Tea, március és ikebana a Kitsimono webshopból
Tea, március és ikebana a Kitsimono webshopból – azaz márciusi híreink. Ahogyan webáruházunkban is említettük már el akar jönni a tavasz. Szerintem hagyjuk. Hagyjuk, hogy itt legyen és megérkezzen közénk! Lassan nyílnak a Hóvirágok után a Krókuszok és még a Nárciszok és a Tulipánok előtt a Mandula fák – mi meg a mandula virágok mellé ilyenkor zöld Pu – erh teát teszünk.
Nem is lehetne ez másként a “hungaro – shakura” életérzés szerint és ahelyett, hogy ez kiábrándító lenne inkább végtelenül reményteli. Reményteli, mert nálunk így jön el a tavasz és azt követően a nyár. Az időjárástól megbolondított vadkacsák már úton vannak visszafelé és vannak akik közülük már meg is érkeztek. Bárhogyan is bolonduljon meg ez a világ és álljanak feje tetejére a dolgok mi itt vagyunk és ebben a világban élünk mert a párhuzamos dimenziók világa inkább habos mese és a titkos dobozokból előhúzott tea meg a jelen és ezzel együtt a valóság. Ne is várjunk. Teázzunk vagy ikebanázzunk – de a legjobb, ha ezeket egyszerre cselekedjük.
Nem írunk most olyan klasszikus blog posztot amiből még az elején kidobunk téged egy linkkel a webáruházunk valamely aloldalára (ez ráér a végén is). Viszont kicsit vitatkoznánk is magunkkal, mert az a link ahová át szeretnénk dobni téged a végén az mond valamit amit úgy is gondolunk de annak ellenére, hogy utal rá az a kontent nem nyitja meg a témát mert kicsit un. crossower a tavasz szemüvegén keresztül nézve. De ilyenek ezek az oolong teák. Verik a kultúra magas lécének teteje felett de mégis mindenhonnan száműzik őket – amíg el nem ismerjük, hogy wulong nem oolong… Erre hagyok időt és elnézést is kérek tőletek de néha muszáj picit kimondani azt amit a gaiwan nyaló sznobok bevízkövesítettek a lemonos pu – erh… na jó hagyjuk…
Szeretnénk megemlíteni egy olyan wulongot, ami nem csak személyes kedvencünk a Kitsimono műhelyben de talán az egyik legélvezetesebb tea is a könnyen elkészíthetők közül. Közérzetbarát és ha kell semmi, ha kell a másnaposság térdre kényszerítője de egyszerű élvezeti cikk vagy éppen hűsítő ice tea vagy sok minden más is lehet. Nem szoktak róla túl sokat beszélni teás körökben mert vagy nem ismerik vagy nem elég divatos vagy nincs benne elég üzleti érdek ahhoz, hogy körbefényezzék a trend magazinok online promo-költői. Ez a tea nem más mint a Pouchong.
Tudtad?
A kínai és tajvani (tajpeji) eredetű zöld teák és oolong teák között emlegetett pouchong tea ötvözi a két világ ízeit. A baozhong néven is ismert, sodrott levelű és enyhén illatos tea gazdag és lágy íze és antioxidáns hatása miatt egyaránt kedvelt. Illata miatt “flower tea” néven is ismert. Termőhelyén tavasszal, márciusban szedik. Ez a tea fajta Taiwanon a tíz legnépszerűbb tea között van számon tartva.
Ha szeretnél egy ilyen teát valamiben jól elkészíteni akkor a legegyszerűbb megoldás egy tradicionális kínai teáskanna használatát megfontolni. Egyszerűen erre van kitalálva. Erről is szól legfrissebb hírünk a Kitsimono webáruházunkban mert újra elérhető az egyik leginkább evidens választás ehhez.
Tekintsd meg webáruházunk aktuális híreit – kattints a képre!
Chawan bonsai mellé és chabana – tea blog I.
Chawan bonsai mellé és chabana – tea blog I.
A chawan és a chabana a teaszertartások része, mint ahogyan a mizusashi, a chasen és a chasaku is. A chabana kompozíciók – hasonlóan mint az ikebana, a kusamono és a bonsai – hivatottak kifejezni az aktuális évszakot és emellett számos egyszerű szabály vonatkozik ugyan rájuk, de alapvetően roppant könnyed műfaj. Esetében érdemes lemondani az erős illatú virágokról, a tövises növényekről – nem beszélve a mérgező növényekről. A természetes hatás elérésének érdekében tiltott a vásárolt (pl. virágbolti) virág használata és preferált a kertből, mezőről vagy rétről szedett virág, ág, stb… Mindezt azért említjük, mert egy shizuokai példából kiindulva, fogtunk egy első látásra ikebana vázának tetsző kerámiát és chabanát helyeztünk el benne. Mindezt azért, hogy egy újra alakított (restyling utáni) Kínai boróka (Juniperus chinensis) bonsai fát bonsai display szerűen szemlélhessünk teázás közben.
