Kusamono készítés és bonsai tálba ültetés
Kusamono készítés és bonsai tálba ültetés előtt érdemes konceptuálisan válogatni a növényeket, hogy azok egy tálon belül ne csak azonos vagy közel azonos igényekkel rendelkezzenek de habitusra és fény és talaj igényre is “kompatibilisek” legyenek. Ezen felül nem árt színekben és őszi elszíneződésekben is gondolkodni – ehhez választva a tálat illetve annak színét, mázasságát vagy éppen mázatlanságát.
Jelen esetben a felvételeken látható kusamono összeültetések céllal készülnek, meghatározott bonsai fák kiegészítői lesznek idővel, nem önálló shitakusák. Azért csak idővel, mert mindkét esetben ugyan előreszaladtunk a beültetett növények méretével a beültetés szabályaihoz képest – de ennek az az oka, hogy ezeket a növényeket korábban kezdtük előnevelni kusamono alapanyagnak direktben – megválasztva a talajt, az edényméretet, stb… Szóval ezeknek a növényeknek most nőniük és fejlődniük kell egy-két évet (lehetőleg nitrogén szegény tápanyaggal) ahhoz hogy szép dúsak lehessenek és megállják a helyüket később a kiválasztott fák mellett a displayen.
Ha a talajhasználatról esik szó, a kusamono ültetések esetében sokan nem javasolják a tőzeg használatát – mondván, hogy nyári melegekben nem kedvez ilyen kicsi tálban a hajszálgyökereknek az öntözés szempontjából. Mégis érdemes lehet újragondolni a dolgot, mivel nem tisztán használva csak az egyensúlyt kell megérezni a keverési arányban. A hajszálgyökerek komfortzónában tartásához kedvező a tőzeg – már csak a ph-ra gondolva is – és ha jól keverjük akadamával akkor a vízháztartás és az állag is teljesen rendben lesz. Az akadama segíteni fog felvenni a vizet és a tőzegnél tartani és a közeg biztos, hogy laza marad és kiállítás előtt a moha felhelyezésénél is könnyebb dolgunk lesz.
Ha további kusamono posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Ez most matsu vagy nem matsu? Bonsai vagy pre bonsai?
Ez most matsu vagy nem matsu? Bonsai vagy pre bonsai? A két kérdés jogos is meg nem is és fontos is és nem is és mindkét kérdésre lehet ezt is meg azt is válaszolni. Lehet relativizálni is meg nem is és lehet állást is foglalni meg nem is. Matsu mert fenyő és nem matsu, mert Japánban nem honos. Bonsai mert tálban nevelt, nem bonsai mert még nem kiforrott, pre bonsai mert még csak most ültettük át japán nevelőkonténerből és nem pre bonsai mert már elkezdtek beérni a jövőévi alvórügyek, a drót tart és bonsai tálban van a növény és látszik mivé válhat. De még mindig nem “kész bonsai” és még látszik, hogy yamadori alapanyagként indult.
A tavalyi drótozás és alakítás eredménye elkezdte tisztázni a fa jövőjét és kilátásba helyezett egy régies japán bonsai stílust, melyet viszonylag ritkán látni bonsai kertészetekben vagy bonsai kiállításokon. Jellegzetesen Pinus téma a stílus és jellegzetesen shohin illetve kifu méretben jó a megoldás. Ehhez a stílushoz/megjelenéshez/jelleghez leginkább kerek vagy mély és ovális bonsai tálat illő választani és ha már fenyő, akkor ezekből a legetikusabb a szürke mázatlan tál. De mielőtt előkerülne a tál, persze jön a drót és a bonsai drótozással előállított – egyetlen ágból kiinduló lombkorona “építés”. Ha mindez megvan, indokolt egy erős tápozás és következő évben jöhet az átültetés….
Ez volt tavaly és ennek az eredménye jött el idén. A tálválasztás fő meghatározója természetesen maga a fa és persze az esztétikai elképzelés volt. Ami kellett, az egy ovális, irreguláris formakezelésű mázatlan bonsai tál, mely igényét a fa jellege teremtette meg. Olyan bonsai tálat szerettünk volna, melyen nagyméretű vízáteresztő nyílás van a pangóvíz jelenség biztos elkerülése érdekében kialakítva – biztosítva a fenyők gyökerével együtt élő szimbiota gombák ideális nedvességi állapotát. A vízáteresztő nyílás egy áttört mintájú betéttel szűkíthető – hogy a forma kínálta tradicionális ültetésekre való használat esetén az ültető közeghez ne kelljen túl sűrű hálót használni – ha a gyökerek állapota szenes drén használatát indokolja. A tál megközelítőleg szabályos palástból épül fel, mely enyhén naivizál. A tál összhatása az antik japán bonsai tálak formavilágára és hangulatára historizál.
Az ültetés akadama és kiryu keverékébe történt, mely nem csak bevált, de egyszerűen kezelhető később is. Az idei fejlődések már viszonylag biztatóak és határozottabban rajzolják ki a jövőbeni lombkorona kontúrját. Egyetlen kérdés a gyökérzóna “kisdombos” jellege, mely szigorúan nézve nem etikus, de a következő átültetésig – mely esetében két év múlva lesz, van idő gondolkodni hogyan oldjuk meg – ha éppen nem süllyesztjük akkor be jobban a fát a tálba.
Kazari vázlat komono és katade mochi bonsai fákhoz I.
Kazari vázlat komono és katade mochi bonsai fákhoz. Modern kísérlet Chaenomeles japonica shohin accent plant – ként való bonsai displayben történő megjelenítésére…
Néha kell egy shohin, hogy ne kelljen kényszerből kusamono – t használni. Néha kell egy olyan shohin, ami nem top quality, ami azonos kvalitású mint a bonsai ami mellé kikerül a displayre. A bonsai – ami mellé kiválasztottuk a Chaenomeles japonica shohint – egy Pinus nigra. A Pinus katade – mochi, a Chaenomeles pedig komono méretkategóriájú. A Chaenomeles japonica han kengai jellegű, a Pinus pedig leginkább a bunjin stílusra enged asszociálni, de magán hordja a shakan bonsai stílus egyes jegyeit is. Téli és tavaszi displaynek készül a párosítás.
Télen a lombtalan ágrendszer és az esetleges termés, tavasszal pedig a virágok és a levélkezdemények adják az évszakra vonatkozó információkat az örökzöld Pinus mellett. A komono kell hordozza virágzó és gyümölcsöt érlelő lombhullatóként a női nem szerepét a kazarin belül a fenyő pedig örökzöld növényként a férfi szerepét. Ha a tokonoma – n belül a hármas egységet keressük illetve arra komponálunk, valami nem növényként megjelenő motívumra még szükségünk lesz, hiszen a shohin itt már az accentplant és éppen ezért nem érezzük hiányát egy kusamono – nak.
Használjunk tenpai figurát?
A kérdéses bonsai display két évszak megjelenítésére van tervezve. Az egyik a tél, a másik a tavasz. Ezért a leggyakrabban használt csiga, béka, rák, falevél, szarvas, nyúl, makk, darumadár tenpai figurák használata nem tűnik frappáns ötletnek.
Használjunk suisekit?
Végül is adja magát a dolog. Vagy mégsem? Az ötlet ugyan elsőre rendjén valónak és hangulatteremtőnek tűnik, de ha az elhelyezési lehetőségeket végig gondoljuk, ezt is át kell lépjük. A suiseki használat ebben az esetben azért nem működik, mert a hangsúlyozó növényként használt Chaenomeles – mondjuk úgy nem tűr meg semmilyen méretű suisekit (sem daiza sem suiban vagy doban kihelyezéssel). Ennek ellenére a hegyet mint motívumot megjelenítenénk, de talán máshogyan. A kakemono ugyan szóba jöhet, mégis ezen kompozíción belül – plaszticitását tekintve már soknak hat – illetve túl nagy kakemono volna szükséges. Így jutottunk el a kakejiku használathoz, mely ebben az esetben egy meglehetősen modern tekercsképként jelenik meg majd a kompozíción belül. A tekercskép témája egy Cseh országban megtalálható hegy melyet autóból fotóztunk még régebben egy olyan alkalommal amikor hazafelé hoztunk pár shohin alapanyagot… Tél volt, esett a havas eső útközben és csak járt az autó ablaktörlője. Ez az emlék megmaradt és mostanában scrollra dobtuk műhelyünkben.
A wallscroll elkészült, a komono bonsaihoz megvan a japán kézzel készült kaszkád shohin asztal, a katade – mochi fenyő bonsai is hamarosan tálba kerül – a bonsai tálat már elkészítettük hozzá és addig amíg el nem jön az átültetés ideje van idő készíteni hozzá egy magasságban és stílusban illő bonsai asztalt. Szinte minden készen áll egy modern kazari összefogására, egy kortárs experimentális kazari összehangolására…
