Egy shohin bonsai két arca
Egy shohin bonsai két arca a téma és egy Pinus nigra két aspektusa. Pontosabban egy növényről van szó, amivel kapcsolatosan több megfogalmazása is lehetséges a bonsai artikulálható definícióinak és nézőpontjainak. A yamadoriból származó fenyő évről – évre egyre magasabbra történő ültetése lassan elérte célját és közben kínosan vigyáztunk, hogy ennek ellenére ne alakuljon ki neagari hatás, ne alakuljon ki a neagari bonsai stílus. A valahol a kaszkád és a félkaszkád (han – han – kengai) határán billegő korona egy kurama szélén bizonytalanodik el és már nem csak a neagari de a kaszkád mértéke is kérdőjeles. A sok szabály felrúgásában megszülető törzs ágrendszerét tekintve régieskedve adja elő a lombkorona kontúrt megadó gyertyák eredési pontját, mely hivatott a kurama alsó ívére harmonikus választ adni egyfajta inverz vonalvezetéssel (mely utal a fa ábrázolni/bemutatni kívánt életkorára is).
Mi lesz, ha besűrűsödik a korona?
A Pinusok gyertyáit érdemes visszavágni a megfelelő időben és kivárni a művelet által generált új gyertyák növekedését. Ez dúsulást fog eredményezni és egy shohin esetében – ha jól jártunk el – az új gyertyákból jövő részeket nem feltétlen lesz szükséges drótozni. Ennek a növénynek az esetében már a kétszeres dúsulás is erősnek számít és látható előre, még egy-két év és a lombozat egy zárt páncélt alkotva fog sok mindent eltüntetni ami most izgalmat ad a szemnek.
TOP SECRET!
Amit most még nem mutatunk meg (mert titok addig amíg el nem érjük), az a fa teteje felülnézetből. Azért, mert a fa teteje fogja tudni megadni a választ arra, miért rejtjük el majd egy dús lombkoronával a nézni való izgalmas részleteket. A teteje is csak akkor, ha display – re kerül a növény. Mert a bonsai asztal magasságának megválasztásával elérhető, hogy a kihelyezett shohin teteje sejtessen mindent amit jó (volna) látni. Ezzel a gesztussal szeretnénk közelebb hívni majd a fához a látogatót/nézőt, hogy tekintse meg közelebbről is a bonsait. Ezzel a cseppnyi izgalmassággal és sejtetéssel szeretnénk megadni a becsületét a zárt és fegyelmezett homogén lombkoronának. Modern shohin bonsai eszközökkel dolgozunk a régies értékek felmutatásán.
Hogy ez a módszer jó lesz – e, azt az idő fogja eldönteni. Hogy ez a jelenlegi két nézőpontúság jó – e azt meg ti és akik látják a fát a beéréséig. Létezik egy anekdota, mely arról szól, hogy két buddhista szerzetes vitatkozik valamin. Nem tudják eldönteni melyiküknek van igaza. Az arra járó mestert kérdezik meg a végén aki nem tud állást foglalni a kérdésben. Menekülni próbál a szituációból, ezért azt adja válaszként, hogy az egyik lábbelijét leveszi és felteszi a fejére és úgy sétál ki a helységből némán. Erre az anekdotára a dada sok esetben hivatkozott. Mi sem tudtuk eldönteni jól gondoltuk – e, hogy így alakul a fa jövője. Egy dadaista gesztussal a műhely kutyáját kérdeztük meg erről, aki így válaszolt:
Larix decidua pre bonsai és az offline restyling
Larix decidua pre bonsai és az offline restyling találkozása a téma és megállhatatlan, hogy a növényben rejlő “szubkultúr-bonsai” asszociációk felemlítésre ne kerüljenek. Egyszerűen azért, mert itthon valahogy a bonsai bloggeres múltat (is) idézi a növény.
