Kokeshi és Kitsimono
A Kitsimono-műhely vendégművésze ez alkalommal is olyan személy, aki inspiráltságát a tradicionális japán művészetből merítette – jelen esetben az iparművészetnek-népművészetnek abból a szegletéből, ahol a tárgyak olyan tulajdonságokkal bírnak, melyek európai szemlélőként egyszerre érthetetlenek és egyszerre ismerősek…
Mire jó egy kokeshi? Mi is ez a jelenség voltaképpen? Miért kell feltétlenül kézbe venni és közelről is megcsodálni? Aki először találkozik kokeshivel, valószínűleg felmerülnek benne ezek a gondolatok – de az is lehet, hogy nem, és gondolkodás nélkül ismeri el a szép tárgyak hatalmát. A szép és szerethető, színes, fényes és ‘kézbe venni jó’ japán fababák alkotójaként volt vendégünk Tóth-Vásárhelyi Réka, kokeshi készítő művész, akinek alkotásairól ízelítő fotókat – és a játékos kedv megnyilvánulásaként bonsaiok, kusamonók és kokeshik találkozását bemutató felvételeket – ITT TALÁLTOK. Ugyan itt érhető el Réka weboldalának címe is, mert egyáltalán nem csoda, ha valaki ezek után olthatatlan vágyat érez egy kokeshi birtoklására. Esetleg kettőre, háromra…
Kokeshi bonsai és kusamono
Némi egyeztetést követően összeszedtünk a kertben néhány shohin és kifu bonsai fát és néhány kusamonót. Dobozokba raktuk és csomagoltunk mellé bonsai asztalt, kusamono alátétet és kokedama alátétet. Most – talán először – nem a hármas egységekben, nem pontokban és nem a bonsai kiállítási szabályokban gondolkodtunk. Tóth-Vásárhelyi Rékával találkoztunk a Kempinski Hotelben, hogy a KaKo kokeshi babáival együtt állíthassuk ki műhelyünkben készült kerámiáinkba ültetett bonsai fáinkat és kusamonóinkat.
A kokeshikkel való találkozás több okból is varázslatos volt, kezdve azzal, hogy Réka munkái a valóságban ha lehet még szebbek és megkapóbbak mint fotón. Sejtettük ugyan, de nem gondoltuk, hogy a kokeshiknek ilyen erejük van. Ahová csak helyezi az ember, ott abban a pillanatban a figyelem középpontjába kerül, odaszívja a tekintetet és a szem egyszerűen kedvét leli benne. Minden ami mellé kerül, újszerű/más esztétikai hatást kelt és olyan érzése van az embernek, hogy a kokeshik képesek a tárgyak más-más addig fel nem fedezett “arcát” megmutatni nekünk.
Érkezésünket követően sorra kerültek elő a dobozokba rejtett holmik. Egy kokeshi, egy bonsai, egy kokeshi, egy kusamono – amíg ki nem ürültek a szállító készségek. Elkezdtük párosítani őket, elkezdtük próbálgatni melyik kokeshi melyik bonsaira vagy kusamonora felel vagy éppen fordítva. Szempontjaink hol eleve “kompatibilisek” voltak, hol csupán kapcsolhatóak, akár a színeknek köszönhetően, akár a forma vagy éppen a karakter miatt.
A bonsai fák hozták jellegükből adódó formájukat, esetenként játékos hangulatukat, esetenként pedig nyugalmat sugárzó látványuknak köszönhető “aurájukat”. A kusamonok könnyed műfajként hatva illeszkedtek kompozícióba, míg egyes kokeshik olyan intenzív vizuális erővel bírtak, hogy magukban volt szükséges kihelyezni őket. Az együtt kihelyezett kokeshi – bonsai és kokeshi – kusamono párok sajátos esztétikai viszonyt alkottak. Egyszerűen nem tudtuk eldönteni, melyik egészíti ki inkább a másikat. Az volt a benyomásunk, hogy olyan az eredmény mint a zöld tea fogyasztás esetében – nem lehet eldönteni melyik a fontosabb része a tea szertartásnak, a chawan vagy a matcha….
A kiállításon készült felvételeket a kokeshikről és a bonsaiokról és kusamonókról megtekintheted ITT!
