Urbánus blogfotó egy fa árnyékáról
Urbánus blogfotó egy fa árnyékáról. Tudtátok, hogy a láthatatlan fáknak is van árnyéka? Egyes urbánus közösségek oly nagyra tartják a láthatatlan fák árnyékait, hogy elkerítve őrzik őket – bízva abban, hogy nem tűnnek el mikor felkel a nap…
Szerencse, hogy manapság az embernél általában van egy olyan telefon, ami alkalmas arra, hogy készítsen valamilyen fotót. Így szinte mindig van lehetőségünk, hogy megörökítsünk valamit ami szembejön mint téma vagy mint mulatságos dolog, stb… Ebben az esetben az a mulatságos dolog került a szemünk elé, hogy egy szokatlanul kicsi építési területnek feliratozott és fal előtt elkerített rész egy árnyékon kívül semmit nem választott el az emberektől. Az egésznek a sajátos és különös hangulata önkéntelenül is azon gondolkodtatott el, véletlenül nem – e egy olyan kortárs művészeti alkotást látunk, ami egyszerre kísérleti, konceptuális és objekt. Talán nem, de mondjuk, hogy meg sem lepődnénk, ha így lenne.
Shanghai és penjing sub
Shanghai és penjing sub. Shanghai mert Kína és penjing mert innen ered a bonsai és sub’ mert a tartalom sub'(kulturális). A tartalom most néhány file ami ázsiai hangulatokat hoz a mai korból és természetesen mindez bonsaios blog poszt szűrőn keresztül de nem bonsai konceptuálisan. Digitális grafika és textus, fekete – fehér kontent képekben…
Shikishi aranyozott háttérrel keretben
Shikishi aranyozott háttérrel keretben. A bonsai kultúra megannyi vizuális ingere erősen hat a műfaj kedvelőire és felfedezőire. Legyen az kakejiku – vagy abban rögzített shikishi vagy tanzaku, kakemono illesztékbe foglalt shikishi, vagy tenpai, szimpla tusfestmény vagy bjobu, ikebana mint hangsúlyozó elem vagy folytathatnánk a sort hosszasan… Az enteriőr azonban sok esetben más kulturális artikulációban képes fogadni a mindennapok részévé avanzsált japán művészeti elemeket. Így kerül a shikishi keretbe, hogy kiakasztható művészetként képes lehessen reprezentálni az otthon hangulatában a kedvelt és szeretett ‘art – moods objekteket…
Kézenfekvő, hogy egy a bonsai kultúrát kedvelő vagy gyakorló polgár érdeklődésének témájába vágó tematikájú kortárs művészeti alkotásokkal vegye körbe magát – ha van a művészetekre igénye. A bonsai mint kertkultúra és szépmesterség megannyi motívuma és pillanata vagy impressziót provokáló mesterségbeli fogása alkalmas arra, hogy témaként tekintsen rá egy grafikus, egy festő vagy szobrász. Ezen a ponton nincsen jelentősége annak, hogy a művészetté váló alkotás milyen mértékig modern, posztmodern vagy historizált design kísérlet vagy éppen intellektuális “arts flare hakni”. A fontos az, hogy képesek vagyunk – e üzenetet, hangulatot közvetítő leképző művészettel visszaadni az enteriőrben megforduló embereknek a bonsai kultúra számunkra és mások számára dekódolható jegyeit – természetesen un. magasművészeti nyelven. Hogy ne kelljen egyfajta pre – raffaelita művészeti küszöbben megbotlania a dolognak mindenképpen szükséges lehet a kor nyelvén beszéltetni az alkotó művészt és elfogadni, hogy a tradicionális kultúrák kifejezhetőek a mai korban is a mai művészet “szókincsével”…
Legújabb bonsai művészet témájú grafikáink hamarosan elérhetőek lesznek a “KITSIMONO GOODS” oldalon!
