Egy shohin bonsai két arca
Egy shohin bonsai két arca a téma és egy Pinus nigra két aspektusa. Pontosabban egy növényről van szó, amivel kapcsolatosan több megfogalmazása is lehetséges a bonsai artikulálható definícióinak és nézőpontjainak. A yamadoriból származó fenyő évről – évre egyre magasabbra történő ültetése lassan elérte célját és közben kínosan vigyáztunk, hogy ennek ellenére ne alakuljon ki neagari hatás, ne alakuljon ki a neagari bonsai stílus. A valahol a kaszkád és a félkaszkád (han – han – kengai) határán billegő korona egy kurama szélén bizonytalanodik el és már nem csak a neagari de a kaszkád mértéke is kérdőjeles. A sok szabály felrúgásában megszülető törzs ágrendszerét tekintve régieskedve adja elő a lombkorona kontúrt megadó gyertyák eredési pontját, mely hivatott a kurama alsó ívére harmonikus választ adni egyfajta inverz vonalvezetéssel (mely utal a fa ábrázolni/bemutatni kívánt életkorára is).
Mi lesz, ha besűrűsödik a korona?
A Pinusok gyertyáit érdemes visszavágni a megfelelő időben és kivárni a művelet által generált új gyertyák növekedését. Ez dúsulást fog eredményezni és egy shohin esetében – ha jól jártunk el – az új gyertyákból jövő részeket nem feltétlen lesz szükséges drótozni. Ennek a növénynek az esetében már a kétszeres dúsulás is erősnek számít és látható előre, még egy-két év és a lombozat egy zárt páncélt alkotva fog sok mindent eltüntetni ami most izgalmat ad a szemnek.
TOP SECRET!
Amit most még nem mutatunk meg (mert titok addig amíg el nem érjük), az a fa teteje felülnézetből. Azért, mert a fa teteje fogja tudni megadni a választ arra, miért rejtjük el majd egy dús lombkoronával a nézni való izgalmas részleteket. A teteje is csak akkor, ha display – re kerül a növény. Mert a bonsai asztal magasságának megválasztásával elérhető, hogy a kihelyezett shohin teteje sejtessen mindent amit jó (volna) látni. Ezzel a gesztussal szeretnénk közelebb hívni majd a fához a látogatót/nézőt, hogy tekintse meg közelebbről is a bonsait. Ezzel a cseppnyi izgalmassággal és sejtetéssel szeretnénk megadni a becsületét a zárt és fegyelmezett homogén lombkoronának. Modern shohin bonsai eszközökkel dolgozunk a régies értékek felmutatásán.
Hogy ez a módszer jó lesz – e, azt az idő fogja eldönteni. Hogy ez a jelenlegi két nézőpontúság jó – e azt meg ti és akik látják a fát a beéréséig. Létezik egy anekdota, mely arról szól, hogy két buddhista szerzetes vitatkozik valamin. Nem tudják eldönteni melyiküknek van igaza. Az arra járó mestert kérdezik meg a végén aki nem tud állást foglalni a kérdésben. Menekülni próbál a szituációból, ezért azt adja válaszként, hogy az egyik lábbelijét leveszi és felteszi a fejére és úgy sétál ki a helységből némán. Erre az anekdotára a dada sok esetben hivatkozott. Mi sem tudtuk eldönteni jól gondoltuk – e, hogy így alakul a fa jövője. Egy dadaista gesztussal a műhely kutyáját kérdeztük meg erről, aki így válaszolt:
Pinus thunbergii cork bark – kuromatsu shohin
Pinus thunbergii cork bark – kuromatsu shohin bonsai alapanyag ami vélhetően nem volt mindig alapanyag. Valahogyan így lehetne jellemezni azt a fenyőt amivel nemrégiben gyarapítottuk gyűjteményünk. A növény egy parás kérgű fenyő amiről leginkább angol nyelvű irodalmat tudtunk elérni és ezen a területen belül, ha bonsairól van szó nehéz információkat összeszedni. Annyi biztos, hogy a Pinus thunbergii cork bark kérgének erősen rusztikus parásodása van annyira intenzív, hogy az alakítás komoly kihívást jelent. Ennek a növénynek az esetében a fiatal – még nem parásodó ágak drótozhatósága opcionális csupán, míg az idősebb – már parásodott kérgű ágaknál maximum a lehúzás jöhet szóba. Az idős kéreg minden fenyő bonsai esetében érték, de a cork bark esetében ez nem csak fokozottan igaz, de kifejezetten kerülendő a kéreg sérülése. Az eredendően kifu méretű alapanyag alakítása került napirendre műhelyünkben, ami a tavalyi tűlevelek megszedésével kezdődött.
A tűlevelek megszedését követően átláthatóbbá vált a fa és kiderült, hogy nem csak túl sok ággal rendelkezett, de az egyes ágakon felhalmozódott gyertyákból is keményen szelektálni kellett. Mindennek az volt az oka, hogy a növényt azért vásároltuk meg, hogy neveljünk belőle egy maximum 20cm magas shohin bonsai fát ami egy öt pontos shohin állványon az un. top növény lehetne – azaz az első pont egy ilyen display – en.
A bonsai alakítás közben a kuromatsu elvesztette lombjának több mint kétharmadát – viszont így a sejtnyomás mintegy megkétszereződött a növényben – hiszen a gyökérzónát nem csökkentettük és az alakítás előtt Biogold kihelyezésével felerősítettük a növényt az alakításra. Az alapforma és az ágak indító “beállítása” megtörtént és a rügyképzés sebességéből kiindulva az első látványos eredményeket már 3 – 4 éven belül várhatjuk is.
Ha további bonsai témájú posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Pinus shohin bonsai tálba ültetése
Pinus shohin bonsai tálba ültetése. Kis fákról nagy dolgokat mondani vagy írni nehéz és nem csak nehéz, de nem cél. Nincs “bonsai lesson misszió” csak némi shohin passzió és a lehető legolcsóbb megoldást alapul véve indult az ebben a posztban megjelenő Pinus nigra shohin az úton – ugyanis az eredet yamadori. Korábban itt írtunk erről a növényről és most azért vesszük elő újra, mert tálba került. Bonsai tálba. Szürke, mázatlan un. virág alakú shohin bonsai tálba. Kiryu és akadama. Ennek a két talajnak a keverékébe lett ültetve és a tápanyag utánpótlást Biogold – al és Green King – el fogjuk megoldani.
A beültetést megelőző állapot a fenti képen látható. A fenyő erőteljesen drótozott és hajlított. Japán nevelőkonténerben fejlődött egy darabig és erősen volt tápozva. A gyökérzete enyhén savanyú talajban fejlődött és napos, fényes helyen volt tartva. Mindez elérte célját és egy erős gyökérzet volt képes fejlődni és az ágakat és lombozatot ellátni. A megszedett tűlevelek következményeként több rügy fejlődött mint a korábbi években és vélhetően ezen rügyek idei teljes kitörése azt eredményezi majd, hogy következő tavasszal már egy kompaktabb lombkorona lesz látható és sanszos, hogy a drótokat is le lehet majd szedni az ágrendszerről. Biztos, hogy utána szükség lesz egy új finom drótozásra, de az már alig lesz észrevehető és mindenképpen más benyomást fog kelteni a fa mint most.
Ha további bonsai témájú posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Ez a fa görbe… Pinus bonsai bunjin tálban
Ez a fa görbe… Pinus bonsai bunjin tálban. Yamadori eredet és megmondhatatlanul sok méter bonsai drót után a fa a rendszeresen megszedett tűlevelei a rügykitörések és harmadolások után hellyel közzel hat év után a tálba ültetésen túl a modern talajfelszín kezelés mellett és annak ellenére köztes állapotba került. A köztes állapot azt jelenti, hogy ha a főbb ágakat és a törzsként kezelt felhúzott ágat meg lehet szabadítani a rafiától, értelmet nyer minden korábbi alakítás és “csak” a lombkorona sűrítése és finom drótozása marad hátra az elkövetkezendő tíz évre.
