Kusamono készítés és bonsai tálba ültetés
Kusamono készítés és bonsai tálba ültetés előtt érdemes konceptuálisan válogatni a növényeket, hogy azok egy tálon belül ne csak azonos vagy közel azonos igényekkel rendelkezzenek de habitusra és fény és talaj igényre is “kompatibilisek” legyenek. Ezen felül nem árt színekben és őszi elszíneződésekben is gondolkodni – ehhez választva a tálat illetve annak színét, mázasságát vagy éppen mázatlanságát.
Jelen esetben a felvételeken látható kusamono összeültetések céllal készülnek, meghatározott bonsai fák kiegészítői lesznek idővel, nem önálló shitakusák. Azért csak idővel, mert mindkét esetben ugyan előreszaladtunk a beültetett növények méretével a beültetés szabályaihoz képest – de ennek az az oka, hogy ezeket a növényeket korábban kezdtük előnevelni kusamono alapanyagnak direktben – megválasztva a talajt, az edényméretet, stb… Szóval ezeknek a növényeknek most nőniük és fejlődniük kell egy-két évet (lehetőleg nitrogén szegény tápanyaggal) ahhoz hogy szép dúsak lehessenek és megállják a helyüket később a kiválasztott fák mellett a displayen.
Ha a talajhasználatról esik szó, a kusamono ültetések esetében sokan nem javasolják a tőzeg használatát – mondván, hogy nyári melegekben nem kedvez ilyen kicsi tálban a hajszálgyökereknek az öntözés szempontjából. Mégis érdemes lehet újragondolni a dolgot, mivel nem tisztán használva csak az egyensúlyt kell megérezni a keverési arányban. A hajszálgyökerek komfortzónában tartásához kedvező a tőzeg – már csak a ph-ra gondolva is – és ha jól keverjük akadamával akkor a vízháztartás és az állag is teljesen rendben lesz. Az akadama segíteni fog felvenni a vizet és a tőzegnél tartani és a közeg biztos, hogy laza marad és kiállítás előtt a moha felhelyezésénél is könnyebb dolgunk lesz.
Ha további kusamono posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Kusamono utolsó idei virágokkal
Kusamono idei utolsó virágokkal kokedama alátéten. Hogy kusamononak lehet – e nevezni, vagy inkább a kokedama kalapja alá venni ezt az összeültetést – lehet is kérdés meg nem is. Ha pusztán dísznövényként tekintünk a dologra, nincs igazi jelentősége, a növények megférnek egymás mellett, van terük a kokedama alátéten és hozzák a shitakusa (aljnövényzet) jelleget – miközben teljes mértékben tükrözik az évszak jelenlegi szakaszát. Egyet kivéve, az összes növény elvirágzott már és összhangban adják vissza a műfaj mono no aware pátoszát. Az egyetlen és utoljára virágzó növény a kompozíción belül az Árnyékliliom vagy Árnyliliom – más néven Hosta.
Kedvelt és szerethető dolog úgy összeültetni növényeket, hogy azok közel egy időben – egymást felváltva virágozva sokáig nyújtsanak üde látványt. Ha jól vannak megválasztva a növények, általában hibátlanul működik is a dolog és sokféleképpen készíthetünk sokféle kompozíciót egy kusamonoból vagy shitakusából.
