bonsai kitsimono bonsai styling restyling

A tavasz még ugyan odébb van, de jó ideje már tavaszias az idő – már ami a hőmérsékletet illeti. A bonsai kertészeknek ilyenkor már viszket a tenyerük, hogy hozzányúlhassanak a növényekhez és kezdetét vehesse a bonsai drótozás, a bonsai alakítás, a bonsai átültetés, stb… Ez ugyan érthető és a jelenlegi időjárás ezt még indokolná is, de talán érdemes inkább türelmesnek maradni. Hogy miért? Az alábbi 10 ponttal magyarázzuk:

1.) Még nincs itt az igazi tavasz. Jöhet még lehűlés, jöhet még fagy – akár tartósan is.

2.) Ha visszajön a fagy, roppant kellemetlen elölről kezdeni a teleltetést márciusban…

3.) A növények gyökértevékenysége kb. +20°C körül aktív. Ez azt jelenti, hogy a friss átültetéseknek még hosszú időt kell elviselni rendes keringés nélkül, mire elérik a 18 – 20°C – ot legalább nappal. Esélyes, hogy addig amíg megérkezik az igazi tavasz, rengeteg hajszálgyökér szárad el.

4.) A teleltető közeg sokat véd a kiszáradástól. Ha most kiteleltetünk, kezdődhet a bonsaiok öntözése, ami teleltetett állapotban még nem számot tevő…

5.) Egy lombhullató átültetésénél a teljes gyökérzet lemosása hálátlan feladat. +2 – +5°C – ban vizezni, “sarazni” odakinn önkínzás…

6.) A lombhullatók esetében a korai drótozások és hajlítások – a szövetek alig vagy nem látható sérülései miatt – azt eredményezik, hogy a gyökértevékenység megindulásáig lecsökken a sejtnyomás. A növény gyengébben hajt ki és gyengébben indul meg. (Aki minden évben így tesz, nem is tudja, mire képes egy juhar, egy galagonya vagy egy birs tavasszal – hogy mást ne is említsünk…)

7.) A lombhullatókkal azért is érdemes várni, mert nem minden rügyről lehet megmondani duzzadásuk előtt, hogy biztosan ki fog – e hajtani. Egy kisebb bonsai esetében a helytelen metszés és ágválogatás ágvesztést is eredményezhet túl korai metszés esetén.

8.) A kusamono növények egy része maga rendezi saját állapotát. A száraz részek a friss hajtások megjelenésével maguktól esnek le, vagy éppen virágzással kezd a növény és utána érdemes csak visszavágni, vagy már ősszel visszavágtuk, stb… Viszonylag kevés a teendő velük tavasszal, ezért kár kapkodni, kár kockáztatni az esetlegesen visszatérő fagyok miatt.

9.) Azok a növények, melyek egyébként is későn ébrednek/későn hajtanak ki mindig a gyűjtemény végére kell kerüljenek átültetéskor és alakításkor, hogy a többivel időben – még rügypattanás előtt végezhessünk el mindent. Éppen ezért kár hamar elővenni őket.

10.) Az nem érv a hamar történő kiteleltetésre, hogy a “nagyok” már régóta bonsaioznak, ami látszik a facebookon, a bonsai blogokon, stb… Ők vagy tényleg tudják mit csinálnak, vagy – olyan is van, hogy – nem. Azt sem lehet tudni, hol tartja az alakítás/átültetés után a növényt…

Hasonló téma: Korábban a téli alakításokról és hátulütőikről írtunk “Csend a hóban” címmel.

TIPP: JÓ IGAZODÁSI PONT LEHET A KEZDÉSRE, HOGY A KÖRNYÉKÜNKÖN LÉVŐ KERTÉSZETEK TELJES KAPACITÁSSAL BEINDULTAK – E MÁR TAVASZI SZEZONNAL. AMÍG ŐK ÓVATOSAK, LEGYÉL TE IS AZ!

 

 

Kommentek

comments