Három tipp arra, miből nevelj olcsón shohin bonsai fát
Ha valaki abban a cipőben jár, hogy a kertjében sok bonsai veszi körül, de mindig szeretne valami újdonsággal babrálni, vagy éppen most jött rá, hogy shohin bonsai fákat (is) szeretne maga kinevelni, vagy egyszerűen nem tud rá sokat áldozni, de szeretne pár shohin bonsait, annak illetve azoknak ajánlható számos bonsai alapanyag, amit szinte aprópénzért be lehet szerezni és pár év alatt mutatós – stilszerűen; ” kawai ” shohin bonsai nevelhető…
…talán nem is szükséges itt folytatni a bevezetőt. Minden profi, vagy haladó, de mondjuk inkább úgy bonsai ” enthusiast ” kapva kap az alkalmon, ha bonsai alapanyaghoz juthat és azzal tud valamit kezdeni hosszú távon, sőt méginkább, ha rövid távon is érhető el az alapanyaggal eredmény. Ebben a posztban ajánlanánk most három shohin bonsainak való alapanyagot, amiből jó növényt lehet nevelni és ehhez nem is kell sok idő és nem is kell túl nagy tapasztalat – mindössze egy jó bonsai olló, esetleg egy shohin konkáv, meg persze egy két apró feltétel.
CHAENOMELES FÉLÉK:
Chaenomels féléket pár százasért, vagy egy-két ezresért már bárhol be lehet szerezni kertészeti alapanyagként. Általában a piros, vagy meggyszínű virágúakat lehet kapni konténerezve. Magyar nevük Japánbirs és bármily meglepő, de a Rózsafélék családjába tartoznak.
Miért jók bonsai alapanyagnak? Erős növények. Jól bírják a metszést, könnyen drótozhatóak rugalmas ágaik és mindenhonnan hoznak gyökérsarjat – amit meg is tarthatunk (akár ágaknak, akár szívóhajtásnak), de ki is vághatunk. Erélyes gyökeresedésűek, talajra nem igazán válogatósak, könnyű virágzásra bírni őket. Sárga termésük már picit nehezebben – intenzív tápozás mellett tartható meg. Gond nélkül áttelel a magyarországi teleken is, viseli a napot és nem nagyok a levelei.
Mibe ültessük és mivel tápozzuk? Bármi legyen az ültető közeg, két fontos szabály van. Meszes talajt érdemes kerülni, és szálas – rostos tőzeget érdemes hozzáadni. Ideális esetben a shohin bonsai kertészek shohin akadama és kiryu keverékébe tesznek egy kis tőzeget (mondjuk 4:4:2 arányban). A tápozást tekintve nem kell félnünk, nehéz túltápozni őket – különösen ha termés van rajtuk. Használjunk természetes trágyákat (Biogold, Aburakazu, Tamahi, Green King) és öntözzünk bő vízzel esetükben.
Metszés, drótozás és bonsai tál választás. Metszésüket tekinte probléma mentesek. A tavaszi erősebb metszéseket is könnyen “átlépik”, könnyen ágaznak el, de azért ne várjunk tőlük annyit mint mondjuk egy Ulmus – tól. Drótozásuk könnyű, nem törnek az ágak, viszont általában két év szükséges a kívánt forma megmaradásához még a vékonyabb ágak esetében is. Választhatunk hozzájuk mind élénk virágainak köszönhetően, mind látványos sárga gyümölcsüknek köszönhetően élénk színű mázas tálakat és mázatlan földszínűeket egyaránt.
Kedvelt bonsai stílusaik shohin méretkategóriában: Kabudachi, sekijoju, neagari, han-kengai.
FORSYTHIA:
A Forsythia féléket (Aranyfa) – hasonlóan mint a fentebb említett Chaenomeles féléket igen olcsón be lehet szerezni kertészetekben. A jó gyökeresedés, a gyors fejlődő képesség, a viszonylag gyors vastagodás, a szívósság, a könnyen virágzás jellemzi – ami nem meglepő egy az Olajfafélék családjából származó növénytől. Egyetlen hátránya, hogy időnként teljesen rapszodikusan el-el hagyhat kisebb ágakat – de gyorsan növeszt helyettük másikat. A látványos sárga virágzat, a legkisebb shohin méretkategóriák céljának realitása teszi népszerűvé a shohin bonsai kedvelők körében. Tavasszal az elsők közt virágzik, ezért a tavaszi bonsai kiállítások shohin állványain gyakran felbukkan…
Miért jó bonsai alapanyagnak? Erős növény. Jól bírja a metszést és gyorsan ágazik el. Nem túl könnyen drótozható ugyan – mert könnyen eltörnek az ágak hajlítás közben – viszont hamar a beállított irányban maradnak ágai. Erélyes gyökeresedésű, talajra nem válogatós. Könnyen virágzik. Gond nélkül áttelel a magyarországi teleken is, jól viseli a napot, viszonylag kicsik a levelei. Sebei gyorsan kalluszosodnak.