Utazás a kazari körül Edoardo Rossival
Utazás a kazari körül Edoardo Rossival. Eredetileg valami találóbb címet gondoltunk adni ennek a posztnak, de a téma olyan, hogy nem csak nehéz megkezdeni, de egy érdekesebb címtől nem is lesz érdekfeszítőbb a tartalom és ráadásul a kazari oly kevesek unikális “gondolati luxuscikke”, hogy elegendő ha kimondjuk – aztán jöjjön ami leírható ebben a témában…
“Nem azt kell keresni ami nincs ott,
azt kell szeretni ami ott van…”
Edoardo Rossi
A tokonoma szentsége és “feltöltöttsége” talán a legérdekesebb téma ha bonsairól van szó. Ezen a területen a bonsai egy egységbe illeszkedik, ahol is főszerepe már sok körülmény függvényévé válik és ezen körülményekkel együtt hatva éri el igazi “funkcióját”. Tenpai, suiseki, bonsai asztal, kakejiku, kakemono, kusamono és persze bonsai. Ezek a “változó-állandók” melyek körül forog minden. Mindezek helyszíne a tokonoma vagy a tokonoma tér szerepét helyettesítő enteriőr részlet. Hogy hogyan válik az eredendően alvásra szolgáló tokonoma tér az enteriőrön belül kultikus hellyé – melybe például a bonsai azért nem léphetett be sokáig, mert föld van a táljában és az tisztátalan/piszkos – és hogyan oldódik fel a tilalom mely végül beengedi a bonsait a tokonomába nem pontosan tudható. Inkább feltételeit ismerjük, inkább a lehetőségeit próbáljuk megismerni (ez is éppen elég nagy feladat).
Régóta kerestük az alkalmat, hogy Edoardo Rossi kazari témájú gondolatait meghallgathassuk. Ez alkalommal roppant szerencsénk volt, a téma házhoz jött mert a Magyar Bonsai Szövetség meghívta Edoardo Rossi – t a székesfehérvári EBA&ESA Annual Convention alkalmából előadni. Több sem kellett, mindent félretoltunk és izgatottan vártuk az előadást. Hogy milyen is volt….. nehéz volna leírni. Minden várakozásunkat felülmúlta. Az előadás nem csak végtelenül inspiráló és informatív volt, de egy olyan utat mutatott meg, mely minden bonsaihoz és kusamonóhoz kapcsolódó cselekedetnek megadja az értelmét és egyben saját rendszerű kontrollt – viszonyítási szempontrendszert ad melyben észrevehetjük pl. egy-egy bonsai esetleges “hibáit”. Ez a szempont rendszer ráadásul fejleszthető, csiszolható, finomítható és egyben tanulandó. Edoardo Rossi tanulni hívta közönségét és útnak indulni a kazari felé. A kazari kifejezéssel találkozni bonsaiosként nem törvényszerű, de nem is feltétlen elkerülhető. Irodalma nem sok van, keveset lehet róla tudni. Olyasmi ez, mint amikor egy regényben egy kincset vagy igazságot keresnek és a hozzá vezető út és az azzal járó kalandok adják a könyv gerincét – majd mikor a kincshez jutnak a szereplők kiderül, hogy nem lehet megkaparintani és ráadásul nem materiális a cél, hanem eszmei. Kiderül, hogy a dolgok mozgató rugója kulturális, nem pedig megvehető és tulajdonképpen minden a szépmesterségek erényére – a műélvezetre megy ki.
“Huszonöt év együtt töltött idő egy fával. Az ember hogy gondolkozzon arról, hogy az a fa szép-e?…”
Edoardo Rossi
Ajánló: Hamarosan megjelenik Edoardo Rossi könyve a posztban leírt témában. A könyv telis-tele van roppant jó és ritka fotókkal, elérhető lesz angol és olasz nyelven. Érdemes lesz keresni!
Japán tradicionális zene és shakuhachi
Japán tradicionális zene és shakuhachi: Ajánló
Ha azt mondjuk Japán és mellé tesszük a zene szót, talán mindenkinek más-más dolog ugrik be elsőre. Hogy ki mit ismer és mit kedvel a japán zenék világából az egy dolog és az meg egy másik dolog, hogy ha valaki nem kedveli a tradicionális japán hangszereket és azok hangzás világát, élőzeneként akkor is óriási hatással lesz rá mondjuk egy sakuhacsi játék. Ha meg valaki amúgy is kedveli ezt a hangzás világot, vagy a sakuhacsi megszólaltatását, annak egészen jó hírünk van.
