Japán magyar kultur mixtape

Japán magyar kultur mixtape vagy chill, vagy beat vagy ki tudja. Fúzió. Igen, azt hiszem ez egy kellően divatos szó. Ez pont jó lesz, illetve lenne ide, de megmaradunk annyinál jelenleg, hogy a japán és a magyar kultúra egy szűk szeletét – a kerámiát toljuk most ebbe az irányba és kísérletezünk vele. Kísérletezünk vele, hogy kiderüljön mi jön ki a kemencéből, ha az erdélyi és a modern japán kerámiák esztétikáját egybegyúrva elhagyjuk az 1280°C – t. Ezt megelőzően műhelyünkbe invitáltunk egy felhívást követően két modellt, aki sok izgalmas meglepetést fog magával hozni. A témát és a részleteket nem bonthatjuk ki előre, de egy kis ízelítővel szolgálhatunk a teljesség igénye nélkül, milyen kiegészítőkkel készülünk fotózni.

Tervezésbe kezdtünk számos elképzelést követve és hosszú idő óta keresett kulturális redundanciák felgyűjtését követően elkezdtünk papírra dolgozni, vásárolni, népviseleti gyűjteményt leporolni és agyagot formálni. Annyit elárulhatunk, hogy az első alkalommal még csak cikként megjelenő tartalmat számos alkotás fogja követni és ezek a művészeti objektként tovább élő tárgyak és gondolatok inkább fognak közelíteni a gasztronómiához és az ikebanához meg egyáltalán a dizájnhoz mint a bonsaihoz…


Jegyzet Shanghaj forgatagából

Jegyzet Shanghaj forgatagából…

Számtalan élmény és abból születő gondolat emléke kavarog műhelyünkben és számtalan felvételt borít virtuális por adattárunkban. Időről – időre elő – elő szedegetünk ezekből és vagy elmélkedünk rajtuk, vagy felhasználjuk őket új munkáinkban. Kína impulzív hatása nem csak az ott tartózkodás ideje alatt ható impressziókban nyilvánul meg és nem csak befogadhatatlanul sok ingert jelent. A folyamatosan hömpölygő tömeg és a különféle zajok szüntelensége viszonylag hamar semleges hatásúvá válik. A hallás szelektálni kezd, a látás mindenen gyorsszűrést végez és kezelhetővé válik a külvilág. A régi és az új világ még mindig interferálódik a városban és modern európai ember gyakorlatilag ahová néz öntudatlanul is emlékeket gyárt és szinte önkéntelenül dokumentál, fotóz és rögzít gondolatokat. A repülőtérről a város szívéig 20 – 50 percünk van átalakulni és feldolgozni az utakon fokozatosan felerősödő ingereket. Először a bambuszsövények, a Podocarpusok jelzik, hogy kontinensváltáson estünk keresztül és aztán a feliratok kezdenek egyre gyorsabban a retinánkon keresztül ellenőrizhetetlen mennyiségben beömleni tudatunkba táblákról, fényreklámokról, kamionokról, útburkolati jelekről és mindenhonnan ahonnan a shanghaji downtown üzenni képes a maga sajátos reklám – grafomániájával. Szürreális motívumként bukkan fel egy – egy európai márka reklámja nagy néha és mindent áthat a nagy tömegben látható emberek sokfélesége. A kosarakban szállított kakasokat biciklire tornyozva toló asszonyoktól kezdve a robogózó konvojokká alakuló fiatalokon át a trendi kirakatembereken tovább, egészen az öltönyös emberekig mindenki úgy hat ránk, hogy egyenként is elfogadnánk bármelyiküket a bennünk élő Kína szimbólumának. A város  folyamatosan lüktet és egy percre nem áll meg semmi. Az angol egy jól használható kommunikációs nyelv Shanghajban bárhol, de azért azt meg kell jegyezni, hogy nem mindenhol könnyű vele érvényesülni. Alapjában véve az emberek segítőkészek mindenhol és ha valaki nem tud segíteni, majdnem biztos, hogy megpróbál segítséget szerezni neked – legyen szó útbaigazításról, taxi szerzésről, étterem keresésről vagy bármiről. Könnyen megérthető, ha ebben a világban mást jelent az egyediség vagy éppen a sorozatgyártás fogalma, hiszen ha teszem azt egy pólóból valaki legyárt mondjuk 1 millió darabot, azt a piac úgy szívja fel mintha egy pohár vizet öntöttünk volna a kútba. Nyoma vész és esélyed sincs arra, hogy találkozz valakivel akin ugyan az a póló van. Szóval a tömeg cikk és az azt viselő ember is egyéninek tekinthető és itt alighanem semmit nem ér az egyediségért tett erőfeszítés.

A streetfood és az éttermek gasztro világa esztétikailag lenyűgöző és bármilyen ételt látunk olyan jó a külcsín, hogy legszívesebben mindent végigennénk a menüből vagy az étlapról de az ízek úgymond nem hasonlítanak a látványhoz, minden falat olyan mint egy zsákbamacska az ízlelőbimbóknak. Persze a város turisztikai látványosságként fel is van készülve arra, hogy így várja a látogatókat de ha olyan helyen szereznénk be élelmiszert ahol nem számítanak turistákra, egy másik világ kezdődik. Minden azzal indul, hogy az eladótól a vásárlókig mindenki téged kameráz a telefonjával és harmadszor már meg sem lepődsz, hogy melléd áll egy vadidegen szelfizni, hogy legyen egy ilyen fotója is. Ahogyan Európában sikk ázsiai arcokkal reklámozni egy terméket, legyen az divat, kozmetikum vagy elektronikai termék, úgy Kínában is sikk európai arcokkal reklámozni. Érdekes hatást kel Kínában egy szőke európai sztármodell egy gigantikus reklámon, mint ahogyan mi is érdekes hatást keltünk, mikor turistaként angol feliratokat fotózunk. Más kérdés, hogy mi többnyire a helyesírásból adódó komikumok születését produkáljuk ezek megörökítésével és kár is elmagyarázni ott miért nem jól van írva valami.

Nappal a városban járva teljesen normális a tömegben amolyan flash mob – ra hasonlító táncoló csoportokba belefutni. Valójában nem flash mob csapdába kerülünk ilyenkor, hanem magnóból szóló zenékre tanult koreográfiákat eltáncoló emberekbe. A mobilárusok azonnal ráúsznak az ilyen helyzetekre és a bámészkodóknak azonnal nyílik lehetőségük szelfibotot, jégkrémet, vagy üdítőt venniük – ha éppen nincs szükségük telefonra illeszthető cuki színes műanyag állatkákra.


Penjing a viharban

Penjing a viharban mint kiállítási téma?

Kínában járva egy bonsai – pontosabban egy penjing kiállításon lettem figyelmes egy fő helyen kiállított kompozícióra. Sajnos a tulajdonosról és/vagy az alakítóról nincsenek információim, mint ahogyan arról sem tudok, hogy pontosan mely penjing iskolához vagy stílushoz köthető az alkotás. Így igazán őszintén és naivan tekinthettem a kiállított együttesre. Régebben nagyvonalúan áttekintettem a hasonló kompozíciók fölött, aminek részben az is oka lehetett, hogy mindig csak képeken láttam ilyesmit. Ezúttal azonban el kell mondjam, hogy nehezen szabadultam a látványtól. Az első ami szembetűnt, a valós méret és az emiatt kialakuló speciális perspektíva mely a növények sajátja. A kompozíció kifejezetten nagy és rendkívül részletgazdag. A szememnek még szokatlan volt egy darabig, hogy a nekem megszokott bonsai esztétikától némileg távol álltak a külsőségekre vonatkoztatható jegyek, de azért az érezhető volt, hogy saját rendszere van minden értelemben a látványnak. Az összhatás egyszerre mesebeli, egyszerre barokkos, egyszerre drámai és egyszerre “bonsai professional”. Minden részletében igényes munka, mely sejteti, hogy alkotója komolyan beleélhette magát az alkotásba. A kiállítási installáció, a háttérben megjelenített villámlás plusz vizuális információt adott a boróka csoportnak és egy idő után nem voltak kritikus meglátásaim, csak hagytam magam nézni a kompozíciót… Nektek is tetszik?

Ha tetszik, ha nem (annyira), ha átjön, ha nem jön át, vagy csak gondolatod van, oszd meg velünk kommentben!


Mesterséges zöld címmel – Martinkó Márk a Capa falai közt

Mesterséges zöld címmel – Martinkó Márk a Capa falai közt… Nem szoktunk kulturális ajánlókkal jönni, de ezúttal (nem biztos, hogy utoljára) de kivételt teszünk. Mindig is kedveltük az urbánus környezet és a benne élő növények által feltárt vagy feltárható témákat. Ilyesmi volt mikor például street art kusamono témákat mutattunk be, vagy urban kusamono challenge-t indítottunk a facebookon. Az élet egyszer csak úgy hozta, hogy összefutottunk Martinkó Márkkal bonsai témában és ma meg a kiállításmegnyitójára igyekeztünk nagy kíváncsisággal. Előtte persze “csekkoltuk” weblapját és láttuk, hogy valahogy fel kellene venni vele a kapcsolatot. Ezzel még kicsit váratnánk titeket, de annyit viszont elmondhatunk, hogy mindenképpen megtekintésre ajánljuk munkáit. A dolog még friss, hiszen a kiállítás ingyenesen megtekinthető október 8. – ig a Capa Központ Project Room – ban minden nap 11:00 h és 19:00 h között (szóval akár meló után is odaérhettek).

A megnyitóról pár gondolatot megosztanánk veletek. Biztosan éreztétek egy-egy kiállítás megnyitóján az egyik lábról a másikra érzést, amikor a felolvasott beszéd minden mondat végén olyan mint egy délibáb. Ezen a megnyitón nem volt ilyen érzésünk. A kiállítást Szikra Renáta művészettörténész nyitotta meg, az Artmagazin szerkesztője és az elhangzott gondolatok jó ajtót nyitottak ki és segítettek közelebb kerülni a falakon látható művekhez. Manapság, amikor monitorok vizuális diktatúrájában nézzük a legtöbb képet közel azonos méretben, külön üdítő látni, hogy egy fotó lehet valós műtárgyként megjelenő művészet, melynek van saját fizikailag leírható mérete, rá jellemző felülete és a téma és a művész együtt hat a nézőre.

Szubjektív:

Tudhatjátok rólunk, hogy a bonsai nekünk erős hívószó, különösen, ha a művészet bármely platformján jelenik meg mint téma. Egyik kedvenc képünk a kiállításról motívum szerűen használja/jeleníti meg a bonsait – ha tetszik (a mi szemszögünkből legalábbis) új tulajdonságokkal ruházza fel és új aspektust teremt a fogalom köré. Az ilyen mediális motívumok nagy erővel hatnak és szinte emblematikus tulajdonságokkal ruházzák fel a szándékolt vagy szándékolatlan tartalmakat egy-egy képen. Nekünk már ez hihetetlenül izgalmas, hogy a kiállított anyag rendszerén belül is nagy a vizuális és asszociatív mozgástér…

Nézzétek meg Martinkó Márk munkáit a “Capában”!

Szelfi egyik kedvenc fotónk előtt…


Matcha, harcsafilé és nigiri

Matcha, harcsafilé és nigiri. Ezekkel a szavakkal már majdnem körülírható az az étel, melyet a magyar és a japán gasztronómia közti útkeresésben hoztunk létre és mutatunk be most nektek. De mi van akkor, ha az étel elkészítése közben a japán késes fiókban rátalálsz egy korábban vásárolt nigiri készítő eszközre? Igen, van ilyen. Bármelyik nagyobb áruházban vagy webshop kínálatban belefuthatsz és amire ki van találva, arra használható is. Mi teszteltük. Igaz ugyan, hogy nem szabályos nigiri készítéséért vettük elő, de működik a dolog.

