Yamadori Crataegusból pre bonsai
A yamadori műfajában utazók szinte biztosan találkoztak már a galagonya gyűjtés összes buktatójával és sikerélményével. Minden szempontból érdemes bonsai fan – ként foglalkozni a növénnyel. Egy bonsaios barátunk szokta mondani, “A galagonya a “rekettyék királya!” – amiben van igazság és talán ez a sík visz a legközelebb ahhoz, hogy jól értelmezhessük a növény habitusát és igényeit – adott esetben a természetes bonsai előképek szerinti alakítását. Naturalistic bonsai. Ezt a fogalmat már sokszor és sokan körbe járták, sokszor és sokan bújtak a fogalom szoknyája mögé és sokszor és sokan predesztinálták a drótozás elhagyását vele… A galagonya esetében úgy merül fel ez a gondolatkör, hogy elméletileg alkalmas az Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a csak metszéssel való alakításra és nem is igen kellene hozzá drótot használni, (“first look”)remek látvánnyal bíró bonsait is lehetne nevelni belőle – csak úgy mint a Kökényből (Prunus spinosa), a Virágos kőrisből (Fraxinus ornus), stb…
Mégis rendre beigazolódik, hogy bonsai drót nélkül nincs élet a stíluson innen és túl, de még a stílus kellős közepében sem. Az, hogy a bonsai alakítónak van-e jó értelemben vett stílusa és a yamadorinak lesz-e bonsai stílusa vagy bonsai stílusai – már más lapra tartozik, de ezekhez kelleni fog a bonsai drót és a hozzá tartozó jin fogó és drótvágó bonsai olló. A drótozás és metszés a begyökeresedett yamadori anyagok esetében nélkülözhetetlen és talán nem is érdemes sokáig húzni az első alakításokat, különben alakíthatatlanná válnak ill. vastagodnak azok az ágak melyekkel – időben cselekedve – még kényelmesen és gond nélkül dolgozhatunk. Ilyen és hasonló gondolatokról született következő posztunk, melyben egy nagyobb galagonya yamadori első intenzívebb beavatkozásáról, alakításáról és tálba ültetéséről írtunk (természetesen sok képpel illusztrálva). A posztot ITT OLVASHATOD…
Crataegus monogyna mame bonsai
Egy mame bonsai léptékéből adódóan nem ad sok alakítási feladatot. Nincs sok teendő vele. Ami van, azzal hamar a végére ér az ember, mert egyszerűen elfogy a tennivaló két-három mozdulat után. A mame bonsaiok tartását illetően könnyű dolgunk van. Szinte az egyetlen nehézség az öntözésben rejlik. Nyáron szinte azonnal szárad ki a földlabda, ezért nem is volna elég a napi kétszeri öntözés… Valóban így van ez? Valójában nem. Nyáron is bőven elég a napi kétszeri öntözés. Reggel és este. Tavasszal és ősszel meg egyszer is elég. Évek óta így van öntözve ez a növény és köszöni megvan.
Ez a mame bonsai a kaszkád bonsai asztallal együtt nem éri el magasságával a 15 cm -t. Az asztal nélkül maga a bonsai (teljes nagysága) szűk 13 cm. Elméletileg shohin bonsaiként is gondolhatnánk rá, de kézbe véve olyan érzése van az embernek, hogy komolytalan volna a shohin kifejezést rámondani. Egy biztos, a növény hajt és hamarosan elkezdi bontogatni apró leveleit. Ez már tényleg a tavasz jele.
A növény eredetileg egy levágott gyökérdarab volt, mely kapott egy esélyt a továbbélésre egy maréknyi föld segítségével. Mondhatni gyökérdugványként kezdte. A legutóbbi tavasszal még apró metszést kapott ugyan a növény, de az év többi részében nem vágtunk le róla semmit. Ezért picit abban reménykedünk, hátha hoz már egy virágot az idén…