Salmo trutta! Sebes pisztráng színes ceruza rajz – Trout art újra!

Megint papírra került egy hal, megint hal rajzot kellett készíteni de ezúttal színesben. A kulcsszó most a Salmo trutta lett – ami a műlegyező horgászok egyik olyan kifejezése ami azonnal tűzbe hozza őket. Persze nem csak közöttük népszerű hal a szépségéről és erejéről elhíresült Sebes pisztráng. Bárki aki kirándult már olyan hegyek között, ahol a tiszta és változó sodrású hideg vízben megcsodálhatta a sokszor a felszín közelében rovarokra vadászó látható pisztrángot az egészen biztos, hogy maradandó emlékképként hordozza magával a látottakat. A legszebb halak közé tartozik.

Nem is csoda ha…

Nem is csoda, ha az un. ” Trout art ” követőit számos esetben alkotásra inspirálja vagy készteti ez a felséges pisztráng féle akit ” Yellow King ” néven is számtalanszor megénekeltek már. Így talán nem is szükséges jobban megmagyarázni, hogy hogy kerül a hal megint papírra…

Ez a mi műhelyünkben ( Kitsimono műhely ) Ingres papírra készült szabadkézi színes ceruza rajz ezúttal is Tirpák Bálint munkája, akiről tudható, hogy az elsősorban műlegyező világ berkein belül ismert un. ” Trout art ” irányzat hazai képviselője. A realisztikus koncepciójú rajz artisztikus felfogása némileg szakít a leíró jelleggel mégis a Sebes pisztráng fajta jellegéhez hű marad és így mutatja be az alkotó a művészeti eszközökkel kiemelni érdemes esztétikai és vizuális értékeket – melyek a XX. század elejéből ismert műlegyező irodalmak pisztráng ábrázolásaira gondolva egyértelműen historizálnak és erős utalást tesznek (művészeti értelemben). Ábrázolásmódját tekintve és a választott anyagokat tekintve (Ingres papír, Bruynzeel színesceruza) egyértelműen a szépművészet klasszikus útja mellett teszi le a voksot az alkotó aki vallja, hogy a XXI. századi digitális vizuális kultúra intenzivitása mellett a valós művészeti alkotások fontosabbak mint maga az internet.

Megvennéd?

A grafikát egyébként üvegezett 44 x 34 cm – es keretben paszpartúzva kínáljuk eladásra. A grafikából ez az egyetlen darab készült – így egyértelműen egyedi művészeti alkotás és csak egyetlen kattintásra vagy tőle: Itt találsz róla több képet és információt és itt tudod megvásárolni is!

 


Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből

Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből ami sehogy nem illeszkedik az ázsiai kultúrába. Legalábbis erőltetni kéne a dolgot ahhoz, hogy valami analógiát közel hitelesen tálaljunk. Mondjuk jöhetnénk azzal, hogy Japánban is van pisztráng kultusz (legalábbis az ottani legyező horgászok között) ami igaz is de ez a világon mindenhol máshol így van. Vagy jöhetnénk azzal, hogy a Japánban élő horgászok sokan fétis szerűen szeretik és ápolják európai és amerikai horgászfelszereléseiket melyekkel a social média minden platformján dicsekednek is. De ezek a mondatok semmit sem érnének, ha nem tudnánk, hogy példának okáért egy Japán juhar (Momiji) erdő alatt húzódó patak pisztrángjaira legyezni milyen élmény lehet. Innen nézve már izgalmas lehetne az ázsiai megközelítés de az a helyzet, hogy a művészet külön szerethető individuális sajátossága, hogy sosem szorul olyan magyarázatra mely a létjogosultságát volna hivatott bizonygatni. Na jó… annyit esetleg, hogy japánban is rajzolnak pisztrángokat. De többet nem, tényleg ennyi…

A rajz egyébként ismét egy olyan mű mely Tirpák Bálinttól származik és ez a mű is a Trout Art műfajt erősíti. Itt számos előkép utalásai tetten érhetőek – példának okáért a műlegyező horgász közönség nyilván magától értetődően felismeri a Szivárványos pisztráng ábrázolások klasszikus Trout Art jegyeit mint a részletes és kevésbé kidolgozott területek találkozásait és a hal fej részének fókuszpontba helyezését. A klasszikus és tradicionális Trout Art motívum már-már emblematikus az egész világon és a legnagyobb brandek és csoportosulások is előszeretettel használják logóikban az ívben megjelenő pisztrángot. Az íves forma az ugró illetve a szákban megpihent halra enged asszociálni – ami egyértelműen a horgász legszebb látott pillanatai közé tartozik.

