Street art kusamono Budapest nr.2
Street art kusamono Budapest nr.2 lett a címe ennek a posztnak, mert hasonló témáról korábban már írtunk itt a Kitsimono blogon. A város mint téma a kusamono és a shitakusa világában kevésbé ” art blogos ” és még kevésbé autentikus – ha kusamono a kulturális igazodási pont. Egy lebontás alatt álló leharcolt kerekedelmi épület, vagy egy letört tábla rúdjának csonkja, vagy egy rejtélyes kibelezett és beültetett televízió mindig exponálásra késztet minket és tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen aszfalt idegen objektek és motívumok szinte minden esetben rejtenek urbánus kusamono readymadeket. Az ilyen megtalált kusa’dolgokból mutatunk ismét pár felvételt és igyekszünk velük Budapest egy promotálhatatlan és turisztikailag értékelhetetlen de mégis észrevenni kedves pontjaiból ízelítőt adni nektek…
Habenaria radiata kusamono előkészületek tavasszal
Habenaria radiata kusamono előkészületek tavasszal. A Habenaria radiata (Kócsag orchidea) az egyik legkeresettebb növény ha kusamono összeültetésről van szó. A magas és vékony szár végén fehéren megülő rajzos virágzatán kívül a növényt mozgásáért is kedvelik. A minden szellőre bemozduló és lágyan lengedező orchidea a legelőkelőbb helyet foglalja el minden gyűjtő állományában. Kitűnő fotóalany és kitűnő szereplő minden kiállítási egységben és kazari térben akár főszereplőként akár un. accent plant – ként. Viszonylag rövid ideig virágzik és viszonylag érzékeny növény és a télállósága is erősen bizonytalan. Szükséges némi tapasztalat tartásához és szaporításához. A legtöbb irodalom enyhén savanyú – például tőzeges talajba ajánlja ültetni a gumókat, de kusamono növényként picit másként szükséges gondolni a “planting” fogalomra esetében. A bonsai és kusamono tálak térfogata és sekélyessége miatt más vízháztartású és állagú közeget szükséges biztosítani a növénynek és más öntözési szokások szükségesek hozzá. Sok esetben kusamono növényként egyszerűen kiryu zuna közegbe ültetik – mely minden szempontból ideális. A talajkontakt elősegítése érdekében a kiryu zuna – t érdemes lehet keverni shohin akadama – val.
Számos esetben a Habenaria gumókat alig nyirkos sphagnum mohában tartják az ültetésig. Ennek sok oka van – többek között a közeg antiszeptikus tulajdonsága és puhaságából adódó védelme. A gumók talajba ültetésének ideális időpontja március körül van, amire azért is érdemes odafigyelni, mert addigra – ha nem figyelünk eléggé oda – könnyen megindulhatnak a hajtásban. Ilyenkor már csak a legóvatosabb kezeléssel lehet ültetni őket – kiemelten vigyázva a gyökérkezdeményekre. Először a gumókat óvatosan elválasztjuk a sphagnum mohától és kezdődhet az ültetés, amihez érdemes csipeszt használni.
Akármilyen megdöbbentő is lehet, de a Habenaria orchideafélékhez – különösen a radiata esetében – nem mindegy milyen tálat választunk. Nem való minden típusú és formájú tál a növény külön kategóriát alkot. Jelen esetben mi egy gyakran használt kusamono tál típussal dolgoztunk, egy félig – meddig kaszkád jellegű kurama edénnyel, melynek felületén matt lüszter van, ami emiatt megőrizte mázatlan hatását. A berögzített háló a vízáteresztő nyílásra felkerült és az ültető közeg adagolása előtt előkészítettük a növényeket. Fontos, hogy páratlan darabszámot ültessünk és az ültetés mikéntjével kapcsolatosan gondoljunk arra is, mekkora lesz a növény virágzáskor.
A finoman szétválasztott növénykezdeményeknek megágyazunk egy drén réteggel, majd óvatosan belehelyezzük a kis Habenáriákat.