Éveken keresztül bonsai blogokat olvasni sosem egyenletes élményt jelentő szórakozás. Hivatkozások mentése, “homlokba felírt” nevek és blog címek, kedvenc növények, jó és rossz vizuális emlékek megszámlálhatatlansága jellemzi a halmozódó virtuális bonsai felhőkarcolót – amit az ember hajlamos drón felvétel szerűen madártávlatból látni lelki szemei előtt. A közösségi médiák digitális zsibvásárába a kétezres évek elején belecsöppenni bonsaiosként még olyan volt mint részvényt venni egy induló vállalkozástól. Keresni kellett a tartalmakat ebben a témában és nehezen jöttek szembe jó fotók. Jó fotók amiken jó bonsaiok vannak vagy jó bonsai alakításokat dokumentáltak. Ma már sokszor inkább átsiklunk a minőségi bonsai tartalmak fölött – olyan mennyiségben ömlik elénk és közben a blogok és weboldalak tartalmai már régóta háttérbe szorultak és érezhetően esett látogatottságuk (is). Áttolódott a digitális és virtuális bonsai a social platzokra és már nem olvasunk cikkeket. Minden amolyan kb lett és Európa szerte vajúdó klubbok agonizálnak mint a lélegeztetőgépen az agyhalottak. Mára (nagyrészt) a social média hatására a bonsai tematikájú weblapok és blogok közelebb kerültek az offlinehoz mint azt valaha egy rossz álomból felriadva képzelhettük volna. Itt az offline persze nyilván nem a kikapcsolt állapotot jelenti és a social média is minden csak nem szociális. Amíg ez a html bonsai közösség felfutott és félresöpörte a maga speciális (mára megszokott) virtualitásával a kegyelemdöfést azóta is el nem szenvedő, évek óta agonizáló blogspotos világot, addig is érdemes volt öntözni a bonsaiokat, mert az algoritmusok HQfasizálódása nem minden és egy a monitorból kivágott bonsai fotót mégsem lehet egy valós kiállításon displayre tenni és a szakmaiaskodó szájkaratésoknak is kell néha valami csámcsogni valót adni…
Az offlineban kezdve majd a social media horizontját tágítva
Amikor még az interneten kívüli bonsai volt a meghatározó élmény a bonsaiban, amikor még Ausztriába jártunk át bonsai könyveket venni és közel – távol alig akadtak workshopok és nem volt annyi új arc mint most, akkor még minden pletyka és hír ízesebb volt és inspirálóbb mint ahogyan azt ma el lehet képzelni. A korlátlannak tűnő információ áramlás egyik ára ezek elvesztése volt. Persze szó sincs arról, hogy édeskésen romantikázzunk efölött vagy keseregjünk a kialakult helyzeten – már csak azért sem mert nincs min keseregni. Emlékszem, mikor még pletyka szinten meséltük egymásnak bonsaios barátainkkal, hogy van egy srác valahol aki szabad földben nevel Pinus parviflorákat, Larix deciduákat és ki tudja miket bonsai előanyagoknak. Akkoriban a Noelanders Trophy is olyan volt a magamfajta bonsaiosnak, mint egy elérhetetlen álom. A Larix bonsaiok első rám gyakorolt hatása is akkoriban jött. Egy blogger fotói közt láttam elképesztően szép Larix bunjinokat profi fotókon Auer Othmar kertjében. Később a fentebb említett szóbeszéd alanya Giacomo Pappalardo előnevelt vörösfenyői is szembe jöttek a valóságban, méghozzá a Noelanders Trophy sales area részén. Nem is tudtam kihagyni a lehetőséget és hoztam is a műterembe egy pre bonsait tőle. A korábbi impressziók elevenek a mai napig is, ezért nem volt kérdés mi lesz az útja a növénynek. Az őszi lombszínéért, a télen láthatóvá váló ágrendszeréért és szépen öregedő kérgéért is tartott Európai vörösfenyő rugalmasságának köszönhetően az egyik legjobban drótozható bonsai alapanyag. Nem kérdés, hogy érdemes rászánni az időt és keresni neki egy lehetőleg nem déli tájolású helyet a kertben. A műterem kertjébe költözött növényt az első adandó alkalommal felültettem kiryu, akadama és egy kevés tőzeg keverékébe és Biogold meg Green King segítségével egyszerűen hagytam nőni. A mostani drótozás célja az volt, hogy a pre bonsaiból újra pre bonsai fát alakítsak, csak most egy olyat, ami közelebb van a fának szánt úthoz. Szóval, nem is igazán styling – ról, vagy restyling – ról van most szó, csak elindult a fa az útján…
