Kusamono készítés és bonsai tálba ültetés előtt érdemes konceptuálisan válogatni a növényeket, hogy azok egy tálon belül ne csak azonos vagy közel azonos igényekkel rendelkezzenek de habitusra és fény és talaj igényre is “kompatibilisek” legyenek. Ezen felül nem árt színekben és őszi elszíneződésekben is gondolkodni – ehhez választva a tálat illetve annak színét, mázasságát vagy éppen mázatlanságát.
Jelen esetben a felvételeken látható kusamono összeültetések céllal készülnek, meghatározott bonsai fák kiegészítői lesznek idővel, nem önálló shitakusák. Azért csak idővel, mert mindkét esetben ugyan előreszaladtunk a beültetett növények méretével a beültetés szabályaihoz képest – de ennek az az oka, hogy ezeket a növényeket korábban kezdtük előnevelni kusamono alapanyagnak direktben – megválasztva a talajt, az edényméretet, stb… Szóval ezeknek a növényeknek most nőniük és fejlődniük kell egy-két évet (lehetőleg nitrogén szegény tápanyaggal) ahhoz hogy szép dúsak lehessenek és megállják a helyüket később a kiválasztott fák mellett a displayen.
Ha a talajhasználatról esik szó, a kusamono ültetések esetében sokan nem javasolják a tőzeg használatát – mondván, hogy nyári melegekben nem kedvez ilyen kicsi tálban a hajszálgyökereknek az öntözés szempontjából. Mégis érdemes lehet újragondolni a dolgot, mivel nem tisztán használva csak az egyensúlyt kell megérezni a keverési arányban. A hajszálgyökerek komfortzónában tartásához kedvező a tőzeg – már csak a ph-ra gondolva is – és ha jól keverjük akadamával akkor a vízháztartás és az állag is teljesen rendben lesz. Az akadama segíteni fog felvenni a vizet és a tőzegnél tartani és a közeg biztos, hogy laza marad és kiállítás előtt a moha felhelyezésénél is könnyebb dolgunk lesz.
Ha további kusamono posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