Mit jelent a modern talajfelszín kezelés? Egyszerű dologra kell gondolni, nem másra mint a modern shohin bonsaiok talajfelszínképzésére, mely sokszorosan “túlfújja” a megengedett moházási lehetőségeket. A paradigmák itt is úgy vannak átlépve, mint egy Mercedes Benz esetében a sportosan túlfújt gumik, melyeknek a féknyoma is jelentősen különbözik az oldtimerek féknyomától. Nem bontanánk ki közhelyesen milyen nem lett a talajfelszín és nincs értelme ecsetelni milyen – tudatosan épített – talajfelszínt építettünk ehhez a tálhoz a nebari köré, hogy a modern bonsai “bank rendszerét” ne puszta bunjin devianciaként adjuk elő…
A bonsai drótozásának koncepciója amolyan bunjin féle indíttatással kezdett, de ez az egyébként nem túl könnyű műfaj végül megjelent és leképeződött annak érdekében, hogy a bonsai tálat és a talajfelszínt leszámítva a modern bonsai mellé egy hagyományörzőbb megjelenést keltve közelítsünk a régebbi japán bonsai stílus alapjai felé… Igaz ugyan, hogy a bunjin bonsai stílus egyike a legfiatalabb bonsai stílusoknak és egyike a legnehezebb bonsai stílusoknak, de mégis egyike a legkedveltebbeknek is. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a korábban részeg szerzetesek firkálmányainak tartott bonsai stílus mai megjelenési formái nem csak autentizálódtak, de ennek köszönhetően emblematikus lenyomatai is a japán bonsainak úgy mint az európai bonsainak. A felvételeken látahtó Pinus nigra is hasonló ideák mentén lett kialakítva és kimondott cél volt a növény konkrét bonsai stílus felé történő terelése úgy, hogy modernsége mellett a tradíciókat is képes legyen kifejezni a nézők és a kazari számára.
Ez most matsu vagy nem matsu? Bonsai vagy pre bonsai?
Ez most matsu vagy nem matsu? Bonsai vagy pre bonsai? A két kérdés jogos is meg nem is és fontos is és nem is és mindkét kérdésre lehet ezt is meg azt is válaszolni. Lehet relativizálni is meg nem is és lehet állást is foglalni meg nem is. Matsu mert fenyő és nem matsu, mert Japánban nem honos. Bonsai mert tálban nevelt, nem bonsai mert még nem kiforrott, pre bonsai mert még csak most ültettük át japán nevelőkonténerből és nem pre bonsai mert már elkezdtek beérni a jövőévi alvórügyek, a drót tart és bonsai tálban van a növény és látszik mivé válhat. De még mindig nem “kész bonsai” és még látszik, hogy yamadori alapanyagként indult.
A tavalyi drótozás és alakítás eredménye elkezdte tisztázni a fa jövőjét és kilátásba helyezett egy régies japán bonsai stílust, melyet viszonylag ritkán látni bonsai kertészetekben vagy bonsai kiállításokon. Jellegzetesen Pinus téma a stílus és jellegzetesen shohin illetve kifu méretben jó a megoldás. Ehhez a stílushoz/megjelenéshez/jelleghez leginkább kerek vagy mély és ovális bonsai tálat illő választani és ha már fenyő, akkor ezekből a legetikusabb a szürke mázatlan tál. De mielőtt előkerülne a tál, persze jön a drót és a bonsai drótozással előállított – egyetlen ágból kiinduló lombkorona “építés”. Ha mindez megvan, indokolt egy erős tápozás és következő évben jöhet az átültetés….
Ez volt tavaly és ennek az eredménye jött el idén. A tálválasztás fő meghatározója természetesen maga a fa és persze az esztétikai elképzelés volt. Ami kellett, az egy ovális, irreguláris formakezelésű mázatlan bonsai tál, mely igényét a fa jellege teremtette meg. Olyan bonsai tálat szerettünk volna, melyen nagyméretű vízáteresztő nyílás van a pangóvíz jelenség biztos elkerülése érdekében kialakítva – biztosítva a fenyők gyökerével együtt élő szimbiota gombák ideális nedvességi állapotát. A vízáteresztő nyílás egy áttört mintájú betéttel szűkíthető – hogy a forma kínálta tradicionális ültetésekre való használat esetén az ültető közeghez ne kelljen túl sűrű hálót használni – ha a gyökerek állapota szenes drén használatát indokolja. A tál megközelítőleg szabályos palástból épül fel, mely enyhén naivizál. A tál összhatása az antik japán bonsai tálak formavilágára és hangulatára historizál.
