Posztmodern bonsai display kísérletek
Posztmodern bonsai display kísérletek illetve posztmodern kazari ötletek voltak azok a bonsai kompozícióink, melyekről szólt legutóbbi két posztunk. Mindkét esetben más volt a téma, egyikben a kakejiku, másikban a horizont. Nem volt külön koncepciója annak, hogy miért pont ezt a két kérdéskört vettük elő, de volt két bonsai fánk, melyeknek köszönhetően ezek a kérdések jöttek elő. Ilyesmit kipróbálni érdekes dolog és ilyesmit megpróbálni megvalósítani a kulturális aura destruálása nélkül kihívás is egyben – de nem lehetetlen.
Ha valaki megtör síkokat, vagy megszakít horizontális vagy vertikális folytonosságokat akkor biztos, hogy sok gondolkodásra lesz szüksége – ha kerülni szeretné az egyszerű feltűnősködést vagy vizuális blöffölést. A bonsaiok esetében van egy óriási szerencse;
“A fa adva van!”
Nem tudható biztosan, hogy mennyire modern a gondolat vagy éppen mennyire posztmodern, hiszen, lehet tekinteni az egyes megújulási és újítási szándékokat is a tradicionális fejlődés részeként és mint ilyen nem lehet modern, maximum kortárs… Ezt a kérdéskört viszont itt és most nem fogjuk megválaszolni, de az említett két posztot itt eléritek.
Kopó Ginkgo kakejiku
Kopó Ginkgo kakejiku. Erdélyi kopó, Ginkgo biloba és Daru madaras kakejiku. Ez jött össze abból az alkalomból, hogy műhelyünkbe érkezett Torda, aki beleavatkozott a kazari kellős közepébe. Ha tetszik, élő tenpai de lehet “exceptional branch manager” is. Egy biztos, Torda a műhely tagja és lesz dolga, lesz szerepe és vélhetően kiemelt yamadori asszisztensi szerep is kinéz neki. Land art – ban már most aktív. Valószínű, hogy nem ő fog a jövőben válaszolni az e-mailetekre, de egyszerűen jelen lesz. Az önéletrajzában benne van, hogy bátor. Benne van, hogy alkalmazkodóképes a kollégáival szemben és kreatív konceptuális rendszerben gondolkodva valósítja meg önmagát. Az esetleges destruálás – melyet expresszív módon hoz létre – minden esetben a koncepció része, mely a mono no aware pillanatnyiságát hivatott performance szerűen megvalósítani.
Kazari vázlat komono és katade mochi bonsai fákhoz I.
Kazari vázlat komono és katade mochi bonsai fákhoz. Modern kísérlet Chaenomeles japonica shohin accent plant – ként való bonsai displayben történő megjelenítésére…
Néha kell egy shohin, hogy ne kelljen kényszerből kusamono – t használni. Néha kell egy olyan shohin, ami nem top quality, ami azonos kvalitású mint a bonsai ami mellé kikerül a displayre. A bonsai – ami mellé kiválasztottuk a Chaenomeles japonica shohint – egy Pinus nigra. A Pinus katade – mochi, a Chaenomeles pedig komono méretkategóriájú. A Chaenomeles japonica han kengai jellegű, a Pinus pedig leginkább a bunjin stílusra enged asszociálni, de magán hordja a shakan bonsai stílus egyes jegyeit is. Téli és tavaszi displaynek készül a párosítás.
Télen a lombtalan ágrendszer és az esetleges termés, tavasszal pedig a virágok és a levélkezdemények adják az évszakra vonatkozó információkat az örökzöld Pinus mellett. A komono kell hordozza virágzó és gyümölcsöt érlelő lombhullatóként a női nem szerepét a kazarin belül a fenyő pedig örökzöld növényként a férfi szerepét. Ha a tokonoma – n belül a hármas egységet keressük illetve arra komponálunk, valami nem növényként megjelenő motívumra még szükségünk lesz, hiszen a shohin itt már az accentplant és éppen ezért nem érezzük hiányát egy kusamono – nak.
Használjunk tenpai figurát?
A kérdéses bonsai display két évszak megjelenítésére van tervezve. Az egyik a tél, a másik a tavasz. Ezért a leggyakrabban használt csiga, béka, rák, falevél, szarvas, nyúl, makk, darumadár tenpai figurák használata nem tűnik frappáns ötletnek.
Használjunk suisekit?