Az ültetőközeg ahogyan említettük kiryu zuna – amit egyes helyeken savanyú murvának is neveznek. Pici a vízmegtartó képessége, de pont jó a kémhatása és valamiért előszeretettel fejlődik benne minden növény hajszálgyökere és kitűnően alkalmas a talaj kontakttal bomló tápanyagok használatához (Biogold, Aburakazu, Green king, Tamahi, stb…).
A beültetést követően a talajfelszínt érdemes shohin akadama – val borítani a későbbi moházás talajkontaktjának lehetősége érdekében. A hajtáskezdemények pár nap alatt “irányba állnak” és a növény további tartásán múlik, elérjük – e a virágzást…
Ha további kusamono posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Urban kusamono – readymade és mono no aware
Urban kusamono – readymade és mono no aware. Valahogy így lehet pontosan meghatározni azt a jelenséget amibe ezúttal belebotlottunk. Bájos kis esetlen növényhalmaz egy kőbe süllyesztett fém részleten. Minden ott van ami kellhet. A látvány a téli kusamono és shitakusa megjelenésekre hajaz. Moha, szukkulens és lágyszárú növények – fűfélék. Az elmúlás és az élet szimbólumaiként egyszerre hat és némi száraz levéllel és ki nem kelt maggal együtt teljesen jól hozza a mono no aware pátoszt. Megannyi fel nem fedezett kusamono bújik meg a városokban és sosem lehet tudni jártunkban – keltünkben mikor és hol botlunk bele egy-egy szerencsésebb urban kusamono hangulatba. A felvételeken látható pillanatnyi kusamono asszociációs “mini objekt” ezúttal egy parkolóban került a fényképezőgép elé. Nem nyúltunk hozzá, mert ilyesmit nem csak kétes sikerrel lehetne “yamadori” alannyá avanzsálni, de nem is tartanánk jónak. A kis növényi makro – kolónia így kell továbbélje az életét és örülhetünk annak hogy belebotlottunk és láttuk…
Egy korábbi posztunkban említettük a jelenséget – az urban kusamono – t mint readymade – et. A poszt Street art kusamono Budapest címmel jelent meg, egy kattintást megér!
Parasztorchidea négy felvonásban
Parasztorchidea négy felvonásban. Egy Dendrobium nobile orchideát alakítottunk “parasztorchideává” és négy féleképpen igyekeztünk installálni, hogy megnézzük milyen előjellel alakítja a körülötte lévő tér hangulatát paraszti tárgyakra applikálva. Az egész kísérlet egyszerűen abból ered, hogy a bonsai kultúrába (is) tartozó kusamono és shitakusa, kokedama és ikebana világot leginkább a népművészetben interpretálva tudjuk a legsikeresebben értelmezni – ha esztétikáról, indíttatásról és komponálásról van szó. A művészettörténet tudomány által definiált népművészet illetve az akként meghatározott paraszti kultúra tárgyias része nem sokban különbözik a néprajz halmazában megtalálható szempontok összességétől. Viszont a művészettörténet magyarázatai és szempontjai alkalmasak a fentebb említett japán kulturális szelet értelmezésére és kibontására anélkül, hogy fiktív teóriákat teremtenénk velük. Ezeket mankóként használva igyekeztünk a témához nyúlni és kerestük miként tudnak együtt hatni ezek a tárgyak egy orchideával.
Hogy a kiválasztott négy tárgy hatását biztosabban lássuk, ugyan azt az orchideát kötöztük át egyikről – a másikra. Ha kíváncsiak vagytok, melyik hogyan sikerült olvassátok erről szóló posztunkat ITT.