Az ültetés akadama és kiryu keverékébe történt, mely nem csak bevált, de egyszerűen kezelhető később is. Az idei fejlődések már viszonylag biztatóak és határozottabban rajzolják ki a jövőbeni lombkorona kontúrját. Egyetlen kérdés a gyökérzóna “kisdombos” jellege, mely szigorúan nézve nem etikus, de a következő átültetésig – mely esetében két év múlva lesz, van idő gondolkodni hogyan oldjuk meg – ha éppen nem süllyesztjük akkor be jobban a fát a tálba.
Kazari vázlat komono és katade mochi bonsai fákhoz I.
Kazari vázlat komono és katade mochi bonsai fákhoz. Modern kísérlet Chaenomeles japonica shohin accent plant – ként való bonsai displayben történő megjelenítésére…
Néha kell egy shohin, hogy ne kelljen kényszerből kusamono – t használni. Néha kell egy olyan shohin, ami nem top quality, ami azonos kvalitású mint a bonsai ami mellé kikerül a displayre. A bonsai – ami mellé kiválasztottuk a Chaenomeles japonica shohint – egy Pinus nigra. A Pinus katade – mochi, a Chaenomeles pedig komono méretkategóriájú. A Chaenomeles japonica han kengai jellegű, a Pinus pedig leginkább a bunjin stílusra enged asszociálni, de magán hordja a shakan bonsai stílus egyes jegyeit is. Téli és tavaszi displaynek készül a párosítás.
Télen a lombtalan ágrendszer és az esetleges termés, tavasszal pedig a virágok és a levélkezdemények adják az évszakra vonatkozó információkat az örökzöld Pinus mellett. A komono kell hordozza virágzó és gyümölcsöt érlelő lombhullatóként a női nem szerepét a kazarin belül a fenyő pedig örökzöld növényként a férfi szerepét. Ha a tokonoma – n belül a hármas egységet keressük illetve arra komponálunk, valami nem növényként megjelenő motívumra még szükségünk lesz, hiszen a shohin itt már az accentplant és éppen ezért nem érezzük hiányát egy kusamono – nak.
Használjunk tenpai figurát?
A kérdéses bonsai display két évszak megjelenítésére van tervezve. Az egyik a tél, a másik a tavasz. Ezért a leggyakrabban használt csiga, béka, rák, falevél, szarvas, nyúl, makk, darumadár tenpai figurák használata nem tűnik frappáns ötletnek.
Használjunk suisekit?
Végül is adja magát a dolog. Vagy mégsem? Az ötlet ugyan elsőre rendjén valónak és hangulatteremtőnek tűnik, de ha az elhelyezési lehetőségeket végig gondoljuk, ezt is át kell lépjük. A suiseki használat ebben az esetben azért nem működik, mert a hangsúlyozó növényként használt Chaenomeles – mondjuk úgy nem tűr meg semmilyen méretű suisekit (sem daiza sem suiban vagy doban kihelyezéssel). Ennek ellenére a hegyet mint motívumot megjelenítenénk, de talán máshogyan. A kakemono ugyan szóba jöhet, mégis ezen kompozíción belül – plaszticitását tekintve már soknak hat – illetve túl nagy kakemono volna szükséges. Így jutottunk el a kakejiku használathoz, mely ebben az esetben egy meglehetősen modern tekercsképként jelenik meg majd a kompozíción belül. A tekercskép témája egy Cseh országban megtalálható hegy melyet autóból fotóztunk még régebben egy olyan alkalommal amikor hazafelé hoztunk pár shohin alapanyagot… Tél volt, esett a havas eső útközben és csak járt az autó ablaktörlője. Ez az emlék megmaradt és mostanában scrollra dobtuk műhelyünkben.