Várjuk a tavasszal induló rügyeket, a lombkorona kiteljesedését és természetesen a következő évi növekményeket, amit majd csak úgy metszünk, hogy jövőre is legyen miből ágszinteket drótozni…
Ezzel a növénnyel találkozott ( persze nem először ) műhelyünk kertjében az online és az offline bonsai. Minden “enthuziastnak” ilyen találkozásokat ajánlunk a két világ, a két pólus között…
Taiwan és Botown
Taiwan és Botown, boróka és bonsai. Ha Taiwanra visz az utad és a bonsai érdekel, nem állhatod meg, hogy a Botown Bonsai Nursery – t meg ne látogasd. Koros és igényesen alakított gyönyörű big bonsai fák, kellemes kert és barátságos fogadtatás. Taiwani utunkon egyik legkellemesebb élményünk volt ezt a kertet meglátogatni és a kínálatba belefeledkezni. Ha önmagában nem volna elég, hogy jól éreztük magunkat a kertészetben és gyönyörködtünk a szebbnél szebb fákban, akkor mindenképpen megemlítenénk, hogy az egyik legszebb példa volt a taiwani bonsairól alkotott képre amit ott láttunk. Generációk yamadori öröksége párosult a legtisztább alakítási munkák gyümölcsével és nem csak szerethető de respektálandó minden egyes fa összképe. Magyarországon ezt a léptéket niwakiban ismertük ezidáig, de a bonsai nagybetűs fogalma mindig képes újat tanítani a tálban nevelt fák szerelmeseinek és nem csak a lokális vonatkozásoknak köszönhetően tanuljuk újra mit jelent ma Ázsiában a bonsai szó, de a magas minőségen tetten érhető alakítási részleteknek is. Praktikák és esztétikai megoldások sora bontja ki a jó értelemben vett műélvezeti értékeket és nem marad más mint élvezni a látványt. Azt gondoljuk ez az egyik lényege a bonsainak és a gyönyört átélni mindig kivételes szerencse.
A kertészet tulajdonosával még tavasszal találkoztunk Shanghaiban és persze picivel korábbról ismertük ( a fentebb be is linkelt ) facebook oldalát. Szerencsénkre Taiwanon volt módunk meglátogatni kertészetét és a korábban látott fotókhoz képest csak egyetlen különbség volt; a valóság mindig sokkal szebb és jobb mint a digitális fájlok! 😉
Taiwan and Botown, juniper and bonsai. If you take your trip to Taiwan and you are interested in bonsai, you can not miss visiting the Botown Bonsai Nursery. Of old and demandengly shaped beautiful big bonsai trees, a pleasant garden and a friendly welcome. One of our most enjoyable experiences in Taiwan was to visit this garden and to indulge in the supply. If in itself it was not enough to feel good in horticulture and to admire the more beautiful trees, we would certainly mention that it was one of the most beautiful examples of the image of the Taiwan bonsai that we saw there. Yamadori-legacy of generations is coupled with the fruit of the purest formwork and not just lovable but respectful of the image of each tree. In Hungary this scale has been known in niwaki so far, but the uppercase concept of bonsai is always able to teach new things to lovers of the pot grown trees and owing to not only local aspects we learn again what bonsai is about in Asia today, but also owing to high-quality shaping details. A series of practices and aesthetic solutions highlight the worth of art enjoyment and there is nothing else, just enjoy the sight. We think this is one of the essentials of bonsai and the pleasure to experience is always exceptional luck.
We met the owner of the horticulture in Shanghai in spring and, of course, a little earlier with his Facebook site (the link above). Fortunately, we were able to visit his horticulture in Taiwan and there was only one difference compared to the photos we saw earlier; reality is always far more beautiful and better than digital files!