A rajzok külön érdekessége a mai kortárs művészetben, hogy gyakorlatilag underground műfajjá változott a szabadkézi rajz – illetve ide menekült a legtöbb rajzoló a hangos középszerű mindenki tud rajzolni valahogy életérzés elől. A rajz olyan lett mint a könyv. A könyv aminek van táblája, gerince, előzéke és valódi ívvarrása. Olyan lett mint az irodalom és a szépirodalom. Kevesek kiváltsága. Azoké akik tudnak olvasni illetve azoké akik látnak. A szó nem optikai értelmében kell látni csupán egy ceruza rajzot de ezt fájó volna kifejteni mert az olyan lealacsonyító volna mint egy gyönyörű nőt személyleírás alapján bemutatni és megkísérelni szóban átadni azt amibe csak beleszerelmesedni lehet és persze csak élőben…

De miért tesznek ki az emberek ilyen rajzokat a falra? Biztosan azért mert a téma kedves számukra. Vagy mert horgásznak. Vagy mert szeretik a rajzokat… Milyen jó az a szabadság, mikor nem jegyzett nagyságok elérhetetlen és felbecsülhetetlen értékű alkotásaival kell dekorálni otthonunk falait hanem megfér egy-egy olyan alkotás amiben olyan örömünket lelhetjük amik mi vagyunk, amiket mi élünk meg magunkból eredően. Ilyenkor válik a művészet élővé és igazán értékessé (a szó nem egzisztencialista értelmében).

Szerencsénkre nem kell itt megállnunk, hogy csak a rajzról írogatunk gondolatokat az olvasóinknak. Mert ugye van egy webáruházunk és ott amikről írunk azok az alkotások meg is vásárolhatóak. Ez a rajz is elérhető már a webshopban és ha érdekel és tetszik egyetlen kattintásra vagy tőle. Ha a következő képre rákattintasz a webáruházban is megnézheted ezt a rajzot és akár kosárba is teheted:


Szabadkézi ceruzarajz – Szivárványos pisztráng mint Trout art

Szabadkézi ceruzarajz – Szivárványos pisztráng mint Trout art papírra vetve. Tudtad, hogy a legyező horgászoknak is van saját művészete és saját tárgyi illetve képzőművészeti vizuális kultúrája? Igen és ezt nevezik szerte a világban Trout-art – nak. A legyező horgászat ugyan sok féle de emblematikus motívuma az un. száraz legyes horgászat (amikor is műlegyekkel fognak pisztrángokat erdei vagy hegyi patakokban). Akik efféle dolgokkal bíbelődnek azoknak persze nem kell bemutatni ezt a félig rejtett művészeti irányzatot – aminek azon kívül nincsen semmilyen kötöttsége, hogy pisztrángot ábrázoljon az alkotás. Ez minden és ebben kell jónak lennie az alkotónak. Mivel azonban a legyezőhorgászat a világnak egy rendkívül pici szelete és a legnagyobb túlzással sem lehetne populárisnak nevezni ezért sejthető, hogy művészete sem az a tipikus urbánus poszt-pop kulturális jelenség. Talán éppen ez az egyik legnagyobb izgalma – ha szeretnénk “házi esztétáskodni” – hiszen a mai internettel terhelt kultúrzűrzavarban a szépművészetre visszautaló alkotások olyanok mint mikor friss levegőt engedünk be egy dohos helységbe.

Mi tagadás, mi is karcoljuk a digitalizmus bizonytalan élettartamú alkotásait az áramfüggő éterbe és bízva az átjátszókban elhelyezzük a magunkét mi is a virtuális térbe. De talán jobb, ha nem ez a minden… Ha éppen nem agyagot akkor papírt vagy vásznat veszünk elő mi is mint a többi művész és félresöpörve a mediális motívumokat klasszikus eszközökkel dicsérjük a szépművészetet.

Papír és ceruza

Nincs is jobb, mint mikor a műteremben az asztalt tisztára törli az ember és egy Fabriano papírt előkészítve jól kihegyezett ceruzával az időt a szabadkézi rajz szolgálatába állítja – hogy elkészülhessen valami ami végre nem digitális, hanem valós műtárgy és egyben persze egy jó rajz is.

A tonkin legyezőhorgászbot szerelmeseinek és a realisztikus műlegyek kedvelőinek világát idéző pisztrángot ábrázoló grafika természetesen a klasszikus tradíciókhoz híven papírra készült és keretezve kerül eladásra (mert egyébként eladó). A rajz Tirpák Bálint munkája, mely az elsősorban műlegyező világ berkein belül ismert un. ” Trout art ” irányzat képviselője. A realisztikus koncepciójú rajz artisztikus felfogása némileg szakít a leíró jelleggel mégis a Szivárványos pisztráng fajta jellegéhez hű marad és így mutatja be az alkotó a művészeti eszközökkel kiemelni érdemes esztétikai és vizuális értékeket – melyek a XX. század elejéből ismert műlegyező irodalmak pisztráng ábrázolásaira gondolva egyértelműen historizálnak és erős utalást tesznek (művészeti értelemben). Ábrázolásmódját tekintve és a választott anyagokat tekintve (papír, ceruza) egyértelműen a szépművészet klasszikus útja mellett teszi le a voksot az alkotó aki vallja, hogy a XXI. századi digitális vizuális kultúra intenzivitása mellett a valós művészeti alkotások fontosabbak mint maga az internet.