Mibe ültessük és mivel tápozzuk? Ültető közegnek használjunk akadamát rostos tőzeggel fele-fele arányban keverve. A tápozást tekintve használjunk természetes trágyákat (Biogold, Aburakazu, Tamahi, Green King) és öntözzük bő vízzel.
Metszés, drótozás és bonsai tál választás. Metszésüket tekintve probléma mentesek, annyira azért érdemes figyelni, hogy – hasonlóan a Japán juharokhoz ( momiji ) – a metszfelület után egy ízközt gyakran visszaszáradnak az ágak. Választhatunk hozzájuk ugyan élénk színű mázas bonsai tálakat, de általában a visszafogottabb zöldek, kékek, beige vagy fehér színűek jobban passzolnak. A legkisebb shohin méretben nevelve azonban választhatunk hozzájuk akár türkiz, rózsaszín, lila sőt narancssárga shohin bonsai tálakat is.
Kedvelt bonsai stílusai shohin méretkategóriában: Moyogi, sekijoju, shakan, sumo.
ULMUS FÉLÉK:
Az Ulmus – ok, szilek mint bonsai alapanyagok hálás növények. Igen gyorsan nőnek, nevelhetjük őket akár csak metszéssel a drótozással nem nagyon törődve, de nevelhetjük őket az utolsó részletig mm – pontosan kidrótozva is. A Szilfa félék családjába tartozó növények hasonlóan reagálnak a metszésre mint a sövény növények. Könnyen szaporíthatóak fás dugványról, gyökérdugványról és zölddugványról.
Miért jó bonsai alapanyagnak? Erős növény. Jól bírja a metszést és gyorsan reagál a metszésre dúsulással. Könnyen drótozható. Erélyes gyökeresedésű, talajra nem válogatós. Gond nélkül áttelel a magyarországi teleken is, jól viseli a napot. Kicsik a levelei, ezért kisebb bonsai méretkategóriákban is léptékhelyes marad a növény.
Mibe ültessük és mivel tápozzuk? Ültető közegnek használjunk akadamát rostos tőzeggel fele-fele arányban keverve. A tápozást tekintve használjunk természetes trágyákat (Biogold, Aburakazu, Tamahi, Green King) és öntözzük bő vízzel.
Metszés, drótozás és bonsai tál választás. Metszésüket tekintve probléma mentesek. Választhatunk hozzájuk bármilyen mázas bonsai tálat.
Kedvelt bonsai stílusai shohin méretkategóriában: Moyogi, hokidachi.
EBA & ESA Annual Convention – Hungary – Székesfehérvár
“Háztűznézőben” voltunk Székesfehérváron, hogy körülnézzünk a városban, a májusi EBA & ESA Annual Convention helyszínén. A várost gondoljuk nem szükséges nagyon bemutatni, mint ahogyan szinte fölösleges ecsetelni a belváros nyugodt és élhető, emberléptékű hangulatát. A város gyönyörű és adja magát, hogy vendégeiként beüljünk vagy éppen kiüljünk valamely kávézóba, étterembe, vagy akárhová, ahonnan csodálni lehet építészeti emlékeit, köztéri plasztikáit, szobrait, kútjait. Szóval a helyszín kellemes és igazán alkalmas arra, hogy aki a “messzi távolból” Magyarországra autózik vagy csak a szomszédból jön, jól érezhesse magát és kikapcsolódjon, miközben lehetősége van egy több napos bonsai és suiseki kiállításon részt venni.
Annak, aki még nem ismeri vagy annak aki nem találná a linket, akár a Magyar Bonsai Szövetség weboldalán keresztül, akár egyszerűen a bonsaikiallitas.hu – n olvashatóak az információk és minden amit tudni lehet/kell a rendezvényről.
