Szintipop mikro – chill ázsiai impressziókból

Szintipop mikro – chill ázsiai impressziókból. Kicsit ilyen és kicsit olyan és rövid és ezen kívül több féle könnyűzenei elemet mixel magába. A meghatározásra és a leírásra nem fordítanánk nagy energiákat mint ahogyan a description margójára sem taggelnénk oda minden elektronikusan hash szót. Az egész amúgy is egy kísérleti zene ami arra hivatott, hogy átadjon egy hangulatot. Elektronikus zene szabályok nélkül, ami inkább mint játék született meg a hangsávok helyein. Definiálni egy 1:38 – as hangzáshalmazt értelmetlen és nem vezet sehova. Érdemesebb beérni azzal, hogy a cím szerint elindulunk asszociációkban: “Play, instead of Chill – my Asia in my mind”…

 


Urbánus blogfotó egy fa árnyékáról

Urbánus blogfotó egy fa árnyékáról. Tudtátok, hogy a láthatatlan fáknak is van árnyéka? Egyes urbánus közösségek oly nagyra tartják a láthatatlan fák árnyékait, hogy elkerítve őrzik őket – bízva abban, hogy nem tűnnek el mikor felkel a nap…

Szerencse, hogy manapság az embernél általában van egy olyan telefon, ami alkalmas arra, hogy készítsen valamilyen fotót. Így szinte mindig van lehetőségünk, hogy megörökítsünk valamit ami szembejön mint téma vagy mint mulatságos dolog, stb… Ebben az esetben az a mulatságos dolog került a szemünk elé, hogy egy szokatlanul kicsi építési területnek feliratozott és fal előtt elkerített rész egy árnyékon kívül semmit nem választott el az emberektől. Az egésznek a sajátos és különös hangulata önkéntelenül is azon gondolkodtatott el, véletlenül nem – e egy olyan kortárs művészeti alkotást látunk, ami egyszerre kísérleti, konceptuális és objekt. Talán nem, de mondjuk, hogy meg sem lepődnénk, ha így lenne.


Werk helyett előzetes – Kitsimono fotókból grafikák

Werk helyett előzetes – Kitsimono fotókból grafikák készültek műhelyünkben, de nem rohanunk ennyire előre hirtelen. A legutóbbi fotózásunkra külön válogatást tartottunk még a nyáron és sokan jelentkeztek, hogy részt vehessenek szerény castingunkon, mely gyakorlatilag egész naposra sikerült. Az idő telt – múlt és végül a nemrégiben történt fotózást követően előállt az anyag amin dolgoztunk. A fotókból párat előzetes szerűen megosztunk veletek és hamarosan jövünk azzal az anyaggal is amihez ezek a digitális fotó-grafikák készültek.

A japán kultúra műhelyünkre gyakorolt hatása talán egyértelműen látható és talán nem mondunk újat vele ha azt mondjuk, hogy minket képes arra is inspirálni, hogy vele párhuzamosan egy másik kultúra elemeit és művészetét is életre hívjuk weboldalunkon. Ez a ” html – varázslás ” hivatott ezen törekvéseink vizuális megjelenését biztosítani és igyekeznek jelenlegi fotógrafikáink segítségével más vizuális kommunikációs formában is visszaadni azt a világot, melyet kerámiákkal és tusfestményekkel készülünk megmutatni. A divatfotózás szerű hozzáállás és a grafikus utómunka annak köszönhető illetve azért lett választva eszközként, mert kifejezőereje szerintünk nem csak erővel bír, de legalább annyi üzenetet képes hordozni, mint a “csendes” kerámiák és a néma tusfestmények…

Erős utalásokra lett szükségünk mind formailag mind felületekben, motívumokban és színekben ahhoz, hogy átadhassuk azokat a gondolatokat, melyek elkülönítik az iparművészettől és a dizájntól azt a világot amit műhelyünk munkássága képvisel(ni igyekszik). A másik kultúra, melyet fent említve beemeltünk a japán mellé a magyar kultúra és itt el is kezdünk pontosítani.

A két elem közé nem helyeztünk sem alá – fölé, sem mellé rendelési viszonyt és mindkét kultúrából a paraszti, illetve népművészeti és kézműves elemek viszik a kezünk és mozgatják gondolataink és elképzeléseink. Mindezt képzőművészként előadva – művészettörténeti “szókészletet” alkalmazva; leképezve adjuk elő illetve éltetjük műhelymunkáinkban.