A Szivárványos pisztrángot ábrázoló rajz keretezve megvásárolható:

ITT!


Őszi Pu-erh tea hangulatok és zöld teák a nagyravágyóknak!

Őszi Pu-erh tea hangulatok és zöld teák a nagyravágyóknak! Igen, jól olvasod mert tényleg nagyravágyókat írtunk. Ki ne szeretne nagyravágyó lenni, ha éppen nem az már régen? Ennyi előnye hagy legyen a posztmodernizált minket körülvevő kultúrkáosznak, hogy ez már régen nem számít bűnnek. A nagyravágyás még erény is lehet, ha jól bánunk vele. Különben is. Az egész kor, a XXI. század ezt diktálja és valljuk be jó dolog nagy vagy éppen jó dolgokra vágyni – főleg, ha ezek nem is elérhetetlenek. Mert a nagy dolgok sokszor nem is olyan nagyok csak a gyávábbak vagy félénkebbek nem gondolnak rá, hogy az övéké is lehet(ne) az a kézzel fogható vagy kézzel nem fogható valami. Mint például egy Pu-erh “full korong” vagy egy Wu Lu Misty Green zöld tea egyenesen Zhejiang tartomány közvetlen szomszédságából ahonnan kifutott karrierje csúcsára, egészen pontosan a világhírnév dobogós teáinak reflektorfényes flaszterére és akkor még nem is beszéltünk az assami zöldekről és az ezeket a teákat körbevevő legendákról és már-már eredetmítoszokba hajló történeteikről.

Ismered a “hoppá érzést”? Tudod, amikor csettintesz vagy felnevetsz vagy éppen pont hoppát mondasz mikor szembejön valami ami pozitív értelemben lep meg annyira, hogy megdöbbensz. Na, mi így voltunk a Jongtolliee Assam zöld teával és a Wu Lu Misty Green zöld teával. Ezért is emeltük be gyorsan kínálatunkba őket az őszi Pu-erh tea akcióink kellős közepén. Jó, tudjuk. Ez tök béna dolog egy promóció kellős közepén, hogy beemelünk pont félidőben új termékeket de nem tudtuk kivárni. Képtelenek voltunk rejtegetni ezeket a teákat puszta marketingfogásból.

Az még egy dolog, hogy így alakult, de van újra Hojicha Kagoshima teánk Japánból és pár teakiegészítővel is beújítottunk. Ilyen példának okáért a Togo! Szerintünk kattints érte a képre!

Chawan flow

Ha már a teakiegészítőkre tereltük a témát akkor mindenképpen felhoznánk ezt az érdekes handmade kerámiát nektek! Ez a csésze külső megjelenésében a progresszív kortárs chawan dizájn világát idézi de méreténél fogva a kínai teázás igényeit igyekszik szerethetővé tenni az európai teázók számára. Dizájn jegyei a felmutatóművészetre utalnak a kerámia nyelvén és egyben erős utalást is tesznek a Japán és a kínai teakultúra parafrázisaira illetve egymásra hatására. Kézzel készült egyedi darab, egyetlen példány létezik belőle – így a teakerámiák XXI. századi filozófiai igényeihez mérten méltó a Japandi enteriőr irányzatok és a modern japán un. “wabisabi style tea enteriőr” tereiben nagyra becsült modern teaművészetbe való illeszkedésre.

Hogy hol lehet ezeket elérni és megvásárolni?

Természetesen a Kitsimono shopban és ha már Kitsimono webshop akkor olvassátok aktuális híreinket közvetlen ott mert vannak akcióink is és újdonságaink is!


