Sekijoju magonc shohin nevelés közben
Egy egyszerű magoncnak sok útja lehet, ha shohin bonsai fát nevelnénk belőle. Vagy beültetjük egy jó nagy konténerbe, elengedjük a gyeplőt, megszórjuk tápanyaggal és hagyjuk egy darabig hagy növekedjen, vagy valami “alternatívabb” módon kezdünk vele valamit. Ennek a magoncnak az esetében ez utóbbi opció indította a sekijoju bonsai stílus útjára a növényt. Korábban írtunk már róla, akkor arról tettünk említést, hogy a növényt gyakorlatilag előszőr kidrótoztuk. Ma más a helyzet, kapott némi drótot ugyan újra, hogy az újonnan növekedett ágkezdeményeket is a helyükre pozicionálhassuk, de most már inkább az az érdekes, hogy nagyjából a helyükön vannak azok az ágak, melyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy elengedhessük végre a növényt a növekedésben. Arra számítunk, hogy az idei növekedést követően – jövő tavasszal – már le lehet szedni a bonsai drótokat a növényről.
Egyenlőre jöjjenek a friss fotók, a többit meg majd…
Pinus és Juniperus
Ha örökzöld bonsaiokról esik szó, általában a fenyő és boróka bonsaiokra gondolunk először. A fenyő és boróka bonsai fák e tekintetben kéz a kézben járnak és szinte teljesen egy kategóriába soroltak annak ellenére, hogy bánásmódban vannak sarkos különbségek közöttük. És akkor még nem is beszéltünk a Satsuki azáleákról vagy a fél örökzöld vagy télizöld bonsaiokról. Ez utóbbiakba nem is mennénk ez alkalommal bele, megmaradnánk a Juniperus és Pinus bonsaioknál és bár ide kellene tartozzanak a Picea, a Pseudotsuga, Cedrus, stb. fenyő bonsaiok is – őket is átlépve – úgy lesz ahogyan az elején ígértük.
A fenyő és boróka bonsaiok nem csak azért keresett holmik mert – ha tetszik – állandóságot szimbolizálnak örökzöldségükkel, de azért is mert a shohin méretkategóriából, a bunjin bonsai stílusból és a mozgalmas deadwood munkák eredményeiből egyszerűen nem hiányozhatnak. Ha őszinték vagyunk nem restelljük kimondani, hogy tulajdonképpen végtelenül egyszerűen tarthatóak, könnyen teleltethetőek és egyszerűen szerethetőek. Nemrégiben két poszttal jöttünk elő, melyek ezt a témát hozzák. Az egyik poszt a Pinus thunbergii és a Pinus nigra közti hasonlóságokat és különbségeket keresi bonsaios szempontok szerint, míg a másik a shohin borókákról veti a betűt. Igyekeztünk olyan dolgokat felhozni, melyek szempontokat adhatnak azoknak (is), akik nem vagy nehezen jutnak hozzá egyes alapanyag típusokhoz és azoknak is akik szeretnek szinte vagy teljesen a nulláról kezdeni egy-egy bonsai fát. Annak aki ebbe a világba belemászik, egy dologra biztosan fel kell készülnie, nagy valószínűséggel szüksége lesz még egy bonsai ollóra. Egy olyanra, ami igazán hosszú nyéllel rendelkezik és ami lehet mindig gyantás. Mert ez a fenyő és boróka bonsai “mellékhatása”.
TIPP: A gyanta illata finom, de nehezen lehet letisztítani a bonsai szerszámokról és a kezünkről. A fenyőgyantát a terpentin oldja a legjobban, ami beszerezhető háztartási és festékboltokban. A terpentin használata után érdemes szappannal és bő vízzel alaposan kezet mosni.
Kintsugi és bonsai tálak
A bonsai kerámiák sérülése esetén nehéz megválni a legkedveltebb tálak romjaitól. Mindegy, hogy macska verte – e le, szél borította – e le, leejtettük vagy banális baleset miatt jártunk így, kedvelt bonsai táljainkhoz ragaszkodunk ez biztos. Azok a tálak, melyek kedvesek annyira, hogy ennek ellenére megtartanánk őket még menthetőek – ha más nem gyűjteményes darabnak, vitrinbe helyezhető bonsai tálnak. A menthetőség záloga a kintsugi néven ismert japán kerámia restaurálási mód, mely segítségével az összeragasztott kerámia sérülései “szalonképessé” válnak.