Ezen a hétvégén május 22.-én vasárnap, a Nemzetközi Bonsai és Suiseki kiállításon Székesfehérváron sakuhacsi lesz hallható. Kenéz László lesz aki megszólaltatja és nem csak a rendezvény apropójából lesz hallható játéka, de annak a megtiszteltetésnek örvendhet műhelyünk, hogy a rendezvényen 10:00h – 12:00h-ig tartandó kusamono előadásunkon is játszani fog. Volt szerencsénk hallgatni játékát korábban műhelyünkben, ezért biztosak vagyunk abban, hogy nektek is tetszeni fog.
Érdemes megnézni weblapját, olvasgassátok és ami talán ennél is fontosabb: hallgassátok a zenéket!
Top secret! EBA&ESA 2016 – Kitsimono I.
Műhelyünk ez alkalommal a naptár szerint már közel lévő 2016. évi Székesfehérváron megrendezésre kerülő EBA&ESA konvenció bonsai és suiseki kiállítására készül. A minden évben megrendezésre kerülő rendezvény minden alkalommal más – más országban jön létre és minden alkalommal megmutatja merre tart a bonsai és a suiseki Európában. A konvenció kiállításai és programjai nyilvánosak, látogathatóak és minden esetben élnek is ezzel a lehetőséggel az emberek. Van aki ezért autózik át országokon, van aki fél évvel előtte lefoglalja már a szállását és van aki évekig készíti fel a bonsai fáját erre a rendezvényre, hogy ne autózzon senki hiába ezer kilométereket. Először a lengyelországi EBA&ESA konvención állítottunk ki 2014 – ben egy shohin kompozíciót, ezúttal egy kisebb kamara kiállítással és egy kusamono előadással és bemutatóval jövünk. A készülődés sok fázisból áll és sok szakaszon túl vagyunk. Most egy picit “elhúzzuk a függönyt” és ha tetszik “beleshettek a kulisszák mögé”, mi történik a…
Khm. A többit inkább ITT!
Kokeshi és Kitsimono
A Kitsimono-műhely vendégművésze ez alkalommal is olyan személy, aki inspiráltságát a tradicionális japán művészetből merítette – jelen esetben az iparművészetnek-népművészetnek abból a szegletéből, ahol a tárgyak olyan tulajdonságokkal bírnak, melyek európai szemlélőként egyszerre érthetetlenek és egyszerre ismerősek…
Mire jó egy kokeshi? Mi is ez a jelenség voltaképpen? Miért kell feltétlenül kézbe venni és közelről is megcsodálni? Aki először találkozik kokeshivel, valószínűleg felmerülnek benne ezek a gondolatok – de az is lehet, hogy nem, és gondolkodás nélkül ismeri el a szép tárgyak hatalmát. A szép és szerethető, színes, fényes és ‘kézbe venni jó’ japán fababák alkotójaként volt vendégünk Tóth-Vásárhelyi Réka, kokeshi készítő művész, akinek alkotásairól ízelítő fotókat – és a játékos kedv megnyilvánulásaként bonsaiok, kusamonók és kokeshik találkozását bemutató felvételeket – ITT TALÁLTOK. Ugyan itt érhető el Réka weboldalának címe is, mert egyáltalán nem csoda, ha valaki ezek után olthatatlan vágyat érez egy kokeshi birtoklására. Esetleg kettőre, háromra…
Kokeshi bonsai és kusamono
Némi egyeztetést követően összeszedtünk a kertben néhány shohin és kifu bonsai fát és néhány kusamonót. Dobozokba raktuk és csomagoltunk mellé bonsai asztalt, kusamono alátétet és kokedama alátétet. Most – talán először – nem a hármas egységekben, nem pontokban és nem a bonsai kiállítási szabályokban gondolkodtunk. Tóth-Vásárhelyi Rékával találkoztunk a Kempinski Hotelben, hogy a KaKo kokeshi babáival együtt állíthassuk ki műhelyünkben készült kerámiáinkba ültetett bonsai fáinkat és kusamonóinkat.