Yamadori Crataegusból pre bonsai
A yamadori műfajában utazók szinte biztosan találkoztak már a galagonya gyűjtés összes buktatójával és sikerélményével. Minden szempontból érdemes bonsai fan – ként foglalkozni a növénnyel. Egy bonsaios barátunk szokta mondani, “A galagonya a “rekettyék királya!” – amiben van igazság és talán ez a sík visz a legközelebb ahhoz, hogy jól értelmezhessük a növény habitusát és igényeit – adott esetben a természetes bonsai előképek szerinti alakítását. Naturalistic bonsai. Ezt a fogalmat már sokszor és sokan körbe járták, sokszor és sokan bújtak a fogalom szoknyája mögé és sokszor és sokan predesztinálták a drótozás elhagyását vele… A galagonya esetében úgy merül fel ez a gondolatkör, hogy elméletileg alkalmas az Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a csak metszéssel való alakításra és nem is igen kellene hozzá drótot használni, (“first look”)remek látvánnyal bíró bonsait is lehetne nevelni belőle – csak úgy mint a Kökényből (Prunus spinosa), a Virágos kőrisből (Fraxinus ornus), stb…
Mégis rendre beigazolódik, hogy bonsai drót nélkül nincs élet a stíluson innen és túl, de még a stílus kellős közepében sem. Az, hogy a bonsai alakítónak van-e jó értelemben vett stílusa és a yamadorinak lesz-e bonsai stílusa vagy bonsai stílusai – már más lapra tartozik, de ezekhez kelleni fog a bonsai drót és a hozzá tartozó jin fogó és drótvágó bonsai olló. A drótozás és metszés a begyökeresedett yamadori anyagok esetében nélkülözhetetlen és talán nem is érdemes sokáig húzni az első alakításokat, különben alakíthatatlanná válnak ill. vastagodnak azok az ágak melyekkel – időben cselekedve – még kényelmesen és gond nélkül dolgozhatunk. Ilyen és hasonló gondolatokról született következő posztunk, melyben egy nagyobb galagonya yamadori első intenzívebb beavatkozásáról, alakításáról és tálba ültetéséről írtunk (természetesen sok képpel illusztrálva). A posztot ITT OLVASHATOD…
Egy shinto szentélytől a szülői ház műhelyéig
Tatsuji ott hagyta Japán egyik legnagyobb telekommunikációs óriásának vezető beosztását. Eldobta a biztos és jó fizetést, a városi konform érzetet, a modern lakást és a kollégák megbecsülését. Váltott. Folytatni kezdte szüleinek négy generációs shohin bonsai kertészetét és shohin bonsai tál készítő műhelyét. Miközben minden képessége megvan a marketing és online promóció gyakorlására, birtokában van négy generáció apáról fiúra öröklődő tudásának – ami a shohin bonsai és a shohin bonsai tál készítéshez nélkülözhetetlen. Hogy miként alakult a váltás? Folytatódik a történet a Kitsimono undergroundon!
Haicool
Haikus dallam
Szél fúj át a bambuszon
Rontott sumi-e
(Haiku próba a Kitsimono könyvből, 2016. március 7.)