Az ilyen módon javított bonsai tálak nem csak szalonképessé válnak, hanem gyakorlatilag műtárgyi életet kezdenek élni és a múló idő a tradicionális japán kerámiákhoz köthető értékszemlélet alapján (eszmeileg) értékesebbé avanzsálja őket mint épp társaikat.
“Not for sale” oldalunkról ajánljuk következő kintsugi témájú posztjainkat és reméljük nincs sok törött bonsai tálatok – de ha van, akkor ezután tudni fogjátok mit lehet kezdeni velük…
Kokeshi és Kitsimono
A Kitsimono-műhely vendégművésze ez alkalommal is olyan személy, aki inspiráltságát a tradicionális japán művészetből merítette – jelen esetben az iparművészetnek-népművészetnek abból a szegletéből, ahol a tárgyak olyan tulajdonságokkal bírnak, melyek európai szemlélőként egyszerre érthetetlenek és egyszerre ismerősek…
Mire jó egy kokeshi? Mi is ez a jelenség voltaképpen? Miért kell feltétlenül kézbe venni és közelről is megcsodálni? Aki először találkozik kokeshivel, valószínűleg felmerülnek benne ezek a gondolatok – de az is lehet, hogy nem, és gondolkodás nélkül ismeri el a szép tárgyak hatalmát. A szép és szerethető, színes, fényes és ‘kézbe venni jó’ japán fababák alkotójaként volt vendégünk Tóth-Vásárhelyi Réka, kokeshi készítő művész, akinek alkotásairól ízelítő fotókat – és a játékos kedv megnyilvánulásaként bonsaiok, kusamonók és kokeshik találkozását bemutató felvételeket – ITT TALÁLTOK. Ugyan itt érhető el Réka weboldalának címe is, mert egyáltalán nem csoda, ha valaki ezek után olthatatlan vágyat érez egy kokeshi birtoklására. Esetleg kettőre, háromra…
Kokeshi bonsai és kusamono
Némi egyeztetést követően összeszedtünk a kertben néhány shohin és kifu bonsai fát és néhány kusamonót. Dobozokba raktuk és csomagoltunk mellé bonsai asztalt, kusamono alátétet és kokedama alátétet. Most – talán először – nem a hármas egységekben, nem pontokban és nem a bonsai kiállítási szabályokban gondolkodtunk. Tóth-Vásárhelyi Rékával találkoztunk a Kempinski Hotelben, hogy a KaKo kokeshi babáival együtt állíthassuk ki műhelyünkben készült kerámiáinkba ültetett bonsai fáinkat és kusamonóinkat.
A kokeshikkel való találkozás több okból is varázslatos volt, kezdve azzal, hogy Réka munkái a valóságban ha lehet még szebbek és megkapóbbak mint fotón. Sejtettük ugyan, de nem gondoltuk, hogy a kokeshiknek ilyen erejük van. Ahová csak helyezi az ember, ott abban a pillanatban a figyelem középpontjába kerül, odaszívja a tekintetet és a szem egyszerűen kedvét leli benne. Minden ami mellé kerül, újszerű/más esztétikai hatást kelt és olyan érzése van az embernek, hogy a kokeshik képesek a tárgyak más-más addig fel nem fedezett “arcát” megmutatni nekünk.
Érkezésünket követően sorra kerültek elő a dobozokba rejtett holmik. Egy kokeshi, egy bonsai, egy kokeshi, egy kusamono – amíg ki nem ürültek a szállító készségek. Elkezdtük párosítani őket, elkezdtük próbálgatni melyik kokeshi melyik bonsaira vagy kusamonora felel vagy éppen fordítva. Szempontjaink hol eleve “kompatibilisek” voltak, hol csupán kapcsolhatóak, akár a színeknek köszönhetően, akár a forma vagy éppen a karakter miatt.
A bonsai fák hozták jellegükből adódó formájukat, esetenként játékos hangulatukat, esetenként pedig nyugalmat sugárzó látványuknak köszönhető “aurájukat”. A kusamonok könnyed műfajként hatva illeszkedtek kompozícióba, míg egyes kokeshik olyan intenzív vizuális erővel bírtak, hogy magukban volt szükséges kihelyezni őket. Az együtt kihelyezett kokeshi – bonsai és kokeshi – kusamono párok sajátos esztétikai viszonyt alkottak. Egyszerűen nem tudtuk eldönteni, melyik egészíti ki inkább a másikat. Az volt a benyomásunk, hogy olyan az eredmény mint a zöld tea fogyasztás esetében – nem lehet eldönteni melyik a fontosabb része a tea szertartásnak, a chawan vagy a matcha….
A kiállításon készült felvételeket a kokeshikről és a bonsaiokról és kusamonókról megtekintheted ITT!
Három tipp arra, miből nevelj olcsón shohin bonsai fát
Ha valaki abban a cipőben jár, hogy a kertjében sok bonsai veszi körül, de mindig szeretne valami újdonsággal babrálni, vagy éppen most jött rá, hogy shohin bonsai fákat (is) szeretne maga kinevelni, vagy egyszerűen nem tud rá sokat áldozni, de szeretne pár shohin bonsait, annak illetve azoknak ajánlható számos bonsai alapanyag, amit szinte aprópénzért be lehet szerezni és pár év alatt mutatós – stilszerűen; ” kawai ” shohin bonsai nevelhető…
…talán nem is szükséges itt folytatni a bevezetőt. Minden profi, vagy haladó, de mondjuk inkább úgy bonsai ” enthusiast ” kapva kap az alkalmon, ha bonsai alapanyaghoz juthat és azzal tud valamit kezdeni hosszú távon, sőt méginkább, ha rövid távon is érhető el az alapanyaggal eredmény. Ebben a posztban ajánlanánk most három shohin bonsainak való alapanyagot, amiből jó növényt lehet nevelni és ehhez nem is kell sok idő és nem is kell túl nagy tapasztalat – mindössze egy jó bonsai olló, esetleg egy shohin konkáv, meg persze egy két apró feltétel.
CHAENOMELES FÉLÉK:
Chaenomels féléket pár százasért, vagy egy-két ezresért már bárhol be lehet szerezni kertészeti alapanyagként. Általában a piros, vagy meggyszínű virágúakat lehet kapni konténerezve. Magyar nevük Japánbirs és bármily meglepő, de a Rózsafélék családjába tartoznak.
Miért jók bonsai alapanyagnak? Erős növények. Jól bírják a metszést, könnyen drótozhatóak rugalmas ágaik és mindenhonnan hoznak gyökérsarjat – amit meg is tarthatunk (akár ágaknak, akár szívóhajtásnak), de ki is vághatunk. Erélyes gyökeresedésűek, talajra nem igazán válogatósak, könnyű virágzásra bírni őket. Sárga termésük már picit nehezebben – intenzív tápozás mellett tartható meg. Gond nélkül áttelel a magyarországi teleken is, viseli a napot és nem nagyok a levelei.
Mibe ültessük és mivel tápozzuk? Bármi legyen az ültető közeg, két fontos szabály van. Meszes talajt érdemes kerülni, és szálas – rostos tőzeget érdemes hozzáadni. Ideális esetben a shohin bonsai kertészek shohin akadama és kiryu keverékébe tesznek egy kis tőzeget (mondjuk 4:4:2 arányban). A tápozást tekintve nem kell félnünk, nehéz túltápozni őket – különösen ha termés van rajtuk. Használjunk természetes trágyákat (Biogold, Aburakazu, Tamahi, Green King) és öntözzünk bő vízzel esetükben.
Metszés, drótozás és bonsai tál választás. Metszésüket tekinte probléma mentesek. A tavaszi erősebb metszéseket is könnyen “átlépik”, könnyen ágaznak el, de azért ne várjunk tőlük annyit mint mondjuk egy Ulmus – tól. Drótozásuk könnyű, nem törnek az ágak, viszont általában két év szükséges a kívánt forma megmaradásához még a vékonyabb ágak esetében is. Választhatunk hozzájuk mind élénk virágainak köszönhetően, mind látványos sárga gyümölcsüknek köszönhetően élénk színű mázas tálakat és mázatlan földszínűeket egyaránt.
Kedvelt bonsai stílusaik shohin méretkategóriában: Kabudachi, sekijoju, neagari, han-kengai.