A kokeshikkel való találkozás több okból is varázslatos volt, kezdve azzal, hogy Réka munkái a valóságban ha lehet még szebbek és megkapóbbak mint fotón. Sejtettük ugyan, de nem gondoltuk, hogy a kokeshiknek ilyen erejük van. Ahová csak helyezi az ember, ott abban a pillanatban a figyelem középpontjába kerül, odaszívja a tekintetet és a szem egyszerűen kedvét leli benne. Minden ami mellé kerül, újszerű/más esztétikai hatást kelt és olyan érzése van az embernek, hogy a kokeshik képesek a tárgyak más-más addig fel nem fedezett “arcát” megmutatni nekünk.
Érkezésünket követően sorra kerültek elő a dobozokba rejtett holmik. Egy kokeshi, egy bonsai, egy kokeshi, egy kusamono – amíg ki nem ürültek a szállító készségek. Elkezdtük párosítani őket, elkezdtük próbálgatni melyik kokeshi melyik bonsaira vagy kusamonora felel vagy éppen fordítva. Szempontjaink hol eleve “kompatibilisek” voltak, hol csupán kapcsolhatóak, akár a színeknek köszönhetően, akár a forma vagy éppen a karakter miatt.
A bonsai fák hozták jellegükből adódó formájukat, esetenként játékos hangulatukat, esetenként pedig nyugalmat sugárzó látványuknak köszönhető “aurájukat”. A kusamonok könnyed műfajként hatva illeszkedtek kompozícióba, míg egyes kokeshik olyan intenzív vizuális erővel bírtak, hogy magukban volt szükséges kihelyezni őket. Az együtt kihelyezett kokeshi – bonsai és kokeshi – kusamono párok sajátos esztétikai viszonyt alkottak. Egyszerűen nem tudtuk eldönteni, melyik egészíti ki inkább a másikat. Az volt a benyomásunk, hogy olyan az eredmény mint a zöld tea fogyasztás esetében – nem lehet eldönteni melyik a fontosabb része a tea szertartásnak, a chawan vagy a matcha….
A kiállításon készült felvételeket a kokeshikről és a bonsaiokról és kusamonókról megtekintheted ITT!
10 ok amiért ne szedd még ki a teleltetőből a bonsaiokat és a kusamonókat
A tavasz még ugyan odébb van, de jó ideje már tavaszias az idő – már ami a hőmérsékletet illeti. A bonsai kertészeknek ilyenkor már viszket a tenyerük, hogy hozzányúlhassanak a növényekhez és kezdetét vehesse a bonsai drótozás, a bonsai alakítás, a bonsai átültetés, stb… Ez ugyan érthető és a jelenlegi időjárás ezt még indokolná is, de talán érdemes inkább türelmesnek maradni. Hogy miért? Az alábbi 10 ponttal magyarázzuk:
1.) Még nincs itt az igazi tavasz. Jöhet még lehűlés, jöhet még fagy – akár tartósan is.
2.) Ha visszajön a fagy, roppant kellemetlen elölről kezdeni a teleltetést márciusban…
3.) A növények gyökértevékenysége kb. +20°C körül aktív. Ez azt jelenti, hogy a friss átültetéseknek még hosszú időt kell elviselni rendes keringés nélkül, mire elérik a 18 – 20°C – ot legalább nappal. Esélyes, hogy addig amíg megérkezik az igazi tavasz, rengeteg hajszálgyökér szárad el.