Matcha tea szettek kezdőknek és magabiztos profiknak

Hogy hol van a határa a profiknak és a kezdőknek – már ha a tea kiegészítőkre és a teaszertartás kellékekre gondolunk? Van-e határa a tárgyaknak és a jó vagy jól elkészített matcha teáknak? Meggyőződésünk szerint nincsen – vagy legalábbis nem innen néznénk a dolgot. Mert a matcha nem ezeknek a dolgoknak a függvénye és ráadásul még a teázó ízlése vagy útjának “állomási” pontja is befolyásolja az erre a kérdésre adható választ. Mielőtt kockázat nélküli választ várni képtelen mondatokat tolnánk az olvasó elé, sietnénk megjegyezni, hogy nincs igazság. Nincs tökéletes matcha filozófia. A profiké nem degradálhatja a műkedvelőkét. A műkedvelők szerencséje, hogy nem kell törődniük sem a kísérletező sem a kezdő és/vagy szárnypróbálgató japán zöld tea készítők dolgaival – sőt, senkinek nem kell törődnie mások teájával. Figyeljünk a magunk teájára, a magunk útjára. Ez egy privát dolog és nem kell senkinek megfelelni. A matcha is egy olyan tea, ami az ízével nevel – és ez fontos. Élettanilag egy rosszul elkészített matcha is egészséges csak maximum az élvezeti értéke lesz… hogy is mondjuk… szerény. Ha meg számunkra élvezhető az íze akkor meg kinek mi baja lehet? A te választásod miért fogyasztod. A te választásod, hogyan fogyasztod és a te választásod, hogy élvezni szeretnéd az elkészítéstől a fogyasztásig vagy trendek áldozata leszel…

Miért lennél trendek áldozata?!

Szerintünk sose legyél. Kinek jó az? Neked bizonyosan nem (de te tudod). Ha fogsz egy chasaku hegyén elférő mennyiségű szabadidőt és készítesz magadnak egy élénkzöldet és enyhén habosat a japán porított zöld teából akkor már biztosan jó napod lesz. Nem kell hozzá sem kimonót sem jukatát öltened és nem kell egész nap meditálnod előtte és bizonyosan nem kell a kamit belekeverned a dologba az európai japán teaszertartás képzelt “píszíjének” okán… Viszont. Ha meditáltál előtte, akkor ez olyan lesz neked mint 1000m gyorsúszás után egy szauna és egy laza masszázs. Ha le tudsz dobni minden relativizáló féligazságot a matcha média által feltöltött aurájából akkor tied a világ. Akkor már tudsz valamit. Ne csak az esztétikát és a vélt hagyományőrzést keresd, hanem az esszenciát, az okot, hogy miért fogyaszt valaki matchát. Ha ez megvan jobb úton jársz mint azok akiknek a szavait biblikus nyálfolyással csodáltad idáig és hidd el, nincsen szükséged rájuk (ha csak nem a barátaid).

A dolgok provokatív jellegét most engedd el a füled mellett mert nem ez a meghatározó. Sokan és sok féle indíttatásból nyúlnak az etiolált Camellia sinensis japános (sokszor valójában kínais) hajtásaiból készült “teapúderhez”. De ez ettől még csak egy tea. Legyél bár író aki a sokszorosan hosszabbított leadási határidők felett akar győzedelmeskedni a matchával – így vélni felülkerekedni a dekoncentráción. Legyél bár építész aki két munka között a saját otthonának kényelmében csodálni kívánja a zöld tea habok felett a maga által épített architektúrát. Legyél bár szinte emocionális japán kultúra rajongó aki tanfolyamokon tanul teaceremóniát vagy éppen harcművészetekkel ébredő és nyugvó. Legyél bár posztmodern biorobot munkaerő aki így menekül a gyilkos valóság attitűdje elől vagy éppen jóga oktató vagy tudom is én… Egyet ne tegyél. Ne hazudj magadnak. Csak akkor “maccsázz”, ha ez jó neked és akkor tényleg jó lesz.

Mi alapvetően művészek vagyunk itt a Kitsimono műhelyben és mellette egyszerre teakereskedők. Teakereskedőként viszont nem tudunk mást mondani neked, minthogy ne azért készíts matcha teát mert az kívülről valahogy… hanem inkább azért, mert a matcha a hétköznapi életünkben olyan mint egy öreg fenyő bonsai a tokonoma terében. Ha ilyet láthat az ember az kivétel nélkül ünnepnapnak számít…

Matcha tea készítéshez egyébként sok terméket forgalmazunk. Ha keresel valamit ehhez kattints a képre vagy ide!


Az internet pofozta kínai tea avagy Pu-erh 404

Az internet pofozta kínai tea avagy Pu-erh 404, ez itt a virtuális teával szemben a valóságos. Huhh! Elsőre tolakodó és provokatív, de valójában chill, píszfull és tea – na! Nem több, de pont ez benne a jó! Miről is van szó itt? A teáról és az internet jellegéről. De miért és hogy jön ez ide? Mondom, mondjuk:

404 TEA ERROR

Nincs kiábrándítóbb, mint mikor egy kínai teát úgy mutat be egy webáruház, ahogyan Kínában vastagon körberöhögnék érte és látszik, hogy a tartalomkészítő parancsra dolgozik és piacot hódítani igyekszik és gyakorlatilag azon lovagol, hogy keveset tudsz arról a teáról amire rátaláltál a böngésződ segítségével. Ami ugye egy rangsorolás eredménye, aminek semmi köze a tea minőségéhez. Jó, nem szabad őszintén beszélni mert azt valójában senki nem szereti. De akkor most lapoznod kell, mert mi nem megyünk bele ebbe az utcába. Elmondom mire gondolok:

Mikor a webáruházunkat létrehoztuk, olyan webshopot akartunk, amit mi teremtünk a saját szabályaink szerint. Olyat, ami a mi elképzeléseink és az általunk értékesnek tartott dolgok közvetítésére alkalmas és reményeink szerint a mi értékrendünk szerint sikeres. Minden webes tanácsadó és szolgáltató elhajtott minket, mert nekik más jelenti a sikert és a jelenlegi szolgáltatónknak éppen ezért nem is tudjuk, hogyan legyünk hálásak a webáruházunk és a Kitsimono szájt létezéséért. Ha fogsz egy teát és úgy döntesz, hogy importálod és termékként forgalmazod, nagy slamasztikában vagy. Mutasd be, ismertesd meg és szállj be a konkurencia által már múltidőben generált versenybe. Eddig egy null a konkurencia javára. De látjuk a hirdetéseiket, a tartalmaikat és ismerjük sokuk teáinak az ízét. Nincs vele semmi gond. Kettő null a konkurencia javára. De pont ez nem érdekelt minket. Hittünk abban amit csináltunk mert szeretjük és kész. Eleinte azt hittük, hogy ez működni fog és a képzelt célközönség vásárlóvá válik. Olyan piackutatást nem engedhettünk meg magunknak mint egy multi, de a magunk lehetőségei szerint tapogatóztunk és volt egy “elvárt” cél. Na nem pont így lett. Akit konkurenciának gondoltunk azok nem lettek konkurenciák. Sőt, nem is lett konkurenciánk, mert minden másként alakult mint képzeltük, de jobban mint el mertük volna képzelni. Ennek egy nagy ára lett, az, hogy nem jutott időnk a weboldal magazin jellegének éltetésére, de kövezzen meg érte az, aki ma Tajvan oolongjait szeretheti teakínálatunkból… Aki ma webshopot üzemeltet az tudja, hogy egy dolog valós és releváns tartalmat készíteni és egy másik olyat készíteni ami eladás képes. Ebben balanszot találni majdnem lehetetlen az ázsiai teák esetében. Vagy feláldozod a SEO-t a hiteles tájékoztatás oltárán és elsüllyedsz a keresésekben vagy feláldozod a hiteles tájékoztatást és a SEO-ban a SEO-art Leonardoja leszel. Megjegyzem egyik sem jó. Itt is az aranyközépút jó a mi értékrendünk szerint, mert sok féle a USER. Tudom, hogy itt már szinte informatikai terepre kezdünk tévedni, de nem megyünk tovább, mert az informatikusok döntő többsége nem beszél más nyelvet mint az informatikáét és ez sajnos kedvezőtlen irányban befolyásolja a kereslet – kínálat érzékeny kapcsolatát.

Aki teáról ír, az nincsen messze attól, mint amikor álmokról kell beszélni. Ízek, aromák, illatok… na ezt írd le! Nem lehet, csak közelíteni és a webshop tartalomkészítő felülete végig ordibál velem, hogy a Nagytestvér elvárásainak ez nem felel meg. Eleinte ezen idegesek voltunk a műhely számítógépei előtt, de később kinőttük ezt a problémát. Egy titkot megosztva veletek, elmondjuk, hogy ti akik ezt most olvassátok még nem vagy nem sokszor vásároltatok tőlünk. Különben nem olvastátok volna el idáig ezt a posztot. SEO és Analitics. A tea nem nagy dolog. Csak jó. Ezen nem lehet szépíteni és öncsalás volna túlhájpolni a dolgot. Aki szereti ennek a világnak a kikapcsolódási lehetőségeit vagy pusztán a passzióját vagy egyszerűen csak élvezi a benne rejlő szertartásos lehetőséget az úgyis megtalálja számítását. Aki meg rendelkezik azzal a tapasztalattal vagy rutinnal amit a fermentált puerek jelentenek az nem fog tágítani mert ez egyszerűen csak jó (ahogy fentebb is említettük).

De mondd meg mi a jó a Pu erh teákban!

Ez egy befejezhetetlen kísérlet. Mármint megmondani mi a jó a puerekben… Mert minden pillanatban az előző teakészítések tapasztalataival vagyunk többek. Folyamatos tapasztalásról van szó és az akaratlan és játékos tökéletesség felé való törekvés jelen és múltidejéről egyszerre. Természetes és természet közeli egyszerre és egy szalonképes beintés az urbánus lét keresztjeinek. Az instant ételek kedvelőinek nehéz igazi olasz füstös lasagne tálról beszélni és a lábasos teásoknak a tradicionális kínai teákról éppúgy. Nehéz megfogni mi a különbség a nyers németalföldi pisztráng ételek és a halburger között. Nehéz kimondani miért jobb egy préselt teakorong mint bármilyen teakeverék konvenció giccses levendula minták közt. Megalázó volna megmagyarázni és megalázó lehet a magyarázattal szembesülni. Éppen ezért nem mondjuk meg.

Ha kíváncsi vagy igazi kínai Pu erh teáinkra itt vannak!


Mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban? Megmondjuk!

 

Mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban? Megmondjuk! De mielőtt megmondanánk, érdemes tisztázni pár makacs dolgot, amit szemlélődési pontnak vagy kiindulópontnak – de leggyakrabban nézőpontnak nevezünk. Mert szinte mindig nézőpont kérdése minden és erre a japán kultúra ugyanúgy rávilágít sokszor mint ahogyan a magyar kultúra is reflektált rá sokszor – minimum Mátyás király óta.

Legyen az egyik ilyen nézőpont az a szituáció, amikor mindkét művészetnek hódol valaki. Foglalkozik bonsaiokkal és japán teákkal is az illető. Egy napon bevisz a lakásba a kertből egy bonsait és kihelyezi annak rendje és módja szerint az enteriőrbe. Hogy a példa kellően tipikus legyen, a konyhából előhoz mindent (chasen, chasaku, matcha, chawan, mizusashi, stb…) a bonsai elé és készít egy korrekt matcha teát. Szertartásos mozdulatok, 100% énidő, meditatív cselekvések és felülmúlhatatlan műélvezet mind a teára és mind a bonsaira gondolva.

Ilyen esetben nem kérdés, hogy mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban. Nézzük máshonnan:

Nyilvánvaló, hogy nem lehet a Japán kultúra egyes szeleteit egymástól elkülönítve úgy vizsgálni, hogy örök érvényű igazságokat keressünk vagy hirdessünk ki róluk dogmákat. Helyben is vagyunk, mert akárhogy is volt korábban a történelem során, ma a bonsai és a matcha is egyértelműen Japánt jelenti – még akkor is, ha Európában éljük meg európaiként esetenként. Szóval egy tőről fakadnak ahogy mondani szokás és kultúra azonos mindkettő gyökere. Van egy olyan közös pont is a japán bonsai és a japán tea között, hogy érthetően nagy kultuszt teremtettek maguk köré az egész világon – ami persze már régóta közhely. Van viszont valami ami már nem egyidős a tradícióikkal és ez nem más mint a mai kor szülte igényeken történő megközelítése ennek a két külön világnak. Itt a modern. Az elátkozott, a számkivetett, az örök második helyezett, a vitatott, a lenézett, a megtűrt de azért el nem dobott modern. Igazi megosztó műfaj. A jelen önbizalomhiányát tükrözi, hogy nem tudja befogadni és még mindig mostoha gyermekként kezeli azokat a bonsai művészeket és gyűjtőket és azokat a teamestereket akik tovább látnak a konvenciókon és a hagyományokon és tudnak mutatni valami újat, ami nem csak a tea szakértők kiváltságaként kezeli teszem azt a matcha teát és a bonsait. Hogy a két szék között ne essünk a pad alá, nem tiszte senkinek igazságot tenni ebben a kérdésben – hiszen mindkét műfaj az egyén alkotásáról vagy teakészítéséről szól vagy legalábbis azon alapszik. Ahogyan Japánon kívül gyakorlatilag minden országban fellelhető a kulturális világhódítása a bonsainak és a japán teának, így Magyarországon is. Kapaszkodjunk meg, nem csak a széllel befújt felszínt találhatjuk már meg, de a pedáns hagyományőrzőktől a hobbistákon át a modern (sokszor hajmeresztően extravagáns) teamesterek és bonsai művészek is ismertek már ha nem minden esetben a világ de Európa előtt mindenképpen. Ebből meg egyenesen az következik, hogy mind a bonsai kultúrában és mind a japán teakultúrában az a legfontosabb közös vonás, hogy legalább olyan fontos esetükben az út, a tanulás mint a végeredmény. Praktikusan az is fontosnak számít, hogy a kezdetektől a profizmusig az út minden pillanata élvezhető és egyszerre kiélvezhetetlenül jó. Ezt egyszerűen meg kell élni vagy ki kell próbálni.

 

Ha ehhez a két világhoz keresel kiegészítőket, teát vagy járulékos művészeti alkotásokat akkor érdemes megnézned műhelyünk webáruházát – ahol sok mindent megtalálhatsz akár modern akár hagyományőrző igényekkel keresel.

 


Sakura és fekete tea? Japán és Nepál egy tatamin? Ez több mint fura vagy modern tea?