Taiwan bonsai 2. – Wann Ying Art Garden
Taiwan bonsai 2. – Wann Ying Art Garden avagy “bonsai plein air”… Az európai impresszionista festők a “plein air” feltétlen híveiként nem csak örömmel festettek a szabadban de vallották, hogy a természetes fényben jönnek ki úgymond a színek a legerőteljesebben. Történt mindez abban a korban, amikor nem egy ismert klasszis festett japán kerteket és mesterséges tavak felett ívelő hidakat (pl. Monet). Európaiként nem meglepő módon azonnal juthat eszünkbe az impresszionista festészet, hiszen ennek az irányzatnak az előképeit meghatározta ez a világ és ha nem is konkrétan Taiwan, de mindenképpen ez az ázsiai kertművészeti aura. A színeknek mindenképpen jót tesz a természetes fény – nem úgy mint egy “szpottolt” neutrális display “bekgráond”. Miért érdekes ez? A fény a látás elengedhetetlen életre hívója és éppen ezért egy szabadtéri bonsai kiállítás vagy egy bonsai kert mindig erősebb impulzust ad mint a fedett terek kivilágított sötétsége. Így volt ez a Wann Ying Art Garden – ben is és mindezt csak fokozta a jó idő, a napsütés és a madarak… Harsány színek, virágzó dísznövények, formára nyírt cserjék, mindenhonnan jól komponált látványok és látvány elemek, szép épületek és minden ami ott tart egy kertben…
Az óriási bonsai gyűjtemény leginkább nagy méretkategóriákból tevődik ki és ezek az impozáns fák jól érvényesülnek a tájépítészet és a kertépítészet különböző megoldásai között. Leginkább borókák, Bugenvilleak és Pinusok teszik ki az állományt és persze koros, látványos Ficusok. A kertben egyébként kellemes tájrészleteket imitáló szekciók is találhatóak és szép számmal akadnak szobrok, hidak, kövek.
Magát a kertet egy külön területen váltotta a látogatók számára egy kizárólag Pinusokból álló szabadtéri bonsai kiállítás, melyből természetesen visszatér a látogató a kertbe. A szabadtéri kiállítás nem csak idős, de viszonylag fiatalabb fenyőkből is állt, de ezek a növények igényességükben megegyeztek és élvezettel teli érzés volt végig nézni őket…
Az alábbi videó anyaga a helyszínen készült, hogy adhassunk egy még átfogóbb képet, illetve benyomást a kertről. Figyelem! A tartalom nagyobb része “szakmaiaskodik”, a kontent bonsai kontent, de a képanyag…
Taiwan bonsai – bci 2017 convention 1.
Taiwan bonsai – bci 2017 convention 1. rész… Taiwanon jártunk és volt szerencsénk betekintést nyerni az ottani bonsai kultúrába. Az internacionális rendezvény keretén belül nem csak kiállításokat nézhettünk meg, de megannyi bonsai kertben is jártunk. Az ottani időjárás a novemberi időszakban is megfelel a nálunk nyáriasnak mondható körülményeknek – így nem csak jó időnk volt, de kényelmes is volt pulóver, kabát és effélék nélkül… Ez persze sejteti azt is, hogy az Európában megszokott és gyakori fa és cserje fajokon kívül számos érdekességet is láttunk ( Bugenvillea, Ficus, Gardenia, Podocarpus, stb… ). Az igényes és jól szervezett kiállítás és a szebbnél szebb kertek kellemes emlékekkel engedtek haza minket és ha ez nem elég, a helyiek vendéglátása és barátsága csak fokozta az út és az ott tartózkodás élményét és szerethetőségét. Elsőként a hivatalos nagy kiállításon készült fotókból osztanánk meg veletek párat és természetesen egy videóbejegyzést is beillesztettünk ebbe a posztba. Nem rohannánk nagyon előre, de annyit elárulhatunk, hogy kertekről is fogunk mutatni gyönyörű felvételeket és egy kicsit – ha virtuálisan is, de belekóstolunk az ottani gasztronómia világába és Taipeiben is felvettünk némi anyagot bonsaiok nélkül a város mai életéről… Reméljük kedvetekre való lesz az anyag és olvastok minket továbbra is!
A taiwani bonsai világa esztétikai értelemben némileg különbözik a japán bonsai világától és annak aki csak ezt keresi pici csalódást okozunk talán, de aki szereti a fákban a részleteket és az igényességet és a bonsaiban a fák kora által keltett felülmúlhatatlan impressziókat és a részletgazdagságot az bizonyára úgy fog érezni ahogyan mi is. A taiwani bonsai gyönyörű, sőt, gyönyörű komplett és komplex világ…
A Taiwanban látható bonsai fák méreteire többnyire az impozáns és legnagyobb méretkategóriák jellemzőek és csak viszonylag ritkább esetekben láthatunk közepes vagy kisebb méretkategóriájú fákat. Egy – egy shohin kompozíció éppen ezért ritka és éppen ezért unikális ritkaság számba megy. Olyannyira, hogy nem egy esetben láttunk ebben a méretkategóriában suiseki kisérő növényként alkalmazni shohin vagy mame bonsait, de műnövényből… és itt most erre hagynánk egy kis időt…
Penjing a viharban
Penjing a viharban mint kiállítási téma?
