növesztésre szánt fa ágai túlvastagodtak volna és nem lehetett volna már drótozni jövőre. Szaladjon el újra a fa, vastagodjanak így az ágai és remélem egy év múlva már el lehet kezdeni a metszés – drótozás – metszés folyamatát.
Euonymus pre shohin bonsai
Euonymus. Yamadori alapanyag, jelenleg pre bonsai. Pontosabban pre shohin bonsai. A teljesség kedvéért: Pre shohin bonsai kabudachi stílusúnak nevelve. Fokozatosan le lett rövidítve a növény minden része. Ez több hajtás megjelenését indukálta a nebari körül. Mostanra jutott odáig a dolog, hogy ki lehet szedni a középső erős csonk maradékait. Most már talán érdemes az első drótozást, az első bonsai alakítást meglépni. Ez a kecskerágó lazított akadamában van nevelve. Bőséges öntözéssel segítjük vízháztartását. Tápanyagként Aburakazu – t és Biogoldot kapott. Teleltetése védett helyen, szalmában történt. Idáig csak metszéssel volt alakítva, semmilyen különösebb bonsai technikát nem alkalmaztunk nála.
Frissen a teleltetőből kiemelve, minden átmenet nélkül vissza lett metszve a fa. A tavalyi metszések visszaszáradt csapjai ki lettek szedve és azok a kis ágacskák, melyekre nem számítunk a jövőben szintén. Egyszerű alakító szemlélet. Kérdések és tervek nélkül. Itt ugyanis nincs mit eltervezni. Maga az alapanyag annyira kevés (lett), hogy a legokosabb előremenekülni vele. Azt az egy dolgot volt érdemes szem előtt tartani, hogy a (távoli) cél a kabudachi bonsai stílus, méghozzá shohin méretkategóriában.
Drótozás és átültetés után már nincs igazán teendő vele. Egyenlőre még nem kap tápanyagot, mert részint három hetet érdemes várni a gyökérmetszés után, részint ez a három hét kitolódik az időjárás miatt. Mivel a gyökértevékenység +20°C körül optimális, ezért ez bőven a kihajtás után lesz esedékes. Ezzel még egy dolgot nyerhetünk. Ha kevés tápanyaggal indul meg a növény, akkor jó eséllyel kisebb leveleket növeszt. Így az ágrendszer belseje is több fényhez juthat és generálódhatnak ott újabb alvórügyek.
Prunus shohin “oldschool” style
Ezt a Prunus persica shohin bonsai alapanyagnak nevelt növényt még kilenc évvel ezelőtt ültettem magról. Pár éve a fokozatos magasság és földlabda nagyság csökkentés volt a fő koncepció. Mivel a Rosaceae – k családjába tartozik, fogékony a Lisztharmatra, ami miatt – lehet mondani – sok mindenen túl van a növény. Nagy méretű levelei és nehezen csökkenthető nagyságú ízközei miatt nem a gazdag ágrendszerek shohin bonsai alapanyaga. Ez tipikusan az a növény, melynek shohin léptékben pár ágból kell megoldani minden célját. Túl rövid ágakat sem érdemes célul kitűzni és nem csak azért mert a nagy levelek miatt gombásodna és elhalnának az alvórügyek a levelek árnyékában, hanem azért sem mert a virágzás elérése érdekében valamennyi növekedést mindig meg kell hagyni tavalyról. Inkább hangulatok közvetítésére, kifejezésére alkalmas shohin bonsait érdemes nevelni belőle.
Egy évvel ezelőtt a növény legnagyobb csonkját pici marással és faragással alakítottam. Hogy biztosan ne veszítsen a “mini deadwood – on” keresztül túl sok nedvességet és hogy elkerülhessem a szállítónyaláb betegségeket, sebgyurmával (cut paste) kezeltem. Ez “remekül” belekeményedett mára a sebbe és a kéreg alá. Ezt mindenképpen le kell pucolni. Le kell tisztítani továbbá a törzset és a kérget amin a tavalyi locsolások eredményeként jelent meg a moha, a kosz és az enyhe vízkő. A rézdrót szálú törzstisztító kefe mindent vitt, hamar lent volt a felesleg. A marással alakított nagy sebfelület körül az éles vágásról tanuskodó kéreghatárt kiigazítottam egy átültető késsel, majd következett a bütyökvágó. Elhalt rügyek, metszésből visszamaradt csapok, csonkok. Ilyesmik egy Prunuson normálisak, egyáltalán nem szokatlanok, de persze ezektől is érdemes megtisztítani a növényt.
Ki a nevelőtálból. Először is elvágtam a rögzítődrótot, hogy maradéktalanul hozzáférhessek a törzshöz és a nebarihoz. Következett egy műanyag sörtés törzstisztítás. Ez már finomabb eredményt adott. Jöhetett a gyökérmetszés a tényleges átültetés előtt.
A beültetéssel nem tudott jobban megváltozni a dőlésszög, aminek a nebari és az abból kilépő hajszálgyökérzet volt az oka. Az átültetést követően a keletkezett sebek lezárása következett. Majd az ágak drótozása és a drótozott ágak irányba állítása.
Új bonsai tál egy shohin buergerianum – nak
Kék shohin bonsai tálban kis Acer buergerianum. Még szinte pre bonsai. A tavalyi növekedések friss eredményeivel és be nem nőtt sebekkel. A legutóbbi tavasszal még japán nevelőkonténerben volt. Tipikusan körbenőtt, enyhén megviselt gyökérzettel és sok visszaszáradt csonkkal rendelkezett. Az ágrendszer az előző nyáron még nem vette fel a drótozással rákényszerített formát. Biztos, hogy újra kell drótozni, mielőtt megindulnak a rügyek teljesen. Az előző tálbaültetés többszörös kompromisszummal járt. Örülni lehetett, hogy egyáltalán középre sikerült beültetni és még ez is rizikós volt picit – annyit vesztett akkor a gyökeréből. Kompromisszum volt a kék szín is, mert eredetileg sárga shohin bonsai tálba szerettük volna ültetni. Miért? Mert az hangulatosabb, melegebb színű és jól illik a nyáron enyhén bepirosodó lombszínhez, az őszi lombszínről nem is beszélve…
Kiemelve a tálból látszott a tipikus buergerianum gyökérzet. Sőt, a tipikus shohin gyökérfejlődés is egyértelműen megfigyelhető volt. Az alulra menekülő hajszálgyökerekre gondolunk most. A laposabb shohin bonsai tálak talaja roppant hamar szárad ki. Persze fentről lefelé. A hajszálgyökérzet ezért lefelé keresi a vizet és meglehetősen intenzíven. Ezért is szükséges a shohinokat minden évben legalább ellenőrizni, de inkább átültetni, hogy a lefelé menekülő gyökérrendszert időben észrevehessük. Ez azért nagyon fontos, mert az ilyen gyökér még egy szezont nem bír ki egészségesen. Elkezd rothadni és ez rossz hatással van az egész gyökérzónára, így magára a fára is. Szóval halaszthatatlan a bonsai gyökérmetszése.
A gyökérzet visszavételét követően felkészítjük az új bonsai tálat a beültetésre. Mivel a tál nem teljesen szabályos – formáját tekintve – választunk egy elölnézetet, vagyis a bonsai elölnézetéhez kiválasztjuk a tál megfelelő oldalát. Drénrétegnek akadama, közegnek akadama és kis kiryu keverék, dróttal rögzít, tetejére még akadama, belocsol és kész.
Nagy vízáteresztő nyílások? Igen.
Gyakran kételkednek a bonsai tálak közt válogatók, hogy jó-e , ha nagy a vízáteresztő nyílás a bonsai tálon. A válasz az, hogy jó. Sőt. A nagy vízáteresztő nyílásokkal elkerülhető a pangóvíztől rothadó gyökérzet, kánikulában nem fő meg a gyökérzet, alulról is levegőzik a talaj, a Májmoha nem jelenik meg…
Shohin Törperózsa pre bonsai tavaszi metszése
Minden bonsai elkezdése picit komolytalannak, picit reménytelennek hat eleinte. Ez nyilvánvalóan azért van, mert sok esetben hosszú évek alatt sem lehet elérni, hogy a pre bonsai fából bonsai legyen. Azonban valahol minden bonsait elkezdtek valamikor, minden bonsainak volt kezdete, pre bonsai állapota. Ez a Törperózsa most ebben a helyzetben van, elindul egy út elején. Tavaly került nevelő konténerbe. Az idei évre nincs komolyabb terv vele, mint tápanyagot adni neki, öntözni és esetleg egyszer – kétszer visszavágni.
Jól látható, hogy elindult a növény, hajtani kezdett. Noha még nincs itt igazán a tavasz, még visszaköszönhet a tél, de akkor sincs mit tenni, a növény diktál. Most még meg lehet metszeni. Ha most megmetsszük, meg fog növekedni a növényben a sejtnyomás és nagyobb eséllyel fog kitörni a tőhöz közelebb is. Ez az egyik legfontosabb cél, hiszen ez a Törperózsa kabudachi shohinnak lett kiszemelve.
Egy – két ízközre szükséges visszavágni azokat a hajtásokat, melyekkel vannak terveink a jövőre nézve. Arra persze érdemes figyelni, hogy a rózsa félék hajlamosak a metszfelülettől valamennyit visszaszáradni. Rózsa félék metszésnél minden esetben csak tiszta bonsai ollót használjunk. Így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a gombásodásokat és a szállítószövetek megbetegedését, amikre a rózsa félék egyébként érzékenyek. Érdekesség, hogy régebben a rózsákat a szőlőtermesztésben amolyan Lisztharmat indikátorként ültették. A rózsán jelenik meg ugyanis a leghamarabb a betegség, ha jelen van a környezetében. Ezért lehet tudni, hogy ha egy rózsa bonsai, vagy pre bonsai lisztharmatos lesz, érdemes azonnal permetezni ellene. Így megelőzhetjük, hogy a juharok, galagonyák, stb… is Lisztharmatosak legyenek.
Metszés után a rózsák esetében érdemes a kisebb sebeket is lezárni. Főleg ilyenkor, mikor a keringés még nem indult be teljesen. Ha nem zárnánk le a sebeket, túl sok nedvességet veszítene a növény a tavasz tényleges beálltáig. Legyengülne, fokozottan vonzaná a tetveket, stb… Ha viszont a sebek le vannak zárva, nincs más hátra, várjuk a tavaszt.
Juniperus chinensis Itoigawa pre bonsai
Legutóbb ott hagytuk abba ezzel az Itoigawával, hogy el kell kezdeni vele a jin, shari ( bonsai deadwoods ) kialakítást. Ennek nem csak az az oka, hogy még nincsenek rajta ilyenek, hanem az is, hogy akik az alapanyagot előnevelték, rajta hagyták ezek kialakításának lehetőségeit. Február közepe van, lassan a növény gyökértevékenysége megindul és a szállító szövetek is aktivizálódnak. Nincs sok idő tehát a jin és shari kialakításra és szerencsére nincs sok ideje ezek szerint a fának az alakítás után túl sokáig száradnia sem a nedvkeringés beindulása előtt.
A jinek helye adott volt. Némelyik száraz volt és némelyik még “élő rész” volt. (A hasítás szebben működött a száraz részeknél.) A malacfarok szerűen kunkorodó, csavart ágak nem hatnak túl természetesen, ezért itt-ott meg kellett szakítani a folytonosságot áttörésekkel és kiszakított részletekkel. Arra számítottam eredetileg, hogy könnyebben hozzá férek az egyes megmunkálandó ágakhoz. Nem így volt. Nem csak a lombkorona akadályozta a bonsai szerszámokkal való mozgást, de az egyes részletek is túl közel voltak egymáshoz. Ennek ellenére az első lépések befejezhetőek voltak.
Ezzel a shari és jin kialakítással még nem tekinthetőek befejezettnek a boróka bonsai deadwood részei. Ez csak amolyan első lépés volt. Nem szerettem volna az egész deadwood elképzelést egyszerre kibontani a fából. Nem azért, mert túlságosan nagy traumának tettem volna ki a fát, hanem inkább azért, mert ezek a kialakított “nemes sebek” egy-két év múlva alkalmassá teszik a törzset arra, hogy igazán korrekt shari – t lehessen készíteni. Egy – két év múlva ugyanis lesz annyi új szállító szövet, hogy “emeletesre” hízik a törzs. Szóval nem a törzset kell szétmarni a plasztikusság kedvéért, hanem a meghízott törzsről a jövőben lerántott kéreg alatt rejlő új rostok teremtenek új formákat majd. Az alakítás után minden sebet beraktam sebgyurmával, hogy minél inkább leredukáljam a száradást, a fa nedvességvesztését. A boróka a tavasz elérkezését követően az első időket a “szezonból” félárnyékban kell töltse majd. Ezzel egyidőben erőteljes tápozást is kap majd.
Bonsai raklap – bonsai asztal
Ajánlás T.Sz.B.-nek!
Bonsai asztal és bonsai alátét készítés rendhagyó módon? Nem tudom, mennyire számít rendhagyónak, hogy mini raklapot készítünk elő bonsai kiállításra. Hogy nem bonsai asztal készül bonsai asztalnak, hanem bonsai raklap. Tulajdon képpen ez a raklap csak egy “project” része, de erről még egy picit később…
Kitsimono kitsimono
Mindig is érdeklődéssel és olthatatlan kíváncsisággal tekintettünk a japán offline reklámvilág alkotásaira. Az európai szemmel sok esetben meglehetősen szokatlan vizuális közlés formák külsőségei – kívülről nézve – teljesen beleolvadnak saját közegükbe és ott nem csak jól funkcionálnak, de saját korstílussal is rendelkeznek. A japán termékeladásra hivatott reklámgrafikák elemi vizuális energiával jelennek meg és azonnal memorizálódnak. A latin abc – ben gondolkodó ember számára logotipként ható hiragana írás és írásjelek kincsesládaként szolgálnak forrásul a mai reklám igényeknek. Külön megkapó, mikor például a hiragana és az angolszász írás tipográf ötvözetei jönnek szembe japán reklámokon. Az ilyen offline reklámgrafikai alkotások külön szubkultúrát alkottak maguknak és minden társadalmi réteget meg tudnak szólítani. Célközönségük maga keresi ezeket fogyasztásra és nem kell erőszakosan eltalálni ezekkel őket.
Inverz koncepció
A játék kedvéért, készítettünk magunknak egy-két reklámgrafikai objekt vázlatot, melyek azt a vizuális utat keresik, azon kísérleteznek, mi volna, ha európában is divat lenne az általunk használt írás hiragana – val, katakana – val, kanji – val való ötvözése. Ti szívesen látnátok ilyen bonsai, kusamono, kokedama és művészeti témájú reklámokat?