A wallscroll elkészült, a komono bonsaihoz megvan a japán kézzel készült kaszkád shohin asztal, a katade – mochi fenyő bonsai is hamarosan tálba kerül – a bonsai tálat már elkészítettük hozzá és addig amíg el nem jön az átültetés ideje van idő készíteni hozzá egy magasságban és stílusban illő bonsai asztalt. Szinte minden készen áll egy modern kazari összefogására, egy kortárs experimentális kazari összehangolására…
Pinus és Juniperus
Ha örökzöld bonsaiokról esik szó, általában a fenyő és boróka bonsaiokra gondolunk először. A fenyő és boróka bonsai fák e tekintetben kéz a kézben járnak és szinte teljesen egy kategóriába soroltak annak ellenére, hogy bánásmódban vannak sarkos különbségek közöttük. És akkor még nem is beszéltünk a Satsuki azáleákról vagy a fél örökzöld vagy télizöld bonsaiokról. Ez utóbbiakba nem is mennénk ez alkalommal bele, megmaradnánk a Juniperus és Pinus bonsaioknál és bár ide kellene tartozzanak a Picea, a Pseudotsuga, Cedrus, stb. fenyő bonsaiok is – őket is átlépve – úgy lesz ahogyan az elején ígértük.
A fenyő és boróka bonsaiok nem csak azért keresett holmik mert – ha tetszik – állandóságot szimbolizálnak örökzöldségükkel, de azért is mert a shohin méretkategóriából, a bunjin bonsai stílusból és a mozgalmas deadwood munkák eredményeiből egyszerűen nem hiányozhatnak. Ha őszinték vagyunk nem restelljük kimondani, hogy tulajdonképpen végtelenül egyszerűen tarthatóak, könnyen teleltethetőek és egyszerűen szerethetőek. Nemrégiben két poszttal jöttünk elő, melyek ezt a témát hozzák. Az egyik poszt a Pinus thunbergii és a Pinus nigra közti hasonlóságokat és különbségeket keresi bonsaios szempontok szerint, míg a másik a shohin borókákról veti a betűt. Igyekeztünk olyan dolgokat felhozni, melyek szempontokat adhatnak azoknak (is), akik nem vagy nehezen jutnak hozzá egyes alapanyag típusokhoz és azoknak is akik szeretnek szinte vagy teljesen a nulláról kezdeni egy-egy bonsai fát. Annak aki ebbe a világba belemászik, egy dologra biztosan fel kell készülnie, nagy valószínűséggel szüksége lesz még egy bonsai ollóra. Egy olyanra, ami igazán hosszú nyéllel rendelkezik és ami lehet mindig gyantás. Mert ez a fenyő és boróka bonsai “mellékhatása”.
TIPP: A gyanta illata finom, de nehezen lehet letisztítani a bonsai szerszámokról és a kezünkről. A fenyőgyantát a terpentin oldja a legjobban, ami beszerezhető háztartási és festékboltokban. A terpentin használata után érdemes szappannal és bő vízzel alaposan kezet mosni.
Három rövid pre shohin bonsai videó
Az alábbiakban három ( pre ) shohin bonsai videót láthattok. Egy Juniperus chinensis ‘Kishu’ , egy Pinus nigra és egy Cotoneaster integrifolius amit körbeforgatva bemutatunk.
Juniperus chinensis ‘Kishu’
Korábban itt olvashattatok róla. A növény egy erősen pre bonsaiból alakított holmi, aminek a törzsébe erős hajlításokat kellett “tenni”, hogy a lombkorona tömegét közelebb hozhassuk a nebari részhez.
Pinus nigra
Ez a Pinus nigra – Feketefenyő egy yamadori eredménye, melyről itt lehetett olvasni nem régen. Igyekeztünk minél inkább “összevissza” tekergetni az ágait, hogy lehetőség szerint szinte átláthatatlan ágrendszert kaphassunk.
Cotoneaster integrifolius
Ez a törpe levelű Madárbirs dugványról lett szaporítva és tovább nevelve. Tavasszal posztoltuk első alakítása után, most azért mutatjuk újra, mert lombjának dúsulása és a nyári többszöri metszés után már jobban mutatja, merre fele megy a növény a jövőben.