Habenaria radiata kusamono előkészületek tavasszal
Habenaria radiata kusamono előkészületek tavasszal. A Habenaria radiata (Kócsag orchidea) az egyik legkeresettebb növény ha kusamono összeültetésről van szó. A magas és vékony szár végén fehéren megülő rajzos virágzatán kívül a növényt mozgásáért is kedvelik. A minden szellőre bemozduló és lágyan lengedező orchidea a legelőkelőbb helyet foglalja el minden gyűjtő állományában. Kitűnő fotóalany és kitűnő szereplő minden kiállítási egységben és kazari térben akár főszereplőként akár un. accent plant – ként. Viszonylag rövid ideig virágzik és viszonylag érzékeny növény és a télállósága is erősen bizonytalan. Szükséges némi tapasztalat tartásához és szaporításához. A legtöbb irodalom enyhén savanyú – például tőzeges talajba ajánlja ültetni a gumókat, de kusamono növényként picit másként szükséges gondolni a “planting” fogalomra esetében. A bonsai és kusamono tálak térfogata és sekélyessége miatt más vízháztartású és állagú közeget szükséges biztosítani a növénynek és más öntözési szokások szükségesek hozzá. Sok esetben kusamono növényként egyszerűen kiryu zuna közegbe ültetik – mely minden szempontból ideális. A talajkontakt elősegítése érdekében a kiryu zuna – t érdemes lehet keverni shohin akadama – val.
Számos esetben a Habenaria gumókat alig nyirkos sphagnum mohában tartják az ültetésig. Ennek sok oka van – többek között a közeg antiszeptikus tulajdonsága és puhaságából adódó védelme. A gumók talajba ültetésének ideális időpontja március körül van, amire azért is érdemes odafigyelni, mert addigra – ha nem figyelünk eléggé oda – könnyen megindulhatnak a hajtásban. Ilyenkor már csak a legóvatosabb kezeléssel lehet ültetni őket – kiemelten vigyázva a gyökérkezdeményekre. Először a gumókat óvatosan elválasztjuk a sphagnum mohától és kezdődhet az ültetés, amihez érdemes csipeszt használni.
Akármilyen megdöbbentő is lehet, de a Habenaria orchideafélékhez – különösen a radiata esetében – nem mindegy milyen tálat választunk. Nem való minden típusú és formájú tál a növény külön kategóriát alkot. Jelen esetben mi egy gyakran használt kusamono tál típussal dolgoztunk, egy félig – meddig kaszkád jellegű kurama edénnyel, melynek felületén matt lüszter van, ami emiatt megőrizte mázatlan hatását. A berögzített háló a vízáteresztő nyílásra felkerült és az ültető közeg adagolása előtt előkészítettük a növényeket. Fontos, hogy páratlan darabszámot ültessünk és az ültetés mikéntjével kapcsolatosan gondoljunk arra is, mekkora lesz a növény virágzáskor.
A finoman szétválasztott növénykezdeményeknek megágyazunk egy drén réteggel, majd óvatosan belehelyezzük a kis Habenáriákat.
Az ültetőközeg ahogyan említettük kiryu zuna – amit egyes helyeken savanyú murvának is neveznek. Pici a vízmegtartó képessége, de pont jó a kémhatása és valamiért előszeretettel fejlődik benne minden növény hajszálgyökere és kitűnően alkalmas a talaj kontakttal bomló tápanyagok használatához (Biogold, Aburakazu, Green king, Tamahi, stb…).
A beültetést követően a talajfelszínt érdemes shohin akadama – val borítani a későbbi moházás talajkontaktjának lehetősége érdekében. A hajtáskezdemények pár nap alatt “irányba állnak” és a növény további tartásán múlik, elérjük – e a virágzást…
Ha további kusamono posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Parasztorchidea négy felvonásban
Parasztorchidea négy felvonásban. Egy Dendrobium nobile orchideát alakítottunk “parasztorchideává” és négy féleképpen igyekeztünk installálni, hogy megnézzük milyen előjellel alakítja a körülötte lévő tér hangulatát paraszti tárgyakra applikálva. Az egész kísérlet egyszerűen abból ered, hogy a bonsai kultúrába (is) tartozó kusamono és shitakusa, kokedama és ikebana világot leginkább a népművészetben interpretálva tudjuk a legsikeresebben értelmezni – ha esztétikáról, indíttatásról és komponálásról van szó. A művészettörténet tudomány által definiált népművészet illetve az akként meghatározott paraszti kultúra tárgyias része nem sokban különbözik a néprajz halmazában megtalálható szempontok összességétől. Viszont a művészettörténet magyarázatai és szempontjai alkalmasak a fentebb említett japán kulturális szelet értelmezésére és kibontására anélkül, hogy fiktív teóriákat teremtenénk velük. Ezeket mankóként használva igyekeztünk a témához nyúlni és kerestük miként tudnak együtt hatni ezek a tárgyak egy orchideával.
Hogy a kiválasztott négy tárgy hatását biztosabban lássuk, ugyan azt az orchideát kötöztük át egyikről – a másikra. Ha kíváncsiak vagytok, melyik hogyan sikerült olvassátok erről szóló posztunkat ITT.
Hogyan kerül a balettcipő a bonsai asztalra, avagy kísérletek térrel, idővel, balerinával és bonsaiokkal
Hogyan kerül a balettcipő az asztalra? Első pillantásra igencsak különös ötletnek tűnik egymástól ilyen távol eső fogalmak, mint a táncművészet és a bonsaiok társítása – legújabb poszt-sorozatunk viszont egészen más megvilágításba helyezhet mindent. Mi kapcsolja össze a mozdulatok művészetét a – látszólagos – mozdulatlansággal? Mi kapcsolja össze a ritmus térben és időben történő alkalmazását, a pillanatnyi, múló impresszió megfoghatatlanságát és az évszázadok megfontoltságát, a szépség fogalmának legkülönbözőbb aspektusait? A ‘dinamizmus’ szó végletesen kitágított értelmezéseit? Egyszerre játékos és egyszerre komoly kísérlet dokumentálását láthatjátok a projektben, melyben egy balett táncost kértünk fel bonsaiok “megjelenítésére”. Ajánljuk azoknak, akik kíváncsiak arra, hogyan látja és értelmezi egy táncművész a bonsaiok világát, ajánljuk azoknak, akik érdeklődnek egyensúlyi helyzetek, ágszintek átértelmezése, megvalósítható és megvalósíthatatlan törzs-dőlésszögek iránt és azoknak, akiket egyszerűen csak kíváncsivá tett mindez…
Néhány kiragadott felvétel a sorozatból, kedvcsinálóként – a többiért itt olvassátok “Bonsai meets ballet” cikkünket!