Sakura és fekete tea? Japán és Nepál egy tatamin? Ez több mint fura vagy modern tea? Úgy tűnik a világ kinyílása és a magát egyre inkább megmutató modern tea többet tud nyújtani mint egy hanamchi titkaként rejtegetett szépséges gésa akit finoman elővezetnek a danna (pártfogó) kérésére. A világ megtanulta felszínesen csodálni azt, amit régen egzotikus csodaként kezeltünk és a “kanyarban” a mai modern tea jóllehet egyszerűen faképnél hagyta a tradicionális kultúrák régi elemeit. Kivette a dobozból amire szüksége van és egyszerűen magával vitte – magára hagyva a vitrines porszagú modorosságot és új flow lett felrajzolva a chabana felett kiakasztott kakejiku felszínére.

Japán és Nepál a tatamin

Ha a Japán zászlót a heraldika szabályai szerint nézzük, egyszerűen zseniális. Tudni illik, hogy a fejjel lefelé kihelyezett címer vagy zászló kihalt népet szimbolizál. Innen nézve… próbáld meg fejjel lefelé kihelyezni a Japán zászlót. Nem lehet. Na valami ilyesmi a japán tea és a japán teázás is és mielőtt azt gondolnád, hogy ez csak tradicionális és hagyományőrző lehet, kénytelenek vagyunk a szavadba vágva halkan megsúgni, hogy nem. A modern tea irányzatok és a teaművészet újítóinak jelentős hányada a felkelő Nap mögül jön! Olyan dolgokat művelnek a teával amit csak úgy lehet megérteni, ahogy valaki a kortárs művészetet anyanyelvi szinten tudja értelmezni. Tűzforró underground területre érünk. Mert ez nem olyan mint a zöld tea a szomorú ázsiai zenére elalvó gyertyaláng és a füstölő kíséretében lankadó figyelem tompított lepkeszárnyának verdesése közben kibontakozó álomkór. Ez ég mint a benzinbe hajított gyufa. Miközben csodálkozva nézzük, egy már a csészébe kitöltött Lapshang suchong vagy egy nepáli Sakhira tea rozmaringos vagy éppen virágos füstölését vagy egyszerűen nem értjük a matcha teát miért szervírozzák közvetlen kurama kövekből rájövünk, hogy van az ázsiai tea világnak kortárs művészete. Ez a kortárs teaművészet nem áll meg a teánál és a teakerámiáknál. Van vizuális és öltözködési divat és virtuális(!) művészeti területe is. Akik a filteres teák szidalmazására építik teakereskedésük promócióját azok most jó nagy körökkel le vannak maradva. A jelen itt jár közöttünk és nem kisebb kultusszal bíró földrajzi nevekből indul ki filozófiailag mint a Fuji vagy a Kanchanjangha.

Ez a labda lecsaphatatlan és meg kell mondjuk, ott a pont és mi egyértelműen letesszük a voksunk a természetesen teázók mellett még akkor is, ha régiesen művelik a tea művészetét vagy éppen modernül. Ezen az oldalon van kikötve a ladik, mert a víz a rét fele mindig szebb mint a város fele…

Sakhira teánkat (ahogyan az előző posztban is említettük) itt találod a képre kattintva:


Ha unod a home office időszakot válassz másik énidőt

Ha unod a home office időszakot válassz másik énidőt és éld túl az otthonról dolgozást zöld tea szünetekkel. Tudom. Nem minden a tea de most az egyszer megengedem magamnak azt a blogolós kontextust, amikor azt állítom, hogy: De. Értem ezt a zöld teákra, mert nekünk itt a műhelyben mostanában több kikapcsolódásra és chillre van szükségünk mint máskor. Többre, mert a másik oldalról most több a negatív inger mint valaha és látom, hallom tőletek és másoktól is, hogy ti is egyre nehezebben viselitek ezt mint máskor. Aggódunk, szurkolunk és reméljük nem válunk érintetté és reméljük, hogy szeretteink is megússzák. Reméljük, hogy elmúlik ez a nagy világnyavaja és minden visszazökkenhet végre a régi kerékvágásba. Otthon kell lenni és ügyelni sok mindenre és az otthonról dolgozásban is egyre unalmasabb a négy fal effekt. Ki-ki máshogy reagál és ki-ki más mértékkel engedi át magát a jelenlegi közhangulatnak és együttérzésnek. Ilyenkor ha észrevesszük ha nem, feszültebbek vagyunk és nehezebbek a gondolataink. Ránk fér a kötetlen énidő. Bizony. Akkor is, ha erősnek érzed magad. Szánj egy napból legalább tíz – húsz percet magadra (ha teheted). Hallgass zenét, süss egy süteményt, rajzolj, olvass, szeress verseket vagy nézd át a régi fotóidat. Ne felejtsd el, hogy biztosan van aki most a te segítségedre szorul. Segíts neki bevásárolni, hívd fel hogy van és mindig gondolj legalább egy pillanatra azokra akik az egészségügyben dolgoznak most. Legyél pozitív – ez neked is segíteni fog. Mi mostanában gyakrabban cselekszünk ilyesmiket és gyakrabban is zöld teázunk mint máskor és egy verset is találtunk amivel azonosulni tudtunk:

Zsendül már a tavasz

Zsendül már a tavasz langy hegyek oldalán.
Pöttöm kis nefelejcs nyitja ijedt szemét.
Halk fák gyönyörű gyöngéd
ujja rajzol a színes ég

hártyájára bogas kínai titkokat.
Friss fürdő a világ, enyhe sugár legyez.
Déltől harmatos estig
járhatsz könnyü kabátban és

olvashatsz a napon, kéjjel izelgetvén
olcsó hirlapodat s borzatag ámulván
országok születésén,
népek vészteli életén,

míg körötted a fák nőnek, a rügy buvik
a fű sarjad, a fűz sárgul, a mandula
habzik, mint a szökőkút,
ejtve szirmai záporát

minden szélre. Be jó volna ma bolygni mint
hajdan bolygtam e bölcs otthoni tájakon
hetykén, sorra köszöntve
Sédet, Sárvizet és Siót.

( Babits Mihály, 1939. ápr. eleje )

Picit más…

Amíg így telik múlik az idő nehéz megúszni, hogy az embernek újabb ötletei és tervei ne legyenek – de ez azt hiszem nem baj. Így jött, hogy elindítanánk egy videó sorozatot a műhelyből (új youtube csatornánkon) és az lett a cél a sorozattal (amiből az első két videó már látható is), hogy pár alapvető információval bemutassuk, hogyan lehet olyan teát készíteni, aminek van élvezeti értéke és a készítéstől az elfogyasztásig kikapcsolódás lehet. Ha profi teázó vagy vagy teamester akkor elnézésed kérjük, de ez a kontext’ most elsősorban azoké akik még válaszokat keresnek. Persze ha van kedved ennek ellenére megnézni, ez természetes. Elvégre fent van a KITSIMONO “oficiálon”…

Ha otthon egymagadban vagy pároddal viszont készítenétek egy jó zöld teát – akár meditatív hozzáállással akár csak úgy – akkor itt van mit mondunk mi, hogyan kezdj neki, hogy ez jól is sikerülhessen.

Ha a videóban hallható információk mellé még jól jönne egy kis kiegészítés, akkor NÉZD MEG EZT! Ja és még valami:

MARADJ OTTHON!

Ha követsz minket talán már tudod, de ha nem – akkor ezek az aktuális híreink a Kitsimono műhelyből:
  • Olcsóbb lett a házhoz szállítás webáruházunkban – tekintsd meg aktuális híreinket!
  • Frissült a Kitsimono webáruház kínálata is és a megjelenésén is változtattunk egy icipicit – nézz körül nálunk!
  • Vannak új japán teáink


Kapd el és engedd el! Legyező horgászat Pu erh teával

Kapd el és engedd el! Legyező horgászat Pu erh teával és kézzel készült chawannal. Bizonyára ismeritek a “Catch and release” fogalmat. Vagy nem? Jó oké, nem biztos. Ti akik rendszeresen olvastok minket nem biztos, hogy horgásztok, nem biztos, hogy pergettek és különösen nem biztos, hogy legyeznétek. Na de ki tudja? Menjünk biztosabbra – szerintünk azt viszont biztosan tudjátok, mi az a Pu – erh tea. Így már megvan a szál ugye? Ha igen, akkor oké, mert nagy követ enged leesni a szívünkről. A Kitsimono webshopban a múltkor írtunk egy posztot a promóciók közé erről a témáról – már ami a kínai vörös tea világát és a fly fishing találkozását a Catch & release művészetét teszi egymás mellé párban és elmondja, miért érdekes ez. Idáig ez majdnem reblogging, de részint nem blogból emelünk és nem ugyanazt és nem újra ugyanazt. Mielőtt belebonyolódnánk, jöjjön amiért felhozzuk ezt ebben a blogban is.

Egy, kettő, három. Legyezés, vörös tea és pisztráng. Vagy… stílusosabb lett volna úgy, hogy 3 – 5 – 7, ha már puerről van szó. Nem csak azért mert 357g általában egy jobb préselt pu erh tea súlya, de azért is mert úgy tartják sokan, hogy a #3, #5, #7 – es vízen úszó legyező zsinórok a legjobbak pisztrángozáshoz (ha már témánál vagyunk) és persze a pisztráng ezekre csak felteszi a pontot, ha hármat, ötöt, vagy hetet fogunk. De nem húznánk tovább az időt, eláruljuk mit akarunk mondani ezzel a poszttal. Azt, hogy lényegében elkészült végre a KITSIMONO OFFICIAL YouTube csatornánk és fel is került az első videónk. Nézzétek meg és nyomjatok rá egy lájkot ha tetszett és ne felejtsetek el feliratkozni!