Rose von Jericho kusamono ikebana kerámiában
Rose von Jericho kusamono ikebana kerámiában. Ha fogsz egy Selaginella lepidophylla növényt és jobban szemügyre veszed rájössz, hogy egy nem mindennapi növényt tartasz a kezedben. Az első látásra összeszáradt élettelen gumószerű száraz és törékeny növény koránt sem mentes az élettől, csak pestiesen szólva standby üzemmódban van. Igazán nincsen más dolgunk, mint pár órára vízbe helyezni és a halottnak tűnő növény csodálatosan kinyílik és ahogyan felszívja magát vízzel, úgy mutatja meg fokozatosan igazi alakját/formáját és levélzetének belsejét és színét. A kusamono és shitakusa világában előkelő helyet foglalnak el a Selaginella félék és előkelő kusamonók készülnek belőlük a bonsaiok mellé is. Mi most ebben az esetben a kinyílt növényt egy kerámiából készült ikebana kosárba helyeztük (átmenetileg) homokba ültetve. Már most simán mehet önállóan is “displaybe” vagy akár bonsai mellé hangsúlyozónak – szimbolizálva az aljnövényzetet, de csak úgy tokonoma “boxba” is…
Ha kíváncsi vagy hogyan nyílik ki Jerikó rózsája, nézd meg erről készült videónkat!
Street art kusamono Budapest
Street – art és kusamono és kusamono és aszfalt. Ha a műfaj underground lehetőségeivel oldani is kívánjuk az egyébként nehezen pontosítható és tradicionálisként kezelt szabályait, akkor is elgondolkodtató, hogy shitakusa – e inkább amit látunk, vagy tényleg kusamono. A város részéről persze szándékolatlan tartalom – ez biztos, de kusamono kedvelőként inkább egy lehetőség az undergroundabb ingerek fényképes megörökítésére. Az interneten a téma persze mediális motívummá válik, miközben a jelenség nem más mint a kusamono felfedezése a kazari rendszerén kívül. A témát sokan fedezik fel párhuzamosan európa szerte, miközben mindenhol máshogy jelenik meg a betondzsungelt uralni készülő lágyszárúak kusamonós interpretációja. A valóság virtuálissá válik és a virtuális valóság elkezd valamit leképezni, ami nem csak korszerű, de már nem is kertkultúra, inkább egy urbánus projekt – már amennyire egy kusamonóról ez elmondható. Fotóművészetnek túlzás nevezni, inkább olyan mint egy graffiti, talál, de csak annak érdekes aki fogékony rá. Szóval nem populáris és nem trendi, de a bonsai magazinok megjelenései szerint is benne van a levegőben ez a téma, ez a file játék.
A lágyszárúak (szinte) mindenhol képesek megjelenni illetve gyökeret verni, mindenhol képesek hozni a formájukat és shitakusaként hatni. Mindenhol, ahol a környezet nem hasonlít a virágos rétek, legelők, stb… természetesként ismert és megismert terére – mindenhol, ahol aszfalt, beton, vagy térkő veszi körül őket…
Kusamono készítés és bonsai tálba ültetés
Kusamono készítés és bonsai tálba ültetés előtt érdemes konceptuálisan válogatni a növényeket, hogy azok egy tálon belül ne csak azonos vagy közel azonos igényekkel rendelkezzenek de habitusra és fény és talaj igényre is “kompatibilisek” legyenek. Ezen felül nem árt színekben és őszi elszíneződésekben is gondolkodni – ehhez választva a tálat illetve annak színét, mázasságát vagy éppen mázatlanságát.
Jelen esetben a felvételeken látható kusamono összeültetések céllal készülnek, meghatározott bonsai fák kiegészítői lesznek idővel, nem önálló shitakusák. Azért csak idővel, mert mindkét esetben ugyan előreszaladtunk a beültetett növények méretével a beültetés szabályaihoz képest – de ennek az az oka, hogy ezeket a növényeket korábban kezdtük előnevelni kusamono alapanyagnak direktben – megválasztva a talajt, az edényméretet, stb… Szóval ezeknek a növényeknek most nőniük és fejlődniük kell egy-két évet (lehetőleg nitrogén szegény tápanyaggal) ahhoz hogy szép dúsak lehessenek és megállják a helyüket később a kiválasztott fák mellett a displayen.