Urban kusamono – readymade és mono no aware
Urban kusamono – readymade és mono no aware. Valahogy így lehet pontosan meghatározni azt a jelenséget amibe ezúttal belebotlottunk. Bájos kis esetlen növényhalmaz egy kőbe süllyesztett fém részleten. Minden ott van ami kellhet. A látvány a téli kusamono és shitakusa megjelenésekre hajaz. Moha, szukkulens és lágyszárú növények – fűfélék. Az elmúlás és az élet szimbólumaiként egyszerre hat és némi száraz levéllel és ki nem kelt maggal együtt teljesen jól hozza a mono no aware pátoszt. Megannyi fel nem fedezett kusamono bújik meg a városokban és sosem lehet tudni jártunkban – keltünkben mikor és hol botlunk bele egy-egy szerencsésebb urban kusamono hangulatba. A felvételeken látható pillanatnyi kusamono asszociációs “mini objekt” ezúttal egy parkolóban került a fényképezőgép elé. Nem nyúltunk hozzá, mert ilyesmit nem csak kétes sikerrel lehetne “yamadori” alannyá avanzsálni, de nem is tartanánk jónak. A kis növényi makro – kolónia így kell továbbélje az életét és örülhetünk annak hogy belebotlottunk és láttuk…
Egy korábbi posztunkban említettük a jelenséget – az urban kusamono – t mint readymade – et. A poszt Street art kusamono Budapest címmel jelent meg, egy kattintást megér!
Paper design – streetfood csomagolás az otthoni asztalra
Paper design – streetfood csomagolás az otthoni asztalra. A streetfood világában különösen szerethető és előkelő helyet elfoglaló keleti gasztronómiai alkotások gyakran válnak az otthon terített asztalán “homefood” alkotásokká. Ha másként nem is, de úgy igen, hogy az ember megemeli a telefont és házhoz szállítást kér, amit a streetfood konyhák általában meglepő gyorsasággal ki is szervíroznak a címre. Gyors, praktikus és kalandvágyó módja egy hangulatos ebédnek vagy vacsorának ez és a tálalás pillanatok alatt vált szállító műanyag készségekről porcelánra. Ám sok esetben – vélhetően nem vagyunk egyedül vele – az ember szívesen fogyasztaná rendelését papír edényekből, melyek olyanok mint az otthoni kredences étkészlet. Erre teszünk most mi is kísérletet és első nekifutásra papírból készítettünk japán étkészletet egyszerű ételekhez, természetesen eldobhatós kivitelben…
A kísérlet célja nem titkoltan az, hogy az így készült edényeket más anyagból is kivitelezzük és a papír dizájn párhuzamosan futhasson kerámiából is. Ezek a papír kísérletek nem csak gasztronóm hóbortok, de konceptuális tervek is egyben következő kollekciónkra.
Digitális ikebana váza tervek
Átmenetileg urbanizálódunk picikét, mert be megyünk a városba képletesen is és a valóban is. Ennek köszönhetően készülődésünk közepette picit másfelé járnak gondolataink mint szoktak. Dolgozunk, de mindenre ráül picit egy afféle “downtown” por és izgalommal tölt el minket, hogyan lehet a nem urbánus kerámiák világát “kompatibilisen” bevinni a design fellegvárába. Majd meglátjuk hogyan hat a dolog, milyen benyomást keltenek a szándékolt és szándékolatlan “szilikát-progressziók” a mesterséges civil közegekben, de annyi mellékzönge azért keletkezik ilyenkor, hogy leüljünk blogposztot írni nektek.