4.) A teleltető közeg sokat véd a kiszáradástól. Ha most kiteleltetünk, kezdődhet a bonsaiok öntözése, ami teleltetett állapotban még nem számot tevő…
5.) Egy lombhullató átültetésénél a teljes gyökérzet lemosása hálátlan feladat. +2 – +5°C – ban vizezni, “sarazni” odakinn önkínzás…
6.) A lombhullatók esetében a korai drótozások és hajlítások – a szövetek alig vagy nem látható sérülései miatt – azt eredményezik, hogy a gyökértevékenység megindulásáig lecsökken a sejtnyomás. A növény gyengébben hajt ki és gyengébben indul meg. (Aki minden évben így tesz, nem is tudja, mire képes egy juhar, egy galagonya vagy egy birs tavasszal – hogy mást ne is említsünk…)
7.) A lombhullatókkal azért is érdemes várni, mert nem minden rügyről lehet megmondani duzzadásuk előtt, hogy biztosan ki fog – e hajtani. Egy kisebb bonsai esetében a helytelen metszés és ágválogatás ágvesztést is eredményezhet túl korai metszés esetén.
8.) A kusamono növények egy része maga rendezi saját állapotát. A száraz részek a friss hajtások megjelenésével maguktól esnek le, vagy éppen virágzással kezd a növény és utána érdemes csak visszavágni, vagy már ősszel visszavágtuk, stb… Viszonylag kevés a teendő velük tavasszal, ezért kár kapkodni, kár kockáztatni az esetlegesen visszatérő fagyok miatt.
9.) Azok a növények, melyek egyébként is későn ébrednek/későn hajtanak ki mindig a gyűjtemény végére kell kerüljenek átültetéskor és alakításkor, hogy a többivel időben – még rügypattanás előtt végezhessünk el mindent. Éppen ezért kár hamar elővenni őket.
10.) Az nem érv a hamar történő kiteleltetésre, hogy a “nagyok” már régóta bonsaioznak, ami látszik a facebookon, a bonsai blogokon, stb… Ők vagy tényleg tudják mit csinálnak, vagy – olyan is van, hogy – nem. Azt sem lehet tudni, hol tartja az alakítás/átültetés után a növényt…
Hasonló téma: Korábban a téli alakításokról és hátulütőikről írtunk “Csend a hóban” címmel.
TIPP: JÓ IGAZODÁSI PONT LEHET A KEZDÉSRE, HOGY A KÖRNYÉKÜNKÖN LÉVŐ KERTÉSZETEK TELJES KAPACITÁSSAL BEINDULTAK – E MÁR TAVASZI SZEZONNAL. AMÍG ŐK ÓVATOSAK, LEGYÉL TE IS AZ!
Kusamono és moha kétszer két perc alatt
Kusamono és moha kétszer két perc alatt. Talán a legegyszerűbb kusamono – k közé tartoznak a moha kusamono – k. Roppant egyszerű elkészíteni őket, a beültetés alig pár percet vesz igénybe. A különféle mohákból készült kusamono – k persze roppant izgalmas underground szerű táborral rendelkeznek, akik közül sokak nem csak online ismerik a különböző moha kertészeteket. A mohák termesztése elméletileg egyszerű dolog, de ha valaki jól szeretné csinálni fel kell készülnie a végtelen szakirodalmak világára. Mi jelen esetben beértük annyival, hogy elkészítettük a moha kusamono – kat, melyek közül kettőt meg is mutatunk most frissült KUSAMONO ÉS KOKEDAMA oldalunkon.
XXXII. EBA & ESA ANNUAL CONVENTION – HUNGARY
Az Európai Bonsai Szövetség és Európai Suiseki Szövetség XXXII. éves konvencióját 2016. – ban Magyarországon, Székesfehérváron rendezik. Természetes, hogy ebben az esetben a rendezvény házigazdája és szervezője a Magyar Bonsai Szövetség. Egyenlőre nem bontunk ki részleteket, de a Kitsimono is jelen lesz májusban… de a többit inkább olvassátok el és nézzétek meg a rendezvény weblapján! Részletekkel mi is fogunk jelentkezni és szerintünk érdemes lesz követni a facebook eseményt is!
