Cotoneaster integrifolius shohin bonsai training pot – ban
Shohin bonsai fának cserje. Cserjének inkább shohin, de még nem igazán shohin bonsai. Ezt a Cotoneaster integrifoliust Sándortól kaptuk pár éve még dugványként. Azóta csak metszve volt és öntözve. Ma egy kicsit belenyúltunk. Némi drót és hajlítgatás és pozíció rögzítés után teljesen átalakult a formája. Még pár év metszegetés és talán egészen tűrhető kis shohin lesz belőle.
Berberis thunbergii Kobold mint pre shohin – bonsai tálban
Ez a Berberis thunbergii “Kobold’ shohin, egy olyan kertészeti alapanyagból lett, ami pre bonsaiként volt tovább nevelve évekig. Később egy viszonylag erős metszés után már volt értelme gondolkozni a növénnyel való teendőkön. Most tálba került, mert innen már megy úgy is egy Berberis thunbergii Koboldnak!
Haiku egy kőlámpásra
Gránit kőlámpás
Nylon szál’ madárfészek
Modern japánkert
(Haiku próba a Kitsimono könyvből, 2014.március. 3.)
Egyszer egy japánkerti kőlámpás mellett állva lettem figyelmes egy madárfészekre. Tél vége volt és kellemesen melegen sütött a nap. Azon a télen, azon a napon először éreztem úgy, hogy végre megérkezik a tavasz. Hosszú úton voltunk és egyre csak a madárfészek járt az eszemben. Valamivel később a nyár elején találtam egy megunt madárfészket a közeli erdőben. Felvettem a földről és mint egy gyermek, a zsebemben hazavittem. Nem tudtam mit kezdhetnék vele. Aztán rájöttem, hogy kedvelt ikebana téma, csak ikebana kompozícióban úgy illik felhasználni, hogy beépülnek a látványba virágszirmok. A fészket előkerestem. Meg is van, de virágszirmok híján pontosan olyan érzésem van, mint tavaly a kőlámpás mellett. Mindjárt itt a tavasz…
Crataegus monogyna mame bonsai
Egy mame bonsai léptékéből adódóan nem ad sok alakítási feladatot. Nincs sok teendő vele. Ami van, azzal hamar a végére ér az ember, mert egyszerűen elfogy a tennivaló két-három mozdulat után. A mame bonsaiok tartását illetően könnyű dolgunk van. Szinte az egyetlen nehézség az öntözésben rejlik. Nyáron szinte azonnal szárad ki a földlabda, ezért nem is volna elég a napi kétszeri öntözés… Valóban így van ez? Valójában nem. Nyáron is bőven elég a napi kétszeri öntözés. Reggel és este. Tavasszal és ősszel meg egyszer is elég. Évek óta így van öntözve ez a növény és köszöni megvan.
Ez a mame bonsai a kaszkád bonsai asztallal együtt nem éri el magasságával a 15 cm -t. Az asztal nélkül maga a bonsai (teljes nagysága) szűk 13 cm. Elméletileg shohin bonsaiként is gondolhatnánk rá, de kézbe véve olyan érzése van az embernek, hogy komolytalan volna a shohin kifejezést rámondani. Egy biztos, a növény hajt és hamarosan elkezdi bontogatni apró leveleit. Ez már tényleg a tavasz jele.
A növény eredetileg egy levágott gyökérdarab volt, mely kapott egy esélyt a továbbélésre egy maréknyi föld segítségével. Mondhatni gyökérdugványként kezdte. A legutóbbi tavasszal még apró metszést kapott ugyan a növény, de az év többi részében nem vágtunk le róla semmit. Ezért picit abban reménykedünk, hátha hoz már egy virágot az idén…
Acer palmatum yose ue kifu bonsai
A yose ue (csoportos ültetésű) bonsai stílus könnyen teremt hangulatot a bonsai kijelzőkön. Fenntartása, alakítása ugyan kicsit körülményes lehet mégis nagyon megéri “bajlódni” az ilyen összeültetésekkel. Shohin méretben még inkább csak gegként hat, de kifu méretben már egészen sok lehetőségünk van a részletek kialakítására és bemutatására. Önállóan kiállítva (fő növényként) is nagyszerű lehet egy yose ue bonsai és kísérő növényként is nagyon jól jöhet örökzöld bonsaiok mellé. Egy szó mint száz, egy bonsai erdő vagy bonsai liget nem hiányozhat egyetlen bonsai gyűjteményből sem.
Ezt a Japán juhar yose ue bonsai ligetet tavaly szereztem be. Az tetszett meg benne, hogy különböző magasságú és vastagságú fácskákból lett összeültetve. Egyetlen egy kellemetlen seb volt rajta, de idővel ezt majd valahogy kikorrigálom…
Egy év nevelés után sok induló ágat nyertem. Ennek egyszerű receptje volt. Kiryu és akadama 50 – 50% – os keveréke volt az ültető közeg és Biogolddal tápoztam elég erőteljesen július közepéig. Bő vízzel történt az öntözés naponta kétszer, reggel és este. Biztonság kedvéért félárnyékban volt tartva mivel nem lehettem biztos abban, hogy mielőtt hozzám került napos helyen volt-e vagy nem. A bőséges tápozás miatt elég nagy levelekkel hajtott ki az egész csoport és hosszú ostor szerű hajtásokat növesztett nagy számban. Ezért a többszöri metszés mellett szükség volt egy levélmetszésre is. Ez volt a tavalyi éve a növénynek pár sorban leírva. Most, hogy kikerült a teleltetőből, következik a folytatás.
Ilyen egy metszéssel kialakított kócos ághalmaz Japán juhar magoncokkal. Amit most meg kell tenni, az az átültetés, a tavalyi metszések csonkjainak eltávolítása és a bonsai drótozása.
Elsőként érdemes eltüntetni azokat hajtásokat, ágakat és csonkokat, amikhez jövőre már shohin bonsai szerszámokkal sem férnénk hozzá rendesen és csak megosztanák a növény erőit fejlődés közben. Én erre a célra általában a lehető legkisebb (japán gyártmányú) shohin konkáv ollót használom, mert nem találtam ennél alkalmasabbat és praktikusabbat erre a célra…
Leválogattam a hajtásokat. Ami gyenge volt vagy túlsűrűsödéshez vezetett volna, az repült is. Általában a rövidebb ízközzel rendelkezőeket hagytam meg az egyes fák tetejénél és a nebarihoz közelebb eső ágaknál – ha lehetett választani – a nagyobb ízközökkel növőket.
Azokat az ágakat és hajtásokat kivétel nélkül eltávolítottam, amiken lehetett látni, hogy a rügyek elfagytak, vagy gyengébbek a mellette lévő ág rügyeinél. A rügyek állapota sokat elárul. Tökéletesen jelzik, melyik ágban van több energia és melyik az, ami csak gyengíti a növényt.
A bonsai átültetése ennek a Japán juhar ligetnek az esetében sem magával az átültetéssel kezdődött. A félárnyékban tartás és a napi kétszeri öntözés eredményeként korrektül bemohásodott a talajfelszín. Ezt mindenképpen szükséges eltávolítani, mert lefojtja a talaj természetes szellőzését és csúnyán terjed felfele a fák törzsén. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg meztelencsiga pete rejtőzött benne.
Bonsai törzstisztító kefe segítségével sikerült teljesen lepucolni a mohát mindegyik törzsről (kívül – belül). Nem csak a moha miatt érdemes egyébként letisztítani így is a nebari felszínét. A legtöbb esetben kiderül, hogy szinte évről – évre egyre közelebb kerülhetünk így egy látszó és erősödő gyökérnyakhoz. (Ebbe most nem megyek bele, hogy miért van ez így. Ez egy másik poszt tárgya lehetne…)
A Bonsai erdő ugyan abba a lapos sárga mázas bonsai tálba lett visszaültetve amiben tavaly is volt. Most, hogy átmenetileg nincs benne a növény, meg tudom mutatni mit rejt a tál belseje… Nem magyarázom, be kell érni a képekkel…
Miután visszakerült a bonsai tálba a Japán juhar csoport, meg lett drótozva. Végre rendezettebb az ágrendszer, letisztultabb a kép. Jöhet a tavaszi kihajtás!
Acer buergerianum training shohinnak
Ez az Acer buergerianum egy kisebb japán nevelőkonténerből lett felültetve. Eredetileg szinte tiszta kavicsban volt és a gyökere rendesen túl fejlődte a rendelkezésére álló helyet. Ennek ellenére megvettem és nekiláttam helyrerakni. Elkezdtem kitisztítani az ágrendszert, stb, stb… Ezt követően betettem egy nagyobb nevelőedénybe és bőséges tápozás mellett Aburakazu és Biogold váltogatásával teljesen elengedtem a növényt.
Egy szezon után már nagyot szaladt a növény. Megnyúltak az ágak, megszaporodtak a hajtások és a húzóágnak hagyott “áramszedőt” már júliusban vissza kellett vágni. A mostani metszés és drótozás után kipucoltam azt az egy-két sebet ami a fán jelenleg látható. A jövőbeli nebariról a “kisdombot” leszedtem, hogy lássuk tisztán mi van ott egyáltalán.
A szívóhajtást jelentősen lerövidítettem, hogy mikor megindul a növény ne “rántsa ki” a drótozott ágakból ami oda kell koncentrálódjon. A drótozás halaszthatatlan volt, mert később az erőteljes növesztésre szánt fa ágai túlvastagodtak volna és nem lehetett volna már drótozni jövőre. Szaladjon el újra a fa, vastagodjanak így az ágai és remélem egy év múlva már el lehet kezdeni a metszés – drótozás – metszés folyamatát.
Euonymus pre shohin bonsai
Euonymus. Yamadori alapanyag, jelenleg pre bonsai. Pontosabban pre shohin bonsai. A teljesség kedvéért: Pre shohin bonsai kabudachi stílusúnak nevelve. Fokozatosan le lett rövidítve a növény minden része. Ez több hajtás megjelenését indukálta a nebari körül. Mostanra jutott odáig a dolog, hogy ki lehet szedni a középső erős csonk maradékait. Most már talán érdemes az első drótozást, az első bonsai alakítást meglépni. Ez a kecskerágó lazított akadamában van nevelve. Bőséges öntözéssel segítjük vízháztartását. Tápanyagként Aburakazu – t és Biogoldot kapott. Teleltetése védett helyen, szalmában történt. Idáig csak metszéssel volt alakítva, semmilyen különösebb bonsai technikát nem alkalmaztunk nála.
Frissen a teleltetőből kiemelve, minden átmenet nélkül vissza lett metszve a fa. A tavalyi metszések visszaszáradt csapjai ki lettek szedve és azok a kis ágacskák, melyekre nem számítunk a jövőben szintén. Egyszerű alakító szemlélet. Kérdések és tervek nélkül. Itt ugyanis nincs mit eltervezni. Maga az alapanyag annyira kevés (lett), hogy a legokosabb előremenekülni vele. Azt az egy dolgot volt érdemes szem előtt tartani, hogy a (távoli) cél a kabudachi bonsai stílus, méghozzá shohin méretkategóriában.
Drótozás és átültetés után már nincs igazán teendő vele. Egyenlőre még nem kap tápanyagot, mert részint három hetet érdemes várni a gyökérmetszés után, részint ez a három hét kitolódik az időjárás miatt. Mivel a gyökértevékenység +20°C körül optimális, ezért ez bőven a kihajtás után lesz esedékes. Ezzel még egy dolgot nyerhetünk. Ha kevés tápanyaggal indul meg a növény, akkor jó eséllyel kisebb leveleket növeszt. Így az ágrendszer belseje is több fényhez juthat és generálódhatnak ott újabb alvórügyek.
Iker furoshiki omamorival összekötve
Mikor bonsai kerámiákat csomagolunk, általában nincsenek olyan megoldani való problémák, melyek túlságosan feladnák a “leckét”. Ebben az esetben másként volt. Egy bonsai kerámia elkészítése úgy lett megoldva műhelyünkben, hogy két egymáshoz tartozó része lett. A két darab, a két rész alkotja az egy bonsai kerámiát. Mondhatni iker bonsai kerámiát készítettünk. A csomagolás megoldása nem volt egyértelmű számunkra. Hogyan fejezze ki a csomagolás a bonsai kerámia jellegét? Nem született frappáns megoldás. Maradtunk két támpontnál. Az egyik a furoshiki – n alapuló textil csomagolás, a másik az omamori csomóval való “záródás”. A furoshiki maga a csomagolás és az omamori – val való összekötése a két külön csomagolt bonsai kerámiának a “díszkötést” a szalagot helyettesítő motívuma – eleme.
Prunus shohin “oldschool” style
Ezt a Prunus persica shohin bonsai alapanyagnak nevelt növényt még kilenc évvel ezelőtt ültettem magról. Pár éve a fokozatos magasság és földlabda nagyság csökkentés volt a fő koncepció. Mivel a Rosaceae – k családjába tartozik, fogékony a Lisztharmatra, ami miatt – lehet mondani – sok mindenen túl van a növény. Nagy méretű levelei és nehezen csökkenthető nagyságú ízközei miatt nem a gazdag ágrendszerek shohin bonsai alapanyaga. Ez tipikusan az a növény, melynek shohin léptékben pár ágból kell megoldani minden célját. Túl rövid ágakat sem érdemes célul kitűzni és nem csak azért mert a nagy levelek miatt gombásodna és elhalnának az alvórügyek a levelek árnyékában, hanem azért sem mert a virágzás elérése érdekében valamennyi növekedést mindig meg kell hagyni tavalyról. Inkább hangulatok közvetítésére, kifejezésére alkalmas shohin bonsait érdemes nevelni belőle.
Egy évvel ezelőtt a növény legnagyobb csonkját pici marással és faragással alakítottam. Hogy biztosan ne veszítsen a “mini deadwood – on” keresztül túl sok nedvességet és hogy elkerülhessem a szállítónyaláb betegségeket, sebgyurmával (cut paste) kezeltem. Ez “remekül” belekeményedett mára a sebbe és a kéreg alá. Ezt mindenképpen le kell pucolni. Le kell tisztítani továbbá a törzset és a kérget amin a tavalyi locsolások eredményeként jelent meg a moha, a kosz és az enyhe vízkő. A rézdrót szálú törzstisztító kefe mindent vitt, hamar lent volt a felesleg. A marással alakított nagy sebfelület körül az éles vágásról tanuskodó kéreghatárt kiigazítottam egy átültető késsel, majd következett a bütyökvágó. Elhalt rügyek, metszésből visszamaradt csapok, csonkok. Ilyesmik egy Prunuson normálisak, egyáltalán nem szokatlanok, de persze ezektől is érdemes megtisztítani a növényt.
Ki a nevelőtálból. Először is elvágtam a rögzítődrótot, hogy maradéktalanul hozzáférhessek a törzshöz és a nebarihoz. Következett egy műanyag sörtés törzstisztítás. Ez már finomabb eredményt adott. Jöhetett a gyökérmetszés a tényleges átültetés előtt.
A beültetéssel nem tudott jobban megváltozni a dőlésszög, aminek a nebari és az abból kilépő hajszálgyökérzet volt az oka. Az átültetést követően a keletkezett sebek lezárása következett. Majd az ágak drótozása és a drótozott ágak irányba állítása.
Új bonsai tál egy shohin buergerianum – nak
Kék shohin bonsai tálban kis Acer buergerianum. Még szinte pre bonsai. A tavalyi növekedések friss eredményeivel és be nem nőtt sebekkel. A legutóbbi tavasszal még japán nevelőkonténerben volt. Tipikusan körbenőtt, enyhén megviselt gyökérzettel és sok visszaszáradt csonkkal rendelkezett. Az ágrendszer az előző nyáron még nem vette fel a drótozással rákényszerített formát. Biztos, hogy újra kell drótozni, mielőtt megindulnak a rügyek teljesen. Az előző tálbaültetés többszörös kompromisszummal járt. Örülni lehetett, hogy egyáltalán középre sikerült beültetni és még ez is rizikós volt picit – annyit vesztett akkor a gyökeréből. Kompromisszum volt a kék szín is, mert eredetileg sárga shohin bonsai tálba szerettük volna ültetni. Miért? Mert az hangulatosabb, melegebb színű és jól illik a nyáron enyhén bepirosodó lombszínhez, az őszi lombszínről nem is beszélve…
Kiemelve a tálból látszott a tipikus buergerianum gyökérzet. Sőt, a tipikus shohin gyökérfejlődés is egyértelműen megfigyelhető volt. Az alulra menekülő hajszálgyökerekre gondolunk most. A laposabb shohin bonsai tálak talaja roppant hamar szárad ki. Persze fentről lefelé. A hajszálgyökérzet ezért lefelé keresi a vizet és meglehetősen intenzíven. Ezért is szükséges a shohinokat minden évben legalább ellenőrizni, de inkább átültetni, hogy a lefelé menekülő gyökérrendszert időben észrevehessük. Ez azért nagyon fontos, mert az ilyen gyökér még egy szezont nem bír ki egészségesen. Elkezd rothadni és ez rossz hatással van az egész gyökérzónára, így magára a fára is. Szóval halaszthatatlan a bonsai gyökérmetszése.
A gyökérzet visszavételét követően felkészítjük az új bonsai tálat a beültetésre. Mivel a tál nem teljesen szabályos – formáját tekintve – választunk egy elölnézetet, vagyis a bonsai elölnézetéhez kiválasztjuk a tál megfelelő oldalát. Drénrétegnek akadama, közegnek akadama és kis kiryu keverék, dróttal rögzít, tetejére még akadama, belocsol és kész.
Nagy vízáteresztő nyílások? Igen.
Gyakran kételkednek a bonsai tálak közt válogatók, hogy jó-e , ha nagy a vízáteresztő nyílás a bonsai tálon. A válasz az, hogy jó. Sőt. A nagy vízáteresztő nyílásokkal elkerülhető a pangóvíztől rothadó gyökérzet, kánikulában nem fő meg a gyökérzet, alulról is levegőzik a talaj, a Májmoha nem jelenik meg…