Nincsen más teendőd vele, mint belehelyezni amit nigiriként szeretnél látni és a végén a lezárást követően a másik oldalról “kidobni” a tálra az így elkészült falatot.

Hogy mi ezt a zseniális konyhai eszközt most miért is vettük elő? Erről szól következő posztunk…


Street art kusamono Budapest nr.2

Street art kusamono Budapest nr.2 lett a címe ennek a posztnak, mert hasonló témáról korábban már írtunk itt a Kitsimono blogon. A város mint téma a kusamono és a shitakusa világában kevésbé ” art blogos ” és még kevésbé autentikus – ha kusamono a kulturális igazodási pont. Egy lebontás alatt álló leharcolt kerekedelmi épület, vagy egy letört tábla rúdjának csonkja, vagy egy rejtélyes kibelezett és beültetett televízió mindig exponálásra késztet minket és tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen aszfalt idegen objektek és motívumok  szinte minden esetben rejtenek urbánus kusamono readymadeket. Az ilyen megtalált kusa’dolgokból mutatunk ismét pár felvételt és igyekszünk velük Budapest egy promotálhatatlan és turisztikailag értékelhetetlen de mégis észrevenni kedves pontjaiból ízelítőt adni nektek…


Airplant vagy enteriőr dizájn – üvegben a tillandsia

Airplant vagy enteriőr dizájn – üvegben a tillandsia. Talán off – ként hat a Kitsimono Blogon ez a poszt – de nem árulunk el titkot ha azt mondjuk, hogy nem csak a bonsai és kusamono téma van nálunk a “csárton”. Kezünk ügyébe akadt egy üveg tárgy, amit azért készítenek, hogy különféle epifitákkal vagy éppen Izlandi zuzmó mellé – felé rámolt apró növényekkel töltsék fel és enteriőr dizájn elemként használva függesszék ki valahová. Mi sem tettünk másként és pár dolgot összeszedve elkészítettük első banális kísérletünket ebben a témában. Az üvegtárgy felfüggesztésére hegymászó kötelet imitáló zsineget és eloxált alukarabinert használtunk. A két Tillandsia ionantha némi Tillandsia usneoides segítségével lett applikálva és ezen a ponton készen is voltunk vele.

Bár nem fogunk most botanikai magaslatokba emelkedni a témában, de annyit azért megemlítünk, hogy a tillandsiáknál könnyebben tartható növények igen kevesen vannak illetve állnak rendelkezésre az “urbánkertészek” számára. Amellett meg nem is lehet elmenni, hogy mindegyik virágzik és/vagy sok fény hatására elszíneződik. Ha ilyen növényeket keresel az  a legegyszerűbb, ha a tillandsia.hu webshop kínálatát csekkolod és máris ötletelhetsz hazánk egyik legkomolyabb epifita arzenáljában, hogy mikből válogatsz össze magadnak élő enteriőr dizájnt…

Nem is gondolná az ember, de Magyarországon több évtizede vannak komoly epifita gyűjtők. Rejtőző növényházak vagy éppen teleaggatott lakások rejtenek sok esetben ritka és különleges tillandsia fajokat. Innen nézve nem is meglepő, hogy mára egyre ismertebb a műfaj és ráadásul manapság kifejezetten trendi. Akár trendiségből akár annak híján tart az ember tillandsiát, örömét fogja lelni a dologban és biztos, hogy megtalálja azt a tartási formát, amivel a legjobban szeretheti otthonában az élő enteriőr dizájnt…