Végül is adja magát a dolog. Vagy mégsem? Az ötlet ugyan elsőre rendjén valónak és hangulatteremtőnek tűnik, de ha az elhelyezési lehetőségeket végig gondoljuk, ezt is át kell lépjük. A suiseki használat ebben az esetben azért nem működik, mert a hangsúlyozó növényként használt Chaenomeles – mondjuk úgy nem tűr meg semmilyen méretű suisekit (sem daiza sem suiban vagy doban kihelyezéssel). Ennek ellenére a hegyet mint motívumot megjelenítenénk, de talán máshogyan. A kakemono ugyan szóba jöhet, mégis ezen kompozíción belül – plaszticitását tekintve már soknak hat – illetve túl nagy kakemono volna szükséges. Így jutottunk el a kakejiku használathoz, mely ebben az esetben egy meglehetősen modern tekercsképként jelenik meg majd a kompozíción belül. A tekercskép témája egy Cseh országban megtalálható hegy melyet autóból fotóztunk még régebben egy olyan alkalommal amikor hazafelé hoztunk pár shohin alapanyagot… Tél volt, esett a havas eső útközben és csak járt az autó ablaktörlője. Ez az emlék megmaradt és mostanában scrollra dobtuk műhelyünkben.
A wallscroll elkészült, a komono bonsaihoz megvan a japán kézzel készült kaszkád shohin asztal, a katade – mochi fenyő bonsai is hamarosan tálba kerül – a bonsai tálat már elkészítettük hozzá és addig amíg el nem jön az átültetés ideje van idő készíteni hozzá egy magasságban és stílusban illő bonsai asztalt. Szinte minden készen áll egy modern kazari összefogására, egy kortárs experimentális kazari összehangolására…
Utazás a kazari körül Edoardo Rossival
Utazás a kazari körül Edoardo Rossival. Eredetileg valami találóbb címet gondoltunk adni ennek a posztnak, de a téma olyan, hogy nem csak nehéz megkezdeni, de egy érdekesebb címtől nem is lesz érdekfeszítőbb a tartalom és ráadásul a kazari oly kevesek unikális “gondolati luxuscikke”, hogy elegendő ha kimondjuk – aztán jöjjön ami leírható ebben a témában…
“Nem azt kell keresni ami nincs ott,
azt kell szeretni ami ott van…”
Edoardo Rossi
A tokonoma szentsége és “feltöltöttsége” talán a legérdekesebb téma ha bonsairól van szó. Ezen a területen a bonsai egy egységbe illeszkedik, ahol is főszerepe már sok körülmény függvényévé válik és ezen körülményekkel együtt hatva éri el igazi “funkcióját”. Tenpai, suiseki, bonsai asztal, kakejiku, kakemono, kusamono és persze bonsai. Ezek a “változó-állandók” melyek körül forog minden. Mindezek helyszíne a tokonoma vagy a tokonoma tér szerepét helyettesítő enteriőr részlet. Hogy hogyan válik az eredendően alvásra szolgáló tokonoma tér az enteriőrön belül kultikus hellyé – melybe például a bonsai azért nem léphetett be sokáig, mert föld van a táljában és az tisztátalan/piszkos – és hogyan oldódik fel a tilalom mely végül beengedi a bonsait a tokonomába nem pontosan tudható. Inkább feltételeit ismerjük, inkább a lehetőségeit próbáljuk megismerni (ez is éppen elég nagy feladat).
Régóta kerestük az alkalmat, hogy Edoardo Rossi kazari témájú gondolatait meghallgathassuk. Ez alkalommal roppant szerencsénk volt, a téma házhoz jött mert a Magyar Bonsai Szövetség meghívta Edoardo Rossi – t a székesfehérvári EBA&ESA Annual Convention alkalmából előadni. Több sem kellett, mindent félretoltunk és izgatottan vártuk az előadást. Hogy milyen is volt….. nehéz volna leírni. Minden várakozásunkat felülmúlta. Az előadás nem csak végtelenül inspiráló és informatív volt, de egy olyan utat mutatott meg, mely minden bonsaihoz és kusamonóhoz kapcsolódó cselekedetnek megadja az értelmét és egyben saját rendszerű kontrollt – viszonyítási szempontrendszert ad melyben észrevehetjük pl. egy-egy bonsai esetleges “hibáit”. Ez a szempont rendszer ráadásul fejleszthető, csiszolható, finomítható és egyben tanulandó. Edoardo Rossi tanulni hívta közönségét és útnak indulni a kazari felé. A kazari kifejezéssel találkozni bonsaiosként nem törvényszerű, de nem is feltétlen elkerülhető. Irodalma nem sok van, keveset lehet róla tudni. Olyasmi ez, mint amikor egy regényben egy kincset vagy igazságot keresnek és a hozzá vezető út és az azzal járó kalandok adják a könyv gerincét – majd mikor a kincshez jutnak a szereplők kiderül, hogy nem lehet megkaparintani és ráadásul nem materiális a cél, hanem eszmei. Kiderül, hogy a dolgok mozgató rugója kulturális, nem pedig megvehető és tulajdonképpen minden a szépmesterségek erényére – a műélvezetre megy ki.
“Huszonöt év együtt töltött idő egy fával. Az ember hogy gondolkozzon arról, hogy az a fa szép-e?…”
Edoardo Rossi
Ajánló: Hamarosan megjelenik Edoardo Rossi könyve a posztban leírt témában. A könyv telis-tele van roppant jó és ritka fotókkal, elérhető lesz angol és olasz nyelven. Érdemes lesz keresni!