Ha a talajhasználatról esik szó, a kusamono ültetések esetében sokan nem javasolják a tőzeg használatát – mondván, hogy nyári melegekben nem kedvez ilyen kicsi tálban a hajszálgyökereknek az öntözés szempontjából. Mégis érdemes lehet újragondolni a dolgot, mivel nem tisztán használva csak az egyensúlyt kell megérezni a keverési arányban. A hajszálgyökerek komfortzónában tartásához kedvező a tőzeg – már csak a ph-ra gondolva is – és ha jól keverjük akadamával akkor a vízháztartás és az állag is teljesen rendben lesz. Az akadama segíteni fog felvenni a vizet és a tőzegnél tartani és a közeg biztos, hogy laza marad és kiállítás előtt a moha felhelyezésénél is könnyebb dolgunk lesz.
Ha további kusamono posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Kusamono utolsó idei virágokkal
Kusamono idei utolsó virágokkal kokedama alátéten. Hogy kusamononak lehet – e nevezni, vagy inkább a kokedama kalapja alá venni ezt az összeültetést – lehet is kérdés meg nem is. Ha pusztán dísznövényként tekintünk a dologra, nincs igazi jelentősége, a növények megférnek egymás mellett, van terük a kokedama alátéten és hozzák a shitakusa (aljnövényzet) jelleget – miközben teljes mértékben tükrözik az évszak jelenlegi szakaszát. Egyet kivéve, az összes növény elvirágzott már és összhangban adják vissza a műfaj mono no aware pátoszát. Az egyetlen és utoljára virágzó növény a kompozíción belül az Árnyékliliom vagy Árnyliliom – más néven Hosta.
Kedvelt és szerethető dolog úgy összeültetni növényeket, hogy azok közel egy időben – egymást felváltva virágozva sokáig nyújtsanak üde látványt. Ha jól vannak megválasztva a növények, általában hibátlanul működik is a dolog és sokféleképpen készíthetünk sokféle kompozíciót egy kusamonoból vagy shitakusából.
Kusamono és moha kétszer két perc alatt
Kusamono és moha kétszer két perc alatt. Talán a legegyszerűbb kusamono – k közé tartoznak a moha kusamono – k. Roppant egyszerű elkészíteni őket, a beültetés alig pár percet vesz igénybe. A különféle mohákból készült kusamono – k persze roppant izgalmas underground szerű táborral rendelkeznek, akik közül sokak nem csak online ismerik a különböző moha kertészeteket. A mohák termesztése elméletileg egyszerű dolog, de ha valaki jól szeretné csinálni fel kell készülnie a végtelen szakirodalmak világára. Mi jelen esetben beértük annyival, hogy elkészítettük a moha kusamono – kat, melyek közül kettőt meg is mutatunk most frissült KUSAMONO ÉS KOKEDAMA oldalunkon.
Kusamono – grass bonsai – alapanyag vagy shitakusa alapanyag
Természetes, hogy ha egy kusamono – grass bonsai alapanyag virágzik, annak egy bonsai kertész örül. Természetes, hogy ha ez egy különlegesebb növény, mely tradicionális japán kusamono kokedama növény alapanyag akkor az öröm fokozottabb. Meglepő talán, ha november és december táján lágyszárú növényeket látunk virágozni, de még meglepőbb, hogy Japánban ezek között a növények között még ilyenkor is bőven találunk virágzó és magot érlelő egyedeket. Ennek a növénynek kifejezetten hosszú a virágzási ideje és még hosszabb a mag érlelési időszaka. Ezt a dekoratív, elsősorban foltos leveléért tartott kusamono alapanyagot érdemes kellő óvatossággal kezelni és beültetéskor a gyökerét higgadtan bolygatni. Ültető közeget tekintve biztos, hogy a kiryu nem maradhat ki az összetevőkből és biztos, hogy a tőzeg mellé akadamát is szükséges keverni. A téli időszakban hidegházi növényekkel megegyező tartási körülményeket igénylő növény téli hajtásait nem metsszük és nem ritkítjuk. Ezzel ráérünk tavaszig…
A sárga virágzat kifejezetten lassan nyílik ki és sokáig csak ígéretként jelentkezik az egyre növekvő és erősödő virágszáron. Lassú kinyílását követően maga a virágzat hosszú ideig teljes, hosszú ideig élénk.