Modern kusamono kerámiák ikebana külsőségekkel Koreába

Modern kusamono kerámiák ikebana külsőségekkel Koreába. Egy koreai kérésre kusamono kerámiákat készítettünk műhelyünkben, melyeket a legnagyobb jóindulattal sem lehet klasszikus – tradicionális értelemben vett kusamono tálaknak nevezni. Ezek a munkáink első látásra ikebana kerámiáknak hatnak, ám valójában rendelkeznek minden olyan fizikai és esztétikai tulajdonsággal, melyeknek köszönhetően nemhogy az ikebana de a sogetsu világától is élesen elkülönülnek. A sorozatból kettőt emelnénk ki véletlen szerűen. Az ültetés technikai része nem bonyolult esetükben, de a fenntarthatóság már kívánja a megrendelő által birtokolt profizmust. A modern, kultúrán belüli igény és elképzelés részünkről nem csak respektált de kifejezetten várt és kedvelt. Ezek az igények, melyek mellé képző és iparművész látásmóddal igyekszünk odaállni, reményeink szerint mindig friss impulzusokat szülnek és frissebb vérkeringést kölcsönöznek (ha esetenként átmenetileg is) a bonsai és kusamono kultúrának…


Shanghai és penjing sub

Shanghai és penjing sub. Shanghai mert Kína és penjing mert innen ered a bonsai és sub’ mert a tartalom sub'(kulturális). A tartalom most néhány file ami ázsiai hangulatokat hoz a mai korból és természetesen mindez bonsaios blog poszt szűrőn keresztül de nem bonsai konceptuálisan. Digitális grafika és textus, fekete – fehér kontent képekben…

 


Pinus thunbergii cork bark – kuromatsu shohin

Pinus thunbergii cork bark – kuromatsu shohin bonsai alapanyag ami vélhetően nem volt mindig alapanyag. Valahogyan így lehetne jellemezni azt a fenyőt amivel nemrégiben gyarapítottuk gyűjteményünk. A növény egy parás kérgű fenyő amiről leginkább angol nyelvű irodalmat tudtunk elérni és ezen a területen belül, ha bonsairól van szó nehéz információkat összeszedni. Annyi biztos, hogy a Pinus thunbergii cork bark kérgének erősen rusztikus parásodása van annyira intenzív, hogy az alakítás komoly kihívást jelent. Ennek a növénynek az esetében a fiatal – még nem parásodó ágak drótozhatósága opcionális csupán, míg az idősebb – már parásodott kérgű ágaknál maximum a lehúzás jöhet szóba. Az idős kéreg minden fenyő bonsai esetében érték, de a cork bark esetében ez nem csak fokozottan igaz, de kifejezetten kerülendő a kéreg sérülése. Az eredendően kifu méretű alapanyag alakítása került napirendre műhelyünkben, ami a tavalyi tűlevelek megszedésével kezdődött.

 

A tűlevelek megszedését követően átláthatóbbá vált a fa és kiderült, hogy nem csak túl sok ággal rendelkezett, de az egyes ágakon felhalmozódott gyertyákból is keményen szelektálni kellett. Mindennek az volt az oka, hogy a növényt azért vásároltuk meg, hogy neveljünk belőle egy maximum 20cm magas shohin bonsai fát ami egy öt pontos shohin állványon az un. top növény lehetne – azaz az első pont egy ilyen display – en.

A bonsai alakítás közben a kuromatsu elvesztette lombjának több mint kétharmadát – viszont így a sejtnyomás mintegy megkétszereződött a növényben – hiszen a gyökérzónát nem csökkentettük és az alakítás előtt Biogold kihelyezésével felerősítettük a növényt az alakításra. Az alapforma és az ágak indító “beállítása” megtörtént és a rügyképzés sebességéből kiindulva az első látványos eredményeket már 3 – 4 éven belül várhatjuk is.

Ha további bonsai témájú posztokat szeretnél olvasni katt ide:

kitsimono art studio

.

FB-FindUsonFacebook-online-512