Nincs másról szó, mint egy gondolatkísérletről, mely azt vizionálja, legszívesebben milyen agyagokkal dolgoznánk – ha lennének… ha lennének ilyen… szóval ilyenek, amiknek nevet sem tudnánk adni. Mágikus kőcserép plazma? Vagy organizálható flexibilis szilikát? Mindegy is hogyan hívnák az ilyen agyagokat, a fontos az volna, hogy a videón látható tulajdonságokkal bírjanak – amit persze egy egyszerű videószerkesztő effektjével hoztunk létre…
A második videón ugyan ennek az ötletnek egy másik verziója látható, mely az így készülő tárgyak domináló diagonális irányait kiemelné és a horizontális síkok egymáshoz közelítésével vagy távolításával beállíthatóvá tenné az elképzelések legideálisabb arányait…
Addig is, amíg el nem jön az ideje városba indulásunknak, jártunkban – keltünkben összeszedtünk néhány hétköznapi hangulatot és magunkkal hoztuk műhelyünkbe…
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Kengaira bunjin és tatamira spicc
Kengaira bunjin és tatamira spicc. Talán elsőre furán hangzik mindez, de ha jobban belemegyünk nem is olyan különös a dolog. Az elején kezdve az egészet, egy Pinus nigra pre bonsait alakítottunk – illetve készítettünk elő, hogy a gép elé tehessük és fotózhassuk. Mindezt azért, mert kísérletbe kezdtünk és pár növényt összeszedve összehoztuk a mozdulatlanságot és a mozgást. Akik követik a Kitsimono Blogot tudhatják, hogy időnként kicsit titkolózunk és csepegtetünk amolyan előzetesként egy-két fotót. Most ebben is visszafogottak leszünk, de hamarosan megmutatjuk mire is a spicc cipő a bonsai asztalon. Annak előtte még pár szót ejtenénk erről a fenyőről, hiszen az egyik főszereplője lesz a következő projektünknek. Ami fontos lesz, hogy megválaszolandó kérdéseket dob fel a növény egyensúlyi helyzete és ami kérdéses lesz, maradhat-e így a növény pozicionáltsága és ha igen akkor mi kell még ehhez.
Egyenlőre felkészítettük a növényt (többedmagával) a téma szerinti bemutatásra és különösen nagy hangsúlyt fektettünk a növény körbejárhatóságára – illetve arra, hogy minden oldalról legyen mit látni rajta. A síkok, a horizontális és vertikális korlátok megtartásával szokatlan fő nézetet teremtettünk és igen, megvan a miértje, mint ahogyan a balerinának is megvan minden mozdulatának a fő nézőpontja amit az előtte elhelyezkedő közönség jelöl ki. Nincs öncélú mozdulat és öncélú pozíció a színpadon vagy a tokonomában, hiszen nem a mozdulat a tárgy, hanem amit elmondunk vele.
Kövessetek minket továbbra is, hamarosan jövünk a továbbiakkal…
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Experimentális bonsai tálban orchidea kusamono
Nem ez volna az első eset, amikor orchidea kusamono kompozícióval jön elő a Kitsimono műhely és nem ez volna az első eset, amikor irregularitásban formált tálba kerül a növényi ültetés. Az is biztos, hogy nem először ültetünk önálló – szó szerint – kusamono funkciójú (nem shitakusa) egységet és mindez nem is kicsi – a főnövény virágszára közelíti a métert magasságban.
A kusamono kompozíció fő növénye egy Stenoglottis longifolia orchidea, a másodrendű növénye egy Dendrobium Nora Tokunaga x aberrans és végül a kompozíción belűli hangsúlyozó elem egy kis termetű páfrány. Japánból.
Monaperla & Kitsimono
Kristály, kerámia, ezüstözött üveg és könnyedség. Nem olyan régen még ha valaki azt mondta volna nekünk, hogy beszéljünk mai gyöngyből készült ékszerekről, biztosan megmosolyogtuk volna. Aranyos, helyes dolog, gondoltuk volna, de szinte biztos hogy feledhető…
Amióta megismertük a Monaperla ékszereket, azóta másként gondoljuk és ha valaki most mondja azt, hogy gyöngy, akkor Monaperla és ékszerei jutnak eszünkbe először. Érdemes többet megtudni erről, hiszen nem egy köznapi ékszerkészítőről beszélünk. A kitsimono.hu vendége ezúttal Monaperla, akiről itt is olvashattok pár sort és itt nem csak több információhoz tudtok jutni, de megnézhetitek miket készít és megtaláljátok a hozzá vezető linket is!
