Teázás kikapcsolódásként – matcha készítés mochi mellé
Teázás kikapcsolódásként – matcha készítés mochi mellé – ez itt a Tea blog VIII. Mochi. Igen, ez az az édesség ami híres és hírhedt egyszerre – mert Japánban minden évben többen megfulladnak tőle (kicsit olyan mintha az ázsiai gasztronómia intelligens gyurmája lenne). Mi most egy olyat szervíroztunk a matcha mellé, amire az van írva, hogy japanese mochi, de valójában Tajvanon készült… Megszokhattátok már (ha követtek minket), hogy nem mindig mindent ugyan úgy csinálunk mint a hozzánk hasonló érdeklődési körű de vélhetően más indíttatásból(is) “ázsiai teázók”. Ez most is így van, wagashi helyett mochi (ráadásul tajvani) és klasszikus helyett modern chawan segít minket hozzá, hogy a japán zöld tea összeálljon és mellé az édesség is a kultúrkörön belül tartson ugyan még, de lehetőleg ne szorítson bele cipőkanállal. Mert, mert csak a zöld tea kedvéért… kedvtelésből, a tea ízéért teáztunk (megint). Ez volt az első dolog amit megtanultunk a teázással kapcsolatosan; a kedvtelés. A kikapcsolódás. A kötetlen teázás.
Matcha és urban legend
Számos tea blog ír a matcháról. Egészség és életmód magazinok és szépségipari sajtótermékek és life style tölcsérek trendi motívuma lett, a nagyvárosi lét kikapcsolódási menekülési kényszerének ikonikus délibábja és tündöklő elvágyódó csillaga a sok esetben fantáziátlan vagy esemény mentes életünknek. Egy porított Camelia celeb, aminek megvan a saját, bejáratott jpg ikonográfiája az interneten, amitől ha eltér egy-egy szerző piros pecséttel üti a homlokára a közvélemény a gagyi sztemplit. Éppen ezért mi ebbe bele sem mászunk, mert ha lemeztelenítjük a japán zöld tea valóságot a matcha fizikai jellemzőire, kiderül, hogy nem az a jó benne, amit embólia közeli állapotban kell párásan belesóhajtani az éterbe – lehetőleg marketing virágnyelven piszkálva a klaviatúrát. Ha soknak tűnne ez a szarkazmus gondoljunk arra, hogy vannak olyan szerzők is akik érdekesen nyúlnak a témához és valahogy (hál’isten) mindig kimarad náluk az a fajta szirup ami html-ben nem tudhat átjönni. A matcha tea nekünk más tulajdonságaival ad élményt mint amivel olvasottságot lehet szerezni. Itt jutunk el oda, hogy ízeket kellene leírjunk. Nem, ilyet nem. Ilyenre kísérletet sem szeretnénk tenni. Olyan lenne mint álmokról beszélni, vagy leírni a milyen szag van egy repülőtéri liftben…
(Anti)Tea perverz
Úgy tartják, hogy a matcha mellé fogyasztandó édességnek nem szabad nagyon édesnek lennie. Az egyik szerepe a “csatolt” édességnek, hogy e sokszor leírt nevű tea fogyasztása azzal legyen tökéletesebb kulináris élvezet, hogy helyre billentett lehessen az íze és utóíze a folyékony tealeveleknek. Mert önmagában egy tízes skálán csupán hetest tudnánk adni az íz okozta szenzációnak. Szóval akár wagashiról, akár mochiról legyen szó, egy enyhén édes ízként érdemes valamelyiket beemelni a japán zöld tea fogyasztásba és a teljesség máris úgy áll össze, hogy megérthetjük mi is a jó ebben a különleges teában.
Tavaszi tekercs készítés – új évi étel Tajvanból
Tavaszi tekercs készítés – új évi étel Tajvanból. A távol keleti új év ugyan időben nem esik egybe az itthonival, de mi most mégis ezzel az étellel búcsúztatjuk a 2018. évet és köszöntjük a 2019. évet. A tavaszi tekercs egy szinte közhelyes ázsiai étel, nem véletlenül, mert kellemes, változatos és ízletes. Természetesen nem csak Tajvanon ismerik – illetve nem csak Tajvanon ismert ételről van szó. Kínában és Japánban is kedvelt, mondhatni népszerű. Többnyire szezonális zöldségek teszik ki hozzávalói nagy részét, de persze nem minden esetben. Kerülhet bele húsként disznóhús, vagy rák, tenger gyümölcsei, stb… Az étel egy vékony (rizs)tésztába van tekercselve mely főzhető, gőzölhető vagy süthető tálalás előtt.
Az ebben a posztban szereplő tavaszi tekercshez mi a következő alapanyagokat használtuk:
- darált sertéshús
- kínai kel
- vörös bab
- bambuszrügy
- mungóbabcsíra (szójababcsíra)
- só, fehérbors,
- üvegtészta
- koriander
- póréhagyma
A tavaszi tekercset hoisin szószba vagy szója szószba mártogatva fogyasztják. A hoisin szósz egy jellegzetes markáns élményt ad az ételnek, mely édeskés jellegével még inkább kiemeli annak ízeit. Ha valaki úgy érezné, hogy a hoisin már sok, akkor nyugodtan fogyaszthatja a tavaszi tekercset önmagában is. Egyetlen dologra figyeljünk oda a készítésnél nagyon, hogy nehogy kevés legyen, mert nehéz abbahagyni…
Ezúton kívánunk Boldog Új Évet a Kitsimono műhelyből, tartsatok velünk a 2019-es évben is!
Pu erh tea a hegyen – Tea blog VII.
Pu erh tea a hegyen – Tea blog VII. posztunkban az év utolsó előtti bejegyzését olvashatjátok. Nem szólunk most másról, minthogy felmentünk a kövek és a téli lágyszárúak közé az égbolt alá, hogy kikapcsolódjunk és fotózzunk ahhoz, hogy elkészíthessük ezt a posztot. Olyasmi ez most, mint a “hogyan készült a hogyan készült”, de a lényeg e tekintetben az, hogy megint a kínai tea lett a téma – nevezetesen a pu erh. Ezt a fermentált teát talán sokan ismeritek reményeink szerint – mert bemutatni most nem terveztük. Még otthon fogtuk a teabontókést, a gaiwant, a teaszűrőt és egy termoszt meg persze pár chawan – t (melyek mérete sokkal inkább a kínai mint a japán teázást helyezik fókuszba).
Felmentünk az Egybibés galagonyák, a Kökények és a Fekete fenyők birodalmába és a kopárokon fogyasztottunk teát. Nem másért, mint a kikapcsolódás és a hely szellemének élvezetéért. Jó. Oké. Tudjuk, hogy elegánsabban is ezoterizálhatnánk a témát, de miért tennénk a természet tagadhatatlan valóságának kellős közepén? Legyen elég most annyi, hogy a téli hidegben, a hegyen uralkodó szélben kirándulva tagadhatatlan, hogy feldob egy forró pu erh…
Ha van egy jól záró termoszod, nyugodt vagy és viszel magaddal egy teáscsészét kirándulni (mi bajod lehet?), akkor nem lehet neked nagyon rossz, ha bármire vágyni kezdesz. Teljesen mindegy, hogy éhes vagy szomjas leszel, a komfortzónádat simán helyre teheted egy high quality teával. Tiéd marad a környezet (fák, bokrok, kopárok, égbolt, friss levegő, stb…) élvezete és még egészségesen is élteted magad közben. Valljuk be, a város forgatagából kiszakadva, a hátunk mögé dobva (ha ideiglenesen is) a stresszt, a pörgést, a rohanást, tulajdonképpen kell ez nekünk…
Beszélhetnénk arról naphosszat, hogy a hegyre felvitt kerámia illetve kőcserép chawan edények mennyire wabisabi – k vagy nem. Mennyire olvadnak bele a kő környezetbe vagy éppen nem… Ecsetelhetnénk, hogy forrásvízből készült-e a tea vagy nem, de tudjuk, vagy inkább sejtjük, hogy ez inkább kevesebbeket érdekel mint… Ha már blogolunk, vagy tea blogolunk, inkább annyit mondunk csak ezzel a poszttal nektek, hogy a tea jó a hegy tetején is – és mi tartana vissza attól, hogy elszakadjunk a teaszertartások sokszor kínosan unalmas mímelésétől… Hajrá! Fogd a cuccod, kapd magad és lazíts a természetben – mindegy milyen az idő és milyen évszak van. Bátran menekülj azoktól a konvencióktól, melyeket nem te választottál, melyek feltételt szabnának annak amit igazán kedvelsz a kínai teákban. Mi azt mondjuk, a pu erh működik a hegy tetején is!
Pinus nigra bonsai télen – behavazott mochikomi
Pinus nigra bonsai télen – behavazott mochikomi a kertben. Mostani posztunkat a havazás, az idei első havazás hozta magával és természetesen a tél nyugalma engedi, hogy elmerengve egy-egy bonsaion szabadon asszociált gondolatainkkal előjöjjünk blogunkban.
“Ha valamit már túl sokszor túl sokáig néztél, helyezd más kontextusba.”
Ha valamit évekig szinte nap mint nap nézünk és látunk akkor bizonyos, hogy már másként látjuk mint mások. Hogy milyen mértékig tartottuk meg a reális képet a fáról azaz a bonsairól az esetenként viszonylagos. Egy biztos, a kialakuló érzelmi kötelék és a bonsai jövőképének illúziója még helyre billenthet mindent.
Erről a Pinus nigra fenyőről nem először írunk. Messziről kezdte a fa és a mochikomi ugyan yamadoriként számlált le tízet esztendőkben de tálban nevelve is hozzáadott nyolcat vagy kilencet. Az eleinte könnyűnek tűnő feladat évről évre nagyobbat nőtt mint az eredmény. Ez annyira így volt, hogy egy ponton, mikor már elkezdtük a displayben gondolkodás miatt beszerezni az accent shohinokat és készítettünk hozzá kakejikut, bonsai tálat és szereztünk hozzá bonsai asztalt, kénytelenek voltunk más művészeti ágból erőt, ötletet, ihletet és viszonyítást meríteni. Ez a művészeti ág a táncművészet volt, azon belül a balett – a bonsai és a balett kapcsolatában megmutatva. A tánc statikája és dinamikája persze új kérdéseket vetett fel és új feladatokat is adott. Azóta eltelt két év és azt is mondhatnánk, hogy ma sem tartunk sokkal előrébb – ha nem vennénk figyelembe az esztétikai és statikai (nem kézzel fogható) eredményeket.
A bonsai alakítás világában roppant nehéz dolog, hogy a kvalitásos japán bonsai világa folyamatos impulzusokban ad újabb és újabb inspirációkat és nehéz ugyanannál a koncepciónál maradni tíz évig… Ha mégis meg tudunk maradni ugyanannál a koncepciónál, kifejezetten ajándék az időjárástól példának okáért a havazás. Egy más látvány, egy más hangulat születik ideiglenesen és akár új gondolatokat is elindíthat, de segíthet észrevenni hibákat vagy erősítendő előnyös részleteket vagy tulajdonságokat a fán.
Nézzetek behavazott bonsaiokat! 😉
Matcha? Igen, igen. Japán zöld tea de egy picit másként! – Tea blog VI.
Matcha? Igen, igen. Japán zöld tea de egy picit másként! – Tea blog VI. posztunkban arról szólunk most, hogy van egy új írásunk (ha tetszik cikkünk), ami a matcháról és a modern ázsiai teázásról szól. Nagyjából legalábbis. Biztosan lesz aki a posztot olvasva azt gondolja majd, hogy vagy elment az eszünk, vagy eretnekség amit írunk. Mi azt mondjuk, aki nem hiszi járjon… Lényeg a lényegben, hogy viszonylag régóta folyamatosan futunk bele modern zöldteázós tartalmakba és persze kerekre nyílt szemekkel csodálunk olyan különös figurákat, akik jól tudtak hozzányúlni a modern teakiegészítőkhöz és a XXI. századi teázás külsőségeihez. Ez utóbbin persze nagy hangsúly van, hiszen a zöld tea – akarom mondani – matcha elkészítése és az elkészített tea mint végeredmény megváltoztatása nem cél. Sőt! Ez fontos, mert ebben az esetben a modern nem tradíció nélküli, hanem azon nyugvó. Nem is szaporítanánk a szót, ha felkeltettük érdeklődésedet a témával kapcsolatosan, itt olvashatsz róla bővebben:
Matcha és hagyományőrzés matcha és urban tea underground – (nem) minden a prított zöld teáról
Videó: Taiwan, Taipei moments – my Asia in my mind – full clip
Videó: Taiwan, Taipei moments – my Asia in my mind – full clip
Mikor először jártunk Tajvanon, a Taoyuan International Airport “Arrival oldalán” húzva bőröndünket, kígyózó sorokban való várakozás után, levették az ujjlenyomatunkat és ment a pecsét az útlevélbe és onnan már minden “immigration affairt” letudva és megszerezve az Easy Card kényelmét kiléptünk a reptér védőbúrája alól. Durva volt. A majd 24 h időtartamú légkondicionált utazást követően szembesültünk európaiakként a harminc fok feletti pára élményével a forró napsütésben. Mint a szaunába tévedt szitakötő – úgy éreztük magunkat, de végül az MRT komfortjával behúztunk Taipei közepébe. A város felett a posztmodern sűrűbe bekúszó szerelvényből feltárult a látvány és minden amit annak előtte timelapse videókban láttunk, megelevenedett. Aki járt már Ázsiában, biztosan mosolyra húzza most a száját, de ha valakik, akkor ők biztosan megértik, miért láttunk mindent úgy mint ha egy szervezetlen fél – interaktív performansz – flashmobba csöppentünk volna. Persze. A szálláson lepakolva zuhany, tiszta ruha, pár perc szieszta és irány a város. Hagytuk ránk zuhanni az első élmény erejével a Ximending környékét és esti barangolással üdvözöltük Ázsia szívének fővárosát. Természetesen hatással volt ránk a város és azonnal kitört rajtunk a vásárlási láz. Szerintetek mit vettünk először?
Vizet. Szénsavmentes ásványvizet.
Másnap korán kellett kelni mert a Moca Taipei előtt vártak ránk reggel és kőkeményen beosztották az első napunkat. De nem megyünk most végig a kályhától… Mindössze annyit próbálunk itt felvezetni, hogy bedobtuk magunkat a mély vízbe Taipeiben és a legkellemesebb tajvani ingerkoncentrátumban kaptuk az ívet a helyi ismerősöktől. Mindeközben telt a telefon sd kártyája és a végén összevágtunk belőle egy videót. Ezt nézhetitek meg “Taiwan, Taipei moments – my Asia in my mind – full clip” címmel YouTube csatornánkon és ha még nem mondtuk volna, IRATKOZZATOK FEL!, meg lájkoljátok a videót… meg ilyenek…
iratkozzatok fel!
Pu erh préselt tea “cake” megbontása tea késsel – tea blog V.
Pu erh préselt tea “cake” megbontása tea késsel – tea blog V. Ez az ötös teaposztunk és ebben az írásban és a bejegyzésben található videókban igyekszünk megosztani veletek valamit. Mielőtt belevágnánk van egy rossz hírünk, ha te igazi Pu erh sommelier vagy: nem, nem lesz semmi borzasztóan magasztos vagy különös dolog amit tőlünk tanulhatsz meg. Szóltunk! Tényleg csak amolyan műkedvelő, illetve “normál üzemmódú” a téma (nektek profiknak), viszont aki csak most ismerkedik a puerekkel, azoknak talán – reményeink szerint – szolgálhatunk néhány hasznos információval. Ha gyakorlott és sokat látott tea mester vagy, talán akkor is emlékszel még arra az érzésre, mikor otthon először kibontod az első könnyű papírba csomagolt préselt teádat és nem is tudod hirtelen mitévő legyél. Csomagoljam vissza? Tegyem a polcra? Tárolgassam? Tegyem el tíz, húsz, vagy ki tudja hány évre, hogy nemesedjen? Nem egyszerű az első ilyen puerrel ebbe a tárolgatósdiba belevágni, mert az orrodban még mindig érzed az illatát és… és győz a kíváncsiság és már melegszik is a víz. De ekkor jön be a képbe az a dolog, hogy nem a teavíz odatételével kellett volna kezdeni. Mert a pu erh teát valahogyan meg is kell kezdeni ami elsőre fel sem merül, hogy nem magától értetődő, másodikra meg kifejezetten kihívásnak tűnik egy teázásnyit kulturáltan leválasztani belőle. Hogy ne kelljen elővenni minden konyhai asszonyfegyvert a késes fiókból és a végén a karácsonyfa faragó baltát felhozni a garázsból, vagy különféle evőpálcikákat és fakanalakat beletörni a “tea cake” szélébe vagy közepébe – érdemes beszerezni egy tea bontó kést, vagy egy teabontó tűt (ez utóbbi főleg a kisebb puerekhez, vagy a fehér teákból készült korongokhoz a legjobb).
Ha csak egy teázásnyit szednél le belőle
A Pu erh teák megbontása sok esetben kérdés. Kérdés, hogy hogyan bontsuk meg, hogyan kezdjük meg? A gyakorlat nem bonyolult, csak egyszer meg kell nézni és biztos, hogy fog menni elsőre is. Pár dolog van amit érdemes tudni mielőtt nekilátunk és pár dolog van amit jó előre tudni és nem utólag szembesülni vele. Ebben a videóban ezt a néhány fő dolgot igyekszünk elmondani nektek és persze illusztrálni, hogyan csináljuk mi. Ha a Pu erh tea megvan hozzá, másra nem is lesz szükség mint egy tea bontó késre…
Ha az egészet szétszednéd
A Pu erh préselt teák sok esetben gyűjtők polcain vagy vitrinjeiben öregedő unikális tea műtárgyakként léteznek. “The art of tea” – ismerős a kifejezés? Ezen a területen a művészet fogyasztók megnevezés új értelmet nyer és a kínai teák egy fantasztikus világba kalauzolnak bennünket. Ezért már érdemes is megbontani, szétszedni egy Pu erh tea korongot, de hogyan is? Miért pont úgy? Erről szól második videónk, melyben egy hat éves “tea cake” kerül megkezdésre. (Itt is azt tudjuk elmondani, hogy a gyakorlat nem bonyolult, csak egyszer meg kell nézni és biztos, hogy fog menni elsőre is…)
Tajvan és teahegy, Maokong és tajvani teák – vissza az időben
Tajvan és teahegy, Maokong és tajvani teák – vissza az időben egy kicsit a nyár végére. Láthatjátok, hogy kicsit eltűntünk. Enyhén pulzálunk az Instagram és talán még enyhébben a facebook virtuális tengerének felszínén. Dolgozunk. Dolgozunk, mert új utakat keresve új dolgokba kezdtünk. Aki követ minket láthatja egy ideje, hogy “jobban teázunk mint indokolt volna”. A poént nem lőjük le, előre nem rántjuk le a leplet, de készül műhelyünk webáruháza – ahonnan majd végre tudtok rendelni munkáinkból is… (azért “is” mert nem csak azokból, de ez még…). Minden mindennel összefügg – szokták mondani és ez most ebben az esetben tényleg így is van. Na jó, nem bírjuk magunkban tartani és annyit elmondunk, hogy ázsiai, főként kínai és tajvani teák lesznek kaphatóak művészeti alkotásaink és kerámiáink mellett, de persze lesznek majd japán teák is és persze tea kiegészítők is ( chabana, chasen, chasaku, teaszűrő, teatartó, tea adagoló, stb… ). A végső elhatározás után, mielőtt belevágtunk a Kitsimono Webshopba, szükségünk volt egy kis feltöltődésre és tanulásra. Ezért Tajvanra utaztunk és….
Szóval Tajvan. Oolong, pouchong, pu erh, yin zhen, tung ting. Ezekkel a teákkal találkoztunk a legtöbb esetben és ezekből kóstoltuk a legtöbbet. A tajvani teahegyek rendkívül alkalmasak a nyugodt létezésre és kicsit zarándokút szerűen végigjárva a kikapcsolódás teljes és tisztulnak a gondolatok, helyre kerül minden és az ember szinte haza sem érkezik még, már vissza is vágyik… De ne rohanjunk ennyire előre.
A Maokong hegyen történt barangolásunk közben számos teázóban jártunk és mindenhol tanultunk valamit. Volt részünk verőfényes napsütésben és mindent elmosó esőben, rettenetes melegben és lélegezhetetlen párás levegőben és mindez 4033 méterrel a tengerszint felett. Az alábbi videóban pár helyről mutatunk is képet és pár mondatos beszámolót!
Fuding kínai fehér teák mint az eleven ázsiai tea kultúra préselt adomái – tea blog IV.
Fuding kínai fehér teák mint az eleven ázsiai tea kultúra préselt adomái – tea blog IV.
A fehér teák világa az egyik legtöbb nyugalmat és harmóniát rejtő és hozó adoma a tea termőhelyekről és teakészítők kezeitől. Ha arra gondolunk, hogy a fehér teák is kivívták a régi tradicionális teavilág unikális préselt teái közt a helyüket, mindjárt nagyon érdekessé kezd válni a préselt fehér tea fogalma. De miről is van itt szó?
A fehér teák esetében is úgy tartják, minél idősebb annál inkább érték, ami azt jelenti, hogy az európai mércével felállított un. szavatossági időn túl kezdődik a tea mint fogalom esetükben is. Egy néhány éves tea nem csak drágább mint egy friss, de az íze is jó értelemben változik (ha megfelelően tárolják). A néhány évet meghaladó korú teák viszont esetenként már komoly értékekké válnak mind eszmeileg, mind pénzben. Ez természetesen igaz a fuding teákra is, melyek a teák közt különös kulturális “karriert” futottak be. Eleinte nem létezett préselt teaként. Viszonylag új keletű dolog, hogy el lehet érni ebben a formában is és a legérdekesebb, hogy ezt az “újítást” az ázsiai teák világa kifejezetten jól fogadta és hamar, tökéletes módon illeszkedett a fuding a tradicionális préselt teák közé.
A teakultúra elevenségének élő bizonyítéka a préselt fuding is éppen ezért. Felmerül a kérdés, tradíciókon nyugvó modern tea hóbort – e a préselt white tea? Nem hinnénk de tény, hogy szerethető kegy Ázsiától. Egy tradicionális tea új formát ölt és úgy hat, mintha mindig is az új alakjában lett volna fellelhető. Egy időben Kína kifejezetten kereste a lehetőséget, hogy a lehető legtöbb helyről visszavásárolja ezeket a préselt luxuscikkeket és felhalmozza azt mint valami főzhető “arany tartalékot”. Manapság persze van olyan szerencsénk, hogy viszonylag könnyen beszerezhetjük és mivel az elkészítése nem is bonyolult, a legtökéletesebb formájában élvezhetjük ha kedvünk éppen úgy tartja – csak legyen szívünk megkezdeni a préselt tea korongot valahol…
Tea kerámiák és ikebana kőcserepek csendélet szereplőkként
A kerámiák és kőcserepek, azaz az ezekből készült tárgyak és művészeti alkotások alkalmasak többek között csendéletek létrehozására és a létrehozott csendéletek pedig fotók készítésére. Műhelyünkben az elkészült kerámiákat fotózás után szoktuk polcra tenni, de nincs ez mindig így. Sok esetben túl erős a késztetés, hogy készítsünk egy – két olyan fotót is szimpla kedvtelésből, ami reményeink szerint picit túlmutat a tárgyfotózáson. Ezekből szeretnénk most párat megosztani veletek és reméljük, hogy kedvetekre való lesz.