Tea szertartás vagy tea fogyasztás?
Kinek – kinek másért és másért kedves az ázsiai teák világa és biztosan nem vet senki követ azokra, akik chawanból kínai teát fogyasztanak – csak úgy a teázás öröméért. Mi egy sanghaji teát vettünk elő ezúttal, amit 70 – 80°C közötti vízzel készítettünk el úgy, hogy azt mennyiségre értve 20% – nyi hideg vízzel hűtöttük vissza, hogy kijöjjenek az ízek amennyire csak lehet. Úgy tartják, hogy a teázáshoz minden esetben friss és oxigéndús vizet kell használni, mert a teáknak ez hozza ki leginkább az ízét a legoptimálisabb mértékben. Eső, forrás vagy ásványvíz a javasolt dihidrogén – monoxid ezen teák esetében, de urbánus környezetben a csapvíz is megteszi (kénytelen-kelletlen).
A teával mi az újra alakított pre bonsai látványát szerettük volna élvezni és egyébként a teázás “jelenléte” miatt választottuk a chabana komponálást a kusamono kihelyezés helyett. Hogy mégis összhangban lehessen a chabana a bonsai fával, alá is shohin bonsai asztalt tettünk és így minket már nem zavart a látvány semmiben sem…
Street art kusamono Budapest nr.2
Street art kusamono Budapest nr.2 lett a címe ennek a posztnak, mert hasonló témáról korábban már írtunk itt a Kitsimono blogon. A város mint téma a kusamono és a shitakusa világában kevésbé ” art blogos ” és még kevésbé autentikus – ha kusamono a kulturális igazodási pont. Egy lebontás alatt álló leharcolt kerekedelmi épület, vagy egy letört tábla rúdjának csonkja, vagy egy rejtélyes kibelezett és beültetett televízió mindig exponálásra késztet minket és tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen aszfalt idegen objektek és motívumok szinte minden esetben rejtenek urbánus kusamono readymadeket. Az ilyen megtalált kusa’dolgokból mutatunk ismét pár felvételt és igyekszünk velük Budapest egy promotálhatatlan és turisztikailag értékelhetetlen de mégis észrevenni kedves pontjaiból ízelítőt adni nektek…
Modern kusamono kerámiák ikebana külsőségekkel Koreába
Modern kusamono kerámiák ikebana külsőségekkel Koreába. Egy koreai kérésre kusamono kerámiákat készítettünk műhelyünkben, melyeket a legnagyobb jóindulattal sem lehet klasszikus – tradicionális értelemben vett kusamono tálaknak nevezni. Ezek a munkáink első látásra ikebana kerámiáknak hatnak, ám valójában rendelkeznek minden olyan fizikai és esztétikai tulajdonsággal, melyeknek köszönhetően nemhogy az ikebana de a sogetsu világától is élesen elkülönülnek. A sorozatból kettőt emelnénk ki véletlen szerűen. Az ültetés technikai része nem bonyolult esetükben, de a fenntarthatóság már kívánja a megrendelő által birtokolt profizmust. A modern, kultúrán belüli igény és elképzelés részünkről nem csak respektált de kifejezetten várt és kedvelt. Ezek az igények, melyek mellé képző és iparművész látásmóddal igyekszünk odaállni, reményeink szerint mindig friss impulzusokat szülnek és frissebb vérkeringést kölcsönöznek (ha esetenként átmenetileg is) a bonsai és kusamono kultúrának…
Habenaria radiata kusamono előkészületek tavasszal
Habenaria radiata kusamono előkészületek tavasszal. A Habenaria radiata (Kócsag orchidea) az egyik legkeresettebb növény ha kusamono összeültetésről van szó. A magas és vékony szár végén fehéren megülő rajzos virágzatán kívül a növényt mozgásáért is kedvelik. A minden szellőre bemozduló és lágyan lengedező orchidea a legelőkelőbb helyet foglalja el minden gyűjtő állományában. Kitűnő fotóalany és kitűnő szereplő minden kiállítási egységben és kazari térben akár főszereplőként akár un. accent plant – ként. Viszonylag rövid ideig virágzik és viszonylag érzékeny növény és a télállósága is erősen bizonytalan. Szükséges némi tapasztalat tartásához és szaporításához. A legtöbb irodalom enyhén savanyú – például tőzeges talajba ajánlja ültetni a gumókat, de kusