Műhely - Stúdió

KITSIMONO műhely

Gyöpös Viktória és Tirpák Bálint Gábor „mono no aware – csónin” művészeti műhelye

Bonsai kerámiák, japán tekercsképek és hozzájuk köthető kézzel készült művészeti alkotások

Az alkotói folyamat megismerése sokszor magyarázatot adhat mind arra, aminek, vagy amiknek köszönhetően nem, vagy alig talál nyugvópontot a szem, vagy éppen az emberi kíváncsiság egy-egy művészeti alkotáson. A “hogyan készül”, a “Knowhow” fogalmakból táplálkozó folyamatos érdeklődést, ha tetszik kíváncsiságot hol Duchampi titokzatossággal, hol szépmesterség szerű nyitottsággal hívjuk betekintésre. Ez itt a Kitsimono műhely, így készülnek Kitsimono “dolgok”.*

*Marcell Duchamp volt az első olyan művész, aki nem szerette magát a művészet szót sem. Alkotásait ezért – saját elmondása alapján – “dolgoknak” hívta…

2005 óta működő műhelyünkben készülő munkáinkat elsősorban a japán kultúra csónin művészete inspirálja. Munkáink közül magastűzön égetett bonsai, kusamono, ikebana és étkezési – gasztro kerámiák, japán tusfestmények, wallscroll – ok, kakemono – k, kakejiku – k, sumi – e festmények kerülnek ki leggyakrabban. Kerámiáink jellemzően a bonsai az ikebana és a japán dísznövény művészet tárgyai, illetve a japán kultúra „modern” étkezési kőcserepei. Tusfestményeink a modern és a klasszikus, illetve szinte bármilyen urbánus enteriőrbe illeszthető tekercsképekként jelennek meg legtöbb esetben. Fontosnak tartjuk, hogy bár alkotásaink könnyen fogyasztható művészetként mutatkoznak, ennek ellenére műhelyünk kifejezni kívánt művészi értékeinek közvetítői.
A Mono no aware – art (leginkább ezzel a névvel, ezzel a kifejezéssel határozhatjuk meg a Kitsimono műhely tevékenységét) választ keres a kortárs művészet, a kézművesség és a tradicionális kultúrák kapcsolataira a jelenben. Felnagyítja a művészi kifejezőeszközök által jelölt és jelölhető szándékolt, vagy szándékolatlan művészi tartalmakat és elemeket.

A kistsimono műhely csónin műhely, ahol felmutatóművészetet gyakorlunk. Azért hívjuk így, mert a művészettörténet így nevezi/jelöli azt az artisztikus alkotói magatartást, mely egy – egy kultúra, kultúrkör tulajdonságaira, jellemzőjére, művészetére, vagy éppen ezek szándékolatlan tartalmaira reagál. A leképzés teszi felmutatóművészetünket képzőművészetté és rajzol (nem minden esetben) éles határvonalat saját maga és az iparművészet közé – noha az art és design aurájában fürdik minden megnyilvánulásában.
Minden „kitsimono – no – aware” szellemében felmutatott „dolgot” – legyen az sumi-e, bonsai kerámia, ikebana kerámia vagy kerámiából készült tekercskép rúdvég, tatami vagy daiza – ez a válaszkeresés, hozott létre – ezzel együtt hiányzik belőlük az a fajta esetlegesség, ami csak egy szinten történő értelmezésüket teszi lehetővé vagy bezárja őket egy időszaki, meghatározott környezetben tartandó, egyszer látogatott kiállítás keretei közé. A csónin szellemiséghez híven, a Kitsimono – dolgok azonosak azzal, aminek látszanak. Használatba vételük esetén művészet alkalmazása történik, alkalmazott művészet igénybevétele nélkül.

KÉZZEL KÉSZÜLŐ, FARAGOTT BONSAI TÁLAK

A faragott bonsai tálak készítésének technika választása nem minden esetben az anyagszerűség okán történik. Maga a faragás közelebb áll (némileg) a szobrászi alkotáshoz, mint a kerámikus alkotáshoz. A faragás szobrászibb elképzelést igényel, hiszen közhelyesnek számító fő jellemzője, hogy csak elvenni lehet az anyagból, csak lefaragni, hozzátenni nem. Joggal merül fel a kérdés: Miért farag valaki bonsai tálat, ha egyszerűbb mintázni? A válasz a mesterség tradícióinál keresendő. Annak ellenére, hogy formavilágot és esztétikai designo – t tekintve nem a tradicionális japán bonsai tálakat, bonsai kerámiákat készítjük műhelyünkben, magát a mesterséget és a bonsai tál faragást – nem csak kulturális értelemben – tiszteljük. A bonsai tál készítésének tradíciói nem csak azért fontosak, mert így illendő hozzáállni, hanem azért is, mert a gyakorlati életben a készítés folyamata úgy alakul, hogy más lesz az eredmény, mintha mintáztunk volna. Műhelyünk sok esetben irreguláris és experimentális bonsai kerámiákat hoz létre, képez le japán bonsai kerámiák esztétikáját szem előtt tartva. Ehhez gyakran elengedhetetlen a faragás technika alkalmazása.

KÉZZEL KÉSZÜLŐ MINTÁZOTT BONSAI TÁLAK

KERÁMIÁK RESTAURÁLÁSA

Egy ikebana váza érkezett hozzánk nem régiben. A bambuszt imitáló kőcserép váza Japánban készült, feltehetően a XX. sz. második felében. Készítőjét nem ismerjük. Egyszerű (puritán), elegáns és finom munka, fatüzes láng lenyomatokkal és effektekkel a paláston. A restaurálásra érkezett törött ikebana váza szerencsés eset műtárgy kezelési ill. műtárgy utóélet szempontból. A sérülést követően nem csak megmentették az egyes (menthető) darabokat, de oly módon… RÉSZLETEKET ITT OLVASHATSZ

KÉZZEL KÉSZÜLŐ TENPAI FIGURÁK

A plasztika műfajához köthető munkáinkat kerámiából készítjük a legtöbb esetben. Így műhelyünkből kikerülő tenpai figuráink is rendre kerámiák, melyek többnyire mázzal is kiégnek. Ezen tenpai figurák a rájuk égetett mázakat tekintve a monokrom és duokrom mázak plasztikái és csak ritka esetekben operálunk egyéb máz effektekkel. Szándékosan nem mázzal “kifestett” figurákat készítünk, hiszen a tenpaiok világában a plasztika a fő kifejező erő, nem a kolorit. Esztétikai értelemben tehát hódolunk a tradicióknak, de a plasztikák kifejező gesztusai inkább individualista vonásokat engednek meg maguknak – élve a szándékolt és szándékolatlan tartalommá változásuk adta kifejezőerő lehetőségeivel.

Bonsai asztal restaurálás és javítás

A bonsai és suiseki kiállítások és kijelzők talán nem is lehetnek teljesek bonsai asztalok és suiseki asztalok vagy különféle bonsai alátétek nélkül. A kiállítási normák a bonsai és suiseki asztalokra ugyan úgy érvényesek, mint a kiállított, vagy kitett bonsaiokra, suisekikre kusamonokra , shitakusákra és tenpaiokra. Tisztának, pormentesnek, éppnek kell lenniük. A rajtuk lévő politurnak vagy lakknak hoznia kell a saját fényét. Nem lehetnek karcosak, foltosak, porosak, sérültek stb… Ahogy a bonsaiok és bonsai táljaik épségére fokozott kockázatot jelent kiállításról kiállitásra való hurcolásuk, úgy a bonsai asztalok és suiseki asztalok is ki vannak téve a sérülés lehetőségének. Nem is olyan kis probléma egy-egy kisebb sérülés egy bonsai asztalon. Egy összekarcolódott vagy megkarcolódott asztal a legtöbb esetben csak a bonsai asztal teljes újralakkozásával állítható helyre, amit szükség esetén az előző – összekarcolt lakkréteg teljes eltávolítása előz meg. Más a helyzet például egy antik japán bonsai asztal esetében, ahol magát a bonsai asztalt műtárgyként etikus kezelni és ebből adódóan a rajta lévő megkarcolódott lakkréteg is a műtárgy része és mint ilyen védendő, megóvandó, tehát nem szabad eltávolítani.
Persze gyakorlatilag a nullára lehet csökkenteni a szállítás kockázatát egy bélelt dobozzal, de még mindig ott van az a gyakran előforduló hiba, hogy a bonsai asztalra kihelyezett tál lába az utolsó beigazításnál karistolja össze a lakkozást. Szintén nagy probléma a harsányan virító leütődések, lepattanások okozta esztétikai hiba. Ezeket mindenképpen érdemes kiretusálni / kiretusáltatni.