Mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban? Megmondjuk! De mielőtt megmondanánk, érdemes tisztázni pár makacs dolgot, amit szemlélődési pontnak vagy kiindulópontnak – de leggyakrabban nézőpontnak nevezünk. Mert szinte mindig nézőpont kérdése minden és erre a japán kultúra ugyanúgy rávilágít sokszor mint ahogyan a magyar kultúra is reflektált rá sokszor – minimum Mátyás király óta.

Legyen az egyik ilyen nézőpont az a szituáció, amikor mindkét művészetnek hódol valaki. Foglalkozik bonsaiokkal és japán teákkal is az illető. Egy napon bevisz a lakásba a kertből egy bonsait és kihelyezi annak rendje és módja szerint az enteriőrbe. Hogy a példa kellően tipikus legyen, a konyhából előhoz mindent (chasen, chasaku, matcha, chawan, mizusashi, stb…) a bonsai elé és készít egy korrekt matcha teát. Szertartásos mozdulatok, 100% énidő, meditatív cselekvések és felülmúlhatatlan műélvezet mind a teára és mind a bonsaira gondolva.

Ilyen esetben nem kérdés, hogy mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban. Nézzük máshonnan:

Nyilvánvaló, hogy nem lehet a Japán kultúra egyes szeleteit egymástól elkülönítve úgy vizsgálni, hogy örök érvényű igazságokat keressünk vagy hirdessünk ki róluk dogmákat. Helyben is vagyunk, mert akárhogy is volt korábban a történelem során, ma a bonsai és a matcha is egyértelműen Japánt jelenti – még akkor is, ha Európában éljük meg európaiként esetenként. Szóval egy tőről fakadnak ahogy mondani szokás és kultúra azonos mindkettő gyökere. Van egy olyan közös pont is a japán bonsai és a japán tea között, hogy érthetően nagy kultuszt teremtettek maguk köré az egész világon – ami persze már régóta közhely. Van viszont valami ami már nem egyidős a tradícióikkal és ez nem más mint a mai kor szülte igényeken történő megközelítése ennek a két külön világnak. Itt a modern. Az elátkozott, a számkivetett, az örök második helyezett, a vitatott, a lenézett, a megtűrt de azért el nem dobott modern. Igazi megosztó műfaj. A jelen önbizalomhiányát tükrözi, hogy nem tudja befogadni és még mindig mostoha gyermekként kezeli azokat a bonsai művészeket és gyűjtőket és azokat a teamestereket akik tovább látnak a konvenciókon és a hagyományokon és tudnak mutatni valami újat, ami nem csak a tea szakértők kiváltságaként kezeli teszem azt a matcha teát és a bonsait. Hogy a két szék között ne essünk a pad alá, nem tiszte senkinek igazságot tenni ebben a kérdésben – hiszen mindkét műfaj az egyén alkotásáról vagy teakészítéséről szól vagy legalábbis azon alapszik. Ahogyan Japánon kívül gyakorlatilag minden országban fellelhető a kulturális világhódítása a bonsainak és a japán teának, így Magyarországon is. Kapaszkodjunk meg, nem csak a széllel befújt felszínt találhatjuk már meg, de a pedáns hagyományőrzőktől a hobbistákon át a modern (sokszor hajmeresztően extravagáns) teamesterek és bonsai művészek is ismertek már ha nem minden esetben a világ de Európa előtt mindenképpen. Ebből meg egyenesen az következik, hogy mind a bonsai kultúrában és mind a japán teakultúrában az a legfontosabb közös vonás, hogy legalább olyan fontos esetükben az út, a tanulás mint a végeredmény. Praktikusan az is fontosnak számít, hogy a kezdetektől a profizmusig az út minden pillanata élvezhető és egyszerre kiélvezhetetlenül jó. Ezt egyszerűen meg kell élni vagy ki kell próbálni.

 

Ha ehhez a két világhoz keresel kiegészítőket, teát vagy járulékos művészeti alkotásokat akkor érdemes megnézned műhelyünk webáruházát – ahol sok mindent megtalálhatsz akár modern akár hagyományőrző igényekkel keresel.

 

Kommentek

comments