FORSYTHIA:
A Forsythia féléket (Aranyfa) – hasonlóan mint a fentebb említett Chaenomeles féléket igen olcsón be lehet szerezni kertészetekben. A jó gyökeresedés, a gyors fejlődő képesség, a viszonylag gyors vastagodás, a szívósság, a könnyen virágzás jellemzi – ami nem meglepő egy az Olajfafélék családjából származó növénytől. Egyetlen hátránya, hogy időnként teljesen rapszodikusan el-el hagyhat kisebb ágakat – de gyorsan növeszt helyettük másikat. A látványos sárga virágzat, a legkisebb shohin méretkategóriák céljának realitása teszi népszerűvé a shohin bonsai kedvelők körében. Tavasszal az elsők közt virágzik, ezért a tavaszi bonsai kiállítások shohin állványain gyakran felbukkan…
Miért jó bonsai alapanyagnak? Erős növény. Jól bírja a metszést és gyorsan ágazik el. Nem túl könnyen drótozható ugyan – mert könnyen eltörnek az ágak hajlítás közben – viszont hamar a beállított irányban maradnak ágai. Erélyes gyökeresedésű, talajra nem válogatós. Könnyen virágzik. Gond nélkül áttelel a magyarországi teleken is, jól viseli a napot, viszonylag kicsik a levelei. Sebei gyorsan kalluszosodnak.
Mibe ültessük és mivel tápozzuk? Ültető közegnek használjunk akadamát rostos tőzeggel fele-fele arányban keverve. A tápozást tekintve használjunk természetes trágyákat (Biogold, Aburakazu, Tamahi, Green King) és öntözzük bő vízzel.
Metszés, drótozás és bonsai tál választás. Metszésüket tekintve probléma mentesek, annyira azért érdemes figyelni, hogy – hasonlóan a Japán juharokhoz ( momiji ) – a metszfelület után egy ízközt gyakran visszaszáradnak az ágak. Választhatunk hozzájuk ugyan élénk színű mázas bonsai tálakat, de általában a visszafogottabb zöldek, kékek, beige vagy fehér színűek jobban passzolnak. A legkisebb shohin méretben nevelve azonban választhatunk hozzájuk akár türkiz, rózsaszín, lila sőt narancssárga shohin bonsai tálakat is.
Kedvelt bonsai stílusai shohin méretkategóriában: Moyogi, sekijoju, shakan, sumo.
ULMUS FÉLÉK:
Az Ulmus – ok, szilek mint bonsai alapanyagok hálás növények. Igen gyorsan nőnek, nevelhetjük őket akár csak metszéssel a drótozással nem nagyon törődve, de nevelhetjük őket az utolsó részletig mm – pontosan kidrótozva is. A Szilfa félék családjába tartozó növények hasonlóan reagálnak a metszésre mint a sövény növények. Könnyen szaporíthatóak fás dugványról, gyökérdugványról és zölddugványról.
Miért jó bonsai alapanyagnak? Erős növény. Jól bírja a metszést és gyorsan reagál a metszésre dúsulással. Könnyen drótozható. Erélyes gyökeresedésű, talajra nem válogatós. Gond nélkül áttelel a magyarországi teleken is, jól viseli a napot. Kicsik a levelei, ezért kisebb bonsai méretkategóriákban is léptékhelyes marad a növény.
Mibe ültessük és mivel tápozzuk? Ültető közegnek használjunk akadamát rostos tőzeggel fele-fele arányban keverve. A tápozást tekintve használjunk természetes trágyákat (Biogold, Aburakazu, Tamahi, Green King) és öntözzük bő vízzel.
Metszés, drótozás és bonsai tál választás. Metszésüket tekintve probléma mentesek. Választhatunk hozzájuk bármilyen mázas bonsai tálat.
Kedvelt bonsai stílusai shohin méretkategóriában: Moyogi, hokidachi.
EBA & ESA Annual Convention – Hungary – Székesfehérvár
“Háztűznézőben” voltunk Székesfehérváron, hogy körülnézzünk a városban, a májusi EBA & ESA Annual Convention helyszínén. A várost gondoljuk nem szükséges nagyon bemutatni, mint ahogyan szinte fölösleges ecsetelni a belváros nyugodt és élhető, emberléptékű hangulatát. A város gyönyörű és adja magát, hogy vendégeiként beüljünk vagy éppen kiüljünk valamely kávézóba, étterembe, vagy akárhová, ahonnan csodálni lehet építészeti emlékeit, köztéri plasztikáit, szobrait, kútjait. Szóval a helyszín kellemes és igazán alkalmas arra, hogy aki a “messzi távolból” Magyarországra autózik vagy csak a szomszédból jön, jól érezhesse magát és kikapcsolódjon, miközben lehetősége van egy több napos bonsai és suiseki kiállításon részt venni.
Annak, aki még nem ismeri vagy annak aki nem találná a linket, akár a Magyar Bonsai Szövetség weboldalán keresztül, akár egyszerűen a bonsaikiallitas.hu – n olvashatóak az információk és minden amit tudni lehet/kell a rendezvényről.
