Ebben a Kitsimono bonsai labor #04. c. posztban a fő téma a tavaszi bonsai tápozás mellett a Green king lesz. A tavaszi bonsai tápozás azért, mert a növény indulása függ tőle, amitől meg a növény egész nyári fejlődése függ – szóval megér pár sort a dolog. A Green king meg azért, mert bármilyen furcsa is legyen, de divatos bonsai tápanyag és feltételeztük, hogy ez nem véletlen. A Green king használata technikailag viszont átgondolandó, mielőtt megszórjuk vele a növényeket. Ne gondoljunk nagy dolgokra, csak egy-két apróságra ami tulajdonképpen a felhasználónak kedvez és ezzel a növénynek is. De egyenlőre vissza a kályhához és álljon itt pár sor a tavaszi bonsai tápozásról.
Mikor kezdjük?
Átültetett bonsaiok esetében a gyökérzet regenerálódása érdekében 3-4 hetet érdemes várni az első tavaszi tápozással – ellenkező esetben megégethetjük a hajszálgyökereket, ami súlyos élettani következményekkel is járhat. Ha ezen az időszakon túl vagyunk, vagy a növényt a kérdéses szezonban nem ültetjük át, akkor viszont a növények kihajtásával egy időben nyugodtan ki lehet tenni a bonsai tápanyagokat. Arra érdemes gondolni, hogy a tápanyag aktivizálódása mennyi időt vesz igénybe (pl. a Biogold 1-1,5 hét alatt lesz aktív), érdemes lehet annyival előbb kihelyezni, mint ahogyan szeretnénk a tápanyag jelenlétet… szóval a gyakorlatban ez nagyjából azt jelenti, hogy a rügyek duzzadása után nem sokkal már ki lehet tenni a legtöbb tápanyagot (ha csak nem friss átültetésekről beszélünk).
Mennyit adjunk?
A termékleíráshoz képest adhatunk egy icipicivel többet tavasszal. A tavaszi indító tápozásnál ne legyen tápanyag hiány. A jó kezdet, a jó indulás kihat az egész tavaszi és a nyári kondícióra, sőt a jövő évi virágzásra és termésbeérésre is!
A Green king N-P-K aránya 6-5-2. Nem véletlen, hogy neves japán bonsai kertészetek, és az un. profi bonsaiosok előszeretettel alkalmazzák. Szerves tápanyag, ami lassan bomlik. Ahhoz hogy optimális legyen a bomlás és a tápanyag leadás lehetőség szerint nedvesen kell tartani a kihelyezést követően. Sok esetben találkozhatunk azzal, hogy japán bonsai blogolók leírják, hogy a Green king – et Tamahi – val és Aburakazu – val együtt használják. Több féle keverési arány ismert, de a leg általánosabb a 2/3 – Green king és az 1/6 – Tamahi és 1/6 – Aburakazu. Ezt a tápanyag keveréket viszont nem érdemes közvetlen a talajra telibe szórni. Egyrészt azért nem, mert az Aburakazu – t és a Tamahi – t leeszik a csigák, másrészt azért, mert ha túladagolnánk, vagy túl sok esőt követően korán mosódik be a talajba, az első kánikulákkal egyidőben belobbanhat a talajban és megégetheti a növényt.
Ezért érdemes teafilterbe helyezni, adagokra kiporciózni és így kihelyezni – így összeszedhető, leállítható a tápozás szükség esetén (!). A közösségi média bonsaios kapcsolatrendszere és a bonsai blogok világa ilyenkor tele van a Green king – et teafilterbe helyezők fotóival és posztjaival. Mindenki készül a tavaszi bonsai trágyázásra… A teafilternek köszönhetően a víz gond nélkül átjárja a tápanyag keveréket és könnyedén át is mossa rajta a tápanyagot ami így bejut a talajba. Nem a legesztétikusabb megoldás, de kit érdekel, ha a tápozott bonsai jól fejlődik…
Miért használjuk? A válasz talán gyermeteg, de védhető érv is egyben. Olyan bonsai kertészek és kertészetek tápoznak ezzel a keverékkel, hogy nem lehet kérdés, jó – e ez a módszer. Az egyedüli kérdés az lehet, befolyásolja – e az éghajlat a tápanyag keverék működését. Erre az a válasz, hogy nem számottevő mértékben. Különben is, a puding próbája az…