Bonsai tápozás tavasszal
A tavasz közeledése mindig azzal jár a bonsai kertészek számára, hogy a megnövekedett teendők mellett halaszthatatlanná válik a bonsaiok tápozása. Van aki a tavalyi módszert alkalmazza minden évben és van aki mindig keres új utakat és van aki egyszerűen jobb módszert szeretne mint amit idáig használt és olyan is van, aki kipróbálna valamit, amit máshol látott…
A Kitsimono bonsai labor ezúttal a tavaszi bonsai tápozásról szól és egy bonsai táp keverékről, ami Japánban és sok európai bonsai kertben már bevált. A keverék összetevői a Green king, a Tamahi és az Aburakazu. Ezek a bonsai tartásához külön – külön is kiváló tápanyagok ezúttal együtt kerülnek szóba és tálcán kínálják magukat – egyúttal választ adnak arra, miért van az, hogy minden tavasszal megjelennek teafilterbe csomagolva fotókon posztként, vagy állapotként közösségi oldalakon. Ha érdekel bővebben a téma, ITT OLVASHATSZ RÓLA…
Japán telekommunikáció találkozása a bonsaijal
Mi történik, ha két telekommunikációs óriáscég egymásnak feszül? Mi van akkor, ha a bonsai közös metszéspontja lesz két multi marketingjének? Megtudhatjátok, mert elkészült legújabb írásunk ebben a témában. Hol olvasható? A szokásos felületen, ITT
10 ok amiért ne szedd még ki a teleltetőből a bonsaiokat és a kusamonókat
A tavasz még ugyan odébb van, de jó ideje már tavaszias az idő – már ami a hőmérsékletet illeti. A bonsai kertészeknek ilyenkor már viszket a tenyerük, hogy hozzányúlhassanak a növényekhez és kezdetét vehesse a bonsai drótozás, a bonsai alakítás, a bonsai átültetés, stb… Ez ugyan érthető és a jelenlegi időjárás ezt még indokolná is, de talán érdemes inkább türelmesnek maradni. Hogy miért? Az alábbi 10 ponttal magyarázzuk:
1.) Még nincs itt az igazi tavasz. Jöhet még lehűlés, jöhet még fagy – akár tartósan is.
2.) Ha visszajön a fagy, roppant kellemetlen elölről kezdeni a teleltetést márciusban…
3.) A növények gyökértevékenysége kb. +20°C körül aktív. Ez azt jelenti, hogy a friss átültetéseknek még hosszú időt kell elviselni rendes keringés nélkül, mire elérik a 18 – 20°C – ot legalább nappal. Esélyes, hogy addig amíg megérkezik az igazi tavasz, rengeteg hajszálgyökér szárad el.
4.) A teleltető közeg sokat véd a kiszáradástól. Ha most kiteleltetünk, kezdődhet a bonsaiok öntözése, ami teleltetett állapotban még nem számot tevő…
5.) Egy lombhullató átültetésénél a teljes gyökérzet lemosása hálátlan feladat. +2 – +5°C – ban vizezni, “sarazni” odakinn önkínzás…
6.) A lombhullatók esetében a korai drótozások és hajlítások – a szövetek alig vagy nem látható sérülései miatt – azt eredményezik, hogy a gyökértevékenység megindulásáig lecsökken a sejtnyomás. A növény gyengébben hajt ki és gyengébben indul meg. (Aki minden évben így tesz, nem is tudja, mire képes egy juhar, egy galagonya vagy egy birs tavasszal – hogy mást ne is említsünk…)
7.) A lombhullatókkal azért is érdemes várni, mert nem minden rügyről lehet megmondani duzzadásuk előtt, hogy biztosan ki fog – e hajtani. Egy kisebb bonsai esetében a helytelen metszés és ágválogatás ágvesztést is eredményezhet túl korai metszés esetén.
8.) A kusamono növények egy része maga rendezi saját állapotát. A száraz részek a friss hajtások megjelenésével maguktól esnek le, vagy éppen virágzással kezd a növény és utána érdemes csak visszavágni, vagy már ősszel visszavágtuk, stb… Viszonylag kevés a teendő velük tavasszal, ezért kár kapkodni, kár kockáztatni az esetlegesen visszatérő fagyok miatt.
9.) Azok a növények, melyek egyébként is későn ébrednek/későn hajtanak ki mindig a gyűjtemény végére kell kerüljenek átültetéskor és alakításkor, hogy a többivel időben – még rügypattanás előtt végezhessünk el mindent. Éppen ezért kár hamar elővenni őket.
10.) Az nem érv a hamar történő kiteleltetésre, hogy a “nagyok” már régóta bonsaioznak, ami látszik a facebookon, a bonsai blogokon, stb… Ők vagy tényleg tudják mit csinálnak, vagy – olyan is van, hogy – nem. Azt sem lehet tudni, hol tartja az alakítás/átültetés után a növényt…
Hasonló téma: Korábban a téli alakításokról és hátulütőikről írtunk “Csend a hóban” címmel.
TIPP: JÓ IGAZODÁSI PONT LEHET A KEZDÉSRE, HOGY A KÖRNYÉKÜNKÖN LÉVŐ KERTÉSZETEK TELJES KAPACITÁSSAL BEINDULTAK – E MÁR TAVASZI SZEZONNAL. AMÍG ŐK ÓVATOSAK, LEGYÉL TE IS AZ!