Pu erh tea a hegyen – Tea blog VII. posztunkban az év utolsó előtti bejegyzését olvashatjátok. Nem szólunk most másról, minthogy felmentünk a kövek és a téli lágyszárúak közé az égbolt alá, hogy kikapcsolódjunk és fotózzunk ahhoz, hogy elkészíthessük ezt a posztot. Olyasmi ez most, mint a “hogyan készült a hogyan készült”, de a lényeg e tekintetben az, hogy megint a kínai tea lett a téma – nevezetesen a pu erh. Ezt a fermentált teát talán sokan ismeritek reményeink szerint – mert bemutatni most nem terveztük. Még otthon fogtuk a teabontókést, a gaiwant, a teaszűrőt és egy termoszt meg persze pár chawan – t (melyek mérete sokkal inkább a kínai mint a japán teázást helyezik fókuszba).
Felmentünk az Egybibés galagonyák, a Kökények és a Fekete fenyők birodalmába és a kopárokon fogyasztottunk teát. Nem másért, mint a kikapcsolódás és a hely szellemének élvezetéért. Jó. Oké. Tudjuk, hogy elegánsabban is ezoterizálhatnánk a témát, de miért tennénk a természet tagadhatatlan valóságának kellős közepén? Legyen elég most annyi, hogy a téli hidegben, a hegyen uralkodó szélben kirándulva tagadhatatlan, hogy feldob egy forró pu erh…
Ha van egy jól záró termoszod, nyugodt vagy és viszel magaddal egy teáscsészét kirándulni (mi bajod lehet?), akkor nem lehet neked nagyon rossz, ha bármire vágyni kezdesz. Teljesen mindegy, hogy éhes vagy szomjas leszel, a komfortzónádat simán helyre teheted egy high quality teával. Tiéd marad a környezet (fák, bokrok, kopárok, égbolt, friss levegő, stb…) élvezete és még egészségesen is élteted magad közben. Valljuk be, a város forgatagából kiszakadva, a hátunk mögé dobva (ha ideiglenesen is) a stresszt, a pörgést, a rohanást, tulajdonképpen kell ez nekünk…
Beszélhetnénk arról naphosszat, hogy a hegyre felvitt kerámia illetve kőcserép chawan edények mennyire wabisabi – k vagy nem. Mennyire olvadnak bele a kő környezetbe vagy éppen nem… Ecsetelhetnénk, hogy forrásvízből készült-e a tea vagy nem, de tudjuk, vagy inkább sejtjük, hogy ez inkább kevesebbeket érdekel mint… Ha már blogolunk, vagy tea blogolunk, inkább annyit mondunk csak ezzel a poszttal nektek, hogy a tea jó a hegy tetején is – és mi tartana vissza attól, hogy elszakadjunk a teaszertartások sokszor kínosan unalmas mímelésétől… Hajrá! Fogd a cuccod, kapd magad és lazíts a természetben – mindegy milyen az idő és milyen évszak van. Bátran menekülj azoktól a konvencióktól, melyeket nem te választottál, melyek feltételt szabnának annak amit igazán kedvelsz a kínai teákban. Mi azt mondjuk, a pu erh működik a hegy tetején is!