Kínában járva egy bonsai – pontosabban egy penjing kiállításon lettem figyelmes egy fő helyen kiállított kompozícióra. Sajnos a tulajdonosról és/vagy az alakítóról nincsenek információim, mint ahogyan arról sem tudok, hogy pontosan mely penjing iskolához vagy stílushoz köthető az alkotás. Így igazán őszintén és naivan tekinthettem a kiállított együttesre. Régebben nagyvonalúan áttekintettem a hasonló kompozíciók fölött, aminek részben az is oka lehetett, hogy mindig csak képeken láttam ilyesmit. Ezúttal azonban el kell mondjam, hogy nehezen szabadultam a látványtól. Az első ami szembetűnt, a valós méret és az emiatt kialakuló speciális perspektíva mely a növények sajátja. A kompozíció kifejezetten nagy és rendkívül részletgazdag. A szememnek még szokatlan volt egy darabig, hogy a nekem megszokott bonsai esztétikától némileg távol álltak a külsőségekre vonatkoztatható jegyek, de azért az érezhető volt, hogy saját rendszere van minden értelemben a látványnak. Az összhatás egyszerre mesebeli, egyszerre barokkos, egyszerre drámai és egyszerre “bonsai professional”. Minden részletében igényes munka, mely sejteti, hogy alkotója komolyan beleélhette magát az alkotásba. A kiállítási installáció, a háttérben megjelenített villámlás plusz vizuális információt adott a boróka csoportnak és egy idő után nem voltak kritikus meglátásaim, csak hagytam magam nézni a kompozíciót… Nektek is tetszik?
Ha tetszik, ha nem (annyira), ha átjön, ha nem jön át, vagy csak gondolatod van, oszd meg velünk kommentben!
Mesterséges zöld címmel – Martinkó Márk a Capa falai közt
Mesterséges zöld címmel – Martinkó Márk a Capa falai közt… Nem szoktunk kulturális ajánlókkal jönni, de ezúttal (nem biztos, hogy utoljára) de kivételt teszünk. Mindig is kedveltük az urbánus környezet és a benne élő növények által feltárt vagy feltárható témákat. Ilyesmi volt mikor például street art kusamono témákat mutattunk be, vagy urban kusamono challenge-t indítottunk a facebookon. Az élet egyszer csak úgy hozta, hogy összefutottunk Martinkó Márkkal bonsai témában és ma meg a kiállításmegnyitójára igyekeztünk nagy kíváncsisággal. Előtte persze “csekkoltuk” weblapját és láttuk, hogy valahogy fel kellene venni vele a kapcsolatot. Ezzel még kicsit váratnánk titeket, de annyit viszont elmondhatunk, hogy mindenképpen megtekintésre ajánljuk munkáit. A dolog még friss, hiszen a kiállítás ingyenesen megtekinthető október 8. – ig a Capa Központ Project Room – ban minden nap 11:00 h és 19:00 h között (szóval akár meló után is odaérhettek).
A megnyitóról pár gondolatot megosztanánk veletek. Biztosan éreztétek egy-egy kiállítás megnyitóján az egyik lábról a másikra érzést, amikor a felolvasott beszéd minden mondat végén olyan mint egy délibáb. Ezen a megnyitón nem volt ilyen érzésünk. A kiállítást Szikra Renáta művészettörténész nyitotta meg, az Artmagazin szerkesztője és az elhangzott gondolatok jó ajtót nyitottak ki és segítettek közelebb kerülni a falakon látható művekhez. Manapság, amikor monitorok vizuális diktatúrájában nézzük a legtöbb képet közel azonos méretben, külön üdítő látni, hogy egy fotó lehet valós műtárgyként megjelenő művészet, melynek van saját fizikailag leírható mérete, rá jellemző felülete és a téma és a művész együtt hat a nézőre.
Szubjektív:
Tudhatjátok rólunk, hogy a bonsai nekünk erős hívószó, különösen, ha a művészet bármely platformján jelenik meg mint téma. Egyik kedvenc képünk a kiállításról motívum szerűen használja/jeleníti meg a bonsait – ha tetszik (a mi szemszögünkből legalábbis) új tulajdonságokkal ruházza fel és új aspektust teremt a fogalom köré. Az ilyen mediális motívumok nagy erővel hatnak és szinte emblematikus tulajdonságokkal ruházzák fel a szándékolt vagy szándékolatlan tartalmakat egy-egy képen. Nekünk már ez hihetetlenül izgalmas, hogy a kiállított anyag rendszerén belül is nagy a vizuális és asszociatív mozgástér…
Nézzétek meg Martinkó Márk munkáit a “Capában”!
Szelfi egyik kedvenc fotónk előtt…
Modern kusamono kerámiák ikebana külsőségekkel Koreába
Modern kusamono kerámiák ikebana külsőségekkel Koreába. Egy koreai kérésre kusamono kerámiákat készítettünk műhelyünkben, melyeket a legnagyobb jóindulattal sem lehet klasszikus – tradicionális értelemben vett kusamono tálaknak nevezni. Ezek a munkáink első látásra ikebana kerámiáknak hatnak, ám valójában rendelkeznek minden olyan fizikai és esztétikai tulajdonsággal, melyeknek köszönhetően nemhogy az ikebana de a sogetsu világától is élesen elkülönülnek. A sorozatból kettőt emelnénk ki véletlen szerűen. Az ültetés technikai része nem bonyolult esetükben, de a fenntarthatóság már kívánja a megrendelő által birtokolt profizmust. A modern, kultúrán belüli igény és elképzelés részünkről nem csak respektált de kifejezetten várt és kedvelt. Ezek az igények, melyek mellé képző és iparművész látásmóddal igyekszünk odaállni, reményeink szerint mindig friss impulzusokat szülnek és frissebb vérkeringést kölcsönöznek (ha esetenként átmenetileg is) a bonsai és kusamono kultúrának…
Shanghai és penjing sub
Shanghai és penjing sub. Shanghai mert Kína és penjing mert innen ered a bonsai és sub’ mert a tartalom sub'(kulturális). A tartalom most néhány file ami ázsiai hangulatokat hoz a mai korból és természetesen mindez bonsaios blog poszt szűrőn keresztül de nem bonsai konceptuálisan. Digitális grafika és textus, fekete – fehér kontent képekben…
Pinus thunbergii cork bark – kuromatsu shohin
Pinus thunbergii cork bark – kuromatsu shohin bonsai alapanyag ami vélhetően nem volt mindig alapanyag. Valahogyan így lehetne jellemezni azt a fenyőt amivel nemrégiben gyarapítottuk gyűjteményünk. A növény egy parás kérgű fenyő amiről leginkább angol nyelvű irodalmat tudtunk elérni és ezen a területen belül, ha bonsairól van szó nehéz információkat összeszedni. Annyi biztos, hogy a Pinus thunbergii cork bark kérgének erősen rusztikus parásodása van annyira intenzív, hogy az alakítás komoly kihívást jelent. Ennek a növénynek az esetében a fiatal – még nem parásodó ágak drótozhatósága opcionális csupán, míg az idősebb – már parásodott kérgű ágaknál maximum a lehúzás jöhet szóba. Az idős kéreg minden fenyő bonsai esetében érték, de a cork bark esetében ez nem csak fokozottan igaz, de kifejezetten kerülendő a kéreg sérülése. Az eredendően kifu méretű alapanyag alakítása került napirendre műhelyünkben, ami a tavalyi tűlevelek megszedésével kezdődött.
A tűlevelek megszedését követően átláthatóbbá vált a fa és kiderült, hogy nem csak túl sok ággal rendelkezett, de az egyes ágakon felhalmozódott gyertyákból is keményen szelektálni kellett. Mindennek az volt az oka, hogy a növényt azért vásároltuk meg, hogy neveljünk belőle egy maximum 20cm magas shohin bonsai fát ami egy öt pontos shohin állványon az un. top növény lehetne – azaz az első pont egy ilyen display – en.
A bonsai alakítás közben a kuromatsu elvesztette lombjának több mint kétharmadát – viszont így a sejtnyomás mintegy megkétszereződött a növényben – hiszen a gyökérzónát nem csökkentettük és az alakítás előtt Biogold kihelyezésével felerősítettük a növényt az alakításra. Az alapforma és az ágak indító “beállítása” megtörtént és a rügyképzés sebességéből kiindulva az első látványos eredményeket már 3 – 4 éven belül várhatjuk is.
Ha további bonsai témájú posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