 

“Your art is our folklore” – Ez az a mondat, ami oda – vissza megállja a helyét akkor is, ha a szubkultúra és a hagyományőrzés kerül egymás mellé és akkor is, ha a magasművészet és a dizájn, de akkor is ha a két fentebb említett kultúra egyes elemei… Ennek a gondolatkísérletnek a kibontása már tárgyakban történik és az elkövetkező időkben számos munkánkkal erre a gondolatiságra fogunk reagálni művészetünkben. Reméljük olvasóknak a közhelyes “mindenki” mellet a népifejeket, a néprajzosokat, a streetart rajongókat, a művészet habzsolókat, a japán fanokat, a teázókat, a mesterségeket kedvelőket, a dizájnért bolondulókat, a néptáncosokat, a taikósokat, a gardon készítőket, az esztétákat, a műértőket, az artblog bolondokat és persze minden olyan embert akinek kedves lehet a téma…

 

 


Szalon ikebana másként

Szalon ikebana másként. A helyszín egy szalon, egy autószalon és a téma a Mazda mellett az ikebana. Vágott virágok, zöldek, rezgők, vágott levelek és ikebana kerámia. Egyik irreguláris ikebana vázánk volt a “foglalat” és a freestyle ikebana egyik útját járva, egy három pontos magasságú kompozíciót kreáltunk egy alkalomra. A virágok válogatásánál ügyeltünk arra, hogy minél több olyan elem legyen ami utal az aktuális évszakra, ami jelen esetben az ősz eleje. A zöld kiegészítők emellett olyan szempontok szerint (is) kerültek a kompozícióba, hogy lehetőleg minél nagyobb teret hódítsanak meg vizuálisan az adott térből, hogy ne vesszen el az ikebana optikailag az autók birodalmában.


Oncidium és tus a tatamin

Oncidium és tus a tatamin – persze az egyik üvegvázában a másik pedig keretben. Amolyan kikapcsolódás féleségnek szántuk a dolgot a műtermi munka közben. Egy kiállításra szedtünk össze anyagot, mikor előkerült váratlanul egy kis rogyasztott üvegváza. Egy elvirágozni készülő Oncidium orchidea pedig kéznél volt és máris minden abba az irányba mutatott, hogy a tokonoma tere nem maradhat ma este üresen. Egyik tusfestményünk szolgált háttérnek, mely ugyan japán írásjelekre engedhet asszociálni, de valójában székely rovásírás jelenik meg a papíron, mely a “víz” szót írja le.

A kompozíció egy játék, mely a sztereotip asszociációkkal él vissza és az ikebana határán lavírozva, a japán tusfestészet imitációjaként kokettálva az eredeti funkcióval ad élményt a szemnek és egy kellemes pontot az enteriőrnek. Az elvirágzó Oncidium ornithorhynchum orchidea virágzat nem csak visszafogott utalás a Mono no aware életérzésre, de enyhe és finom illatával külön kellemes motívuma a tokonomának…

Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:

kitsimono art studio

FB-FindUsonFacebook-online-512


Utómunka fotózás után

Utómunka fotózás után nem mindig szükséges, de van amikor a koncepció része. Legutóbbi műhelyünkben készült fotósorozatunk esetében a koncepció része, hiszen eleve grafikai úton történő fotó kommunikációban gondolkodtunk és ehhez készültek legújabb felvételeink. A felvételeken éppen dolgozunk és nagyon bízunk benne, hogy nektek is legalább annyira fognak tetszeni mint nekünk és még ennél is jobban reméljük, hogy átviszik azt az életérzés szerű hangulatot, ami abból táplálkozik, hogy manapság hogyan gondoljuk megélhetőnek a régebbi korok kulturális örökségét modern emberként. Igyekszünk minden prerafaelita felhangot kikerülni és igyekszünk azt átadni amit szeretünk – példának okáért – egy vámfalusi vagy éppen egy korondi tányérban, egy mizusashiban, egy sushi tálaló edényben, egy gésa megjelenésében, vagy egy muszulyt viselő kalotaszegi leány öltözékében.

A modern művészetnek megannyi alkotó művésze merített paraszti kultúrák népművészetéből és megannyi enteriőr dizájnnal foglalkozó alkotó tett és tesz erős utalást valamely nép által teremtett kultúra szellemi örökségére – legyen az magyar vagy éppen japán kulturális értékek mentén teremtett gondolat rendszer. A mai kornak számtalan esetben az a kulturális válasza a jelenre, hogy visszanéz és áthoz valamit a múltból. Ennek ugyan számtalan és sokféle módon artikulálható oka lehet, de előfordul az is, hogy gyakorlatilag nincs más indok, mint hogy a dolog szerethető. A mi esetünkben jelen pillanatban – pestiesen szólva – ez is játszik, de úgy mint ahogyan Antal Ferenc Árus hajnalit húzott…


Japán magyar kultur mixtape

Japán magyar kultur mixtape vagy chill, vagy beat vagy ki tudja. Fúzió. Igen, azt hiszem ez egy kellően divatos szó. Ez pont jó lesz, illetve lenne ide, de megmaradunk annyinál jelenleg, hogy a japán és a magyar kultúra egy szűk szeletét – a kerámiát toljuk most ebbe az irányba és kísérletezünk vele. Kísérletezünk vele, hogy kiderüljön mi jön ki a kemencéből, ha az erdélyi és a modern japán kerámiák esztétikáját egybegyúrva elhagyjuk az 1280°C – t. Ezt megelőzően műhelyünkbe invitáltunk egy felhívást követően két modellt, aki sok izgalmas meglepetést fog magával hozni. A témát és a részleteket nem bonthatjuk ki előre, de egy kis ízelítővel szolgálhatunk a teljesség igénye nélkül, milyen kiegészítőkkel készülünk fotózni.

Tervezésbe kezdtünk számos elképzelést követve és hosszú idő óta keresett kulturális redundanciák felgyűjtését követően elkezdtünk papírra dolgozni, vásárolni, népviseleti gyűjteményt leporolni és agyagot formálni. Annyit elárulhatunk, hogy az első alkalommal még csak cikként megjelenő tartalmat számos alkotás fogja követni és ezek a művészeti objektként tovább élő tárgyak és gondolatok inkább fognak közelíteni a gasztronómiához és az ikebanához meg egyáltalán a dizájnhoz mint a bonsaihoz…


Penjing a viharban

Penjing a viharban mint kiállítási téma?

Kínában járva egy bonsai – pontosabban egy penjing kiállításon lettem figyelmes egy fő helyen kiállított kompozícióra. Sajnos a tulajdonosról és/vagy az alakítóról nincsenek információim, mint ahogyan arról sem tudok, hogy pontosan mely penjing iskolához vagy stílushoz köthető az alkotás. Így igazán őszintén és naivan tekinthettem a kiállított együttesre. Régebben nagyvonalúan áttekintettem a hasonló kompozíciók fölött, aminek részben az is oka lehetett, hogy mindig csak képeken láttam ilyesmit. Ezúttal azonban el kell mondjam, hogy nehezen szabadultam a látványtól. Az első ami szembetűnt, a valós méret és az emiatt kialakuló speciális perspektíva mely a növények sajátja. A kompozíció kifejezetten nagy és rendkívül részletgazdag. A szememnek még szokatlan volt egy darabig, hogy a nekem megszokott bonsai esztétikától némileg távol álltak a külsőségekre vonatkoztatható jegyek, de azért az érezhető volt, hogy saját rendszere van minden értelemben a látványnak. Az összhatás egyszerre mesebeli, egyszerre barokkos, egyszerre drámai és egyszerre “bonsai professional”. Minden részletében igényes munka, mely sejteti, hogy alkotója komolyan beleélhette magát az alkotásba. A kiállítási installáció, a háttérben megjelenített villámlás plusz vizuális információt adott a boróka csoportnak és egy idő után nem voltak kritikus meglátásaim, csak hagytam magam nézni a kompozíciót… Nektek is tetszik?

Ha tetszik, ha nem (annyira), ha átjön, ha nem jön át, vagy csak gondolatod van, oszd meg velünk kommentben!


Matcha, harcsafilé és nigiri

Matcha, harcsafilé és nigiri. Ezekkel a szavakkal már majdnem körülírható az az étel, melyet a magyar és a japán gasztronómia közti útkeresésben hoztunk létre és mutatunk be most nektek. De mi van akkor, ha az étel elkészítése közben a japán késes fiókban rátalálsz egy korábban vásárolt nigiri készítő eszközre? Igen, van ilyen. Bármelyik nagyobb áruházban vagy webshop kínálatban belefuthatsz és amire ki van találva, arra használható is. Mi teszteltük. Igaz ugyan, hogy nem szabályos nigiri készítéséért vettük elő, de működik a dolog.

Nincsen más teendőd vele, mint belehelyezni amit nigiriként szeretnél látni és a végén a lezárást követően a másik oldalról “kidobni” a tálra az így elkészült falatot.

Hogy mi ezt a zseniális konyhai eszközt most miért is vettük elő? Erről szól következő posztunk…


Street art kusamono Budapest nr.2

Street art kusamono Budapest nr.2 lett a címe ennek a posztnak, mert hasonló témáról korábban már írtunk itt a Kitsimono blogon. A város mint téma a kusamono és a shitakusa világában kevésbé ” art blogos ” és még kevésbé autentikus – ha kusamono a kulturális igazodási pont. Egy lebontás alatt álló leharcolt kerekedelmi épület, vagy egy letört tábla rúdjának csonkja, vagy egy rejtélyes kibelezett és beültetett televízió mindig exponálásra késztet minket és tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen aszfalt idegen objektek és motívumok  szinte minden esetben rejtenek urbánus kusamono readymadeket. Az ilyen megtalált kusa’dolgokból mutatunk ismét pár felvételt és igyekszünk velük Budapest egy promotálhatatlan és turisztikailag értékelhetetlen de mégis észrevenni kedves pontjaiból ízelítőt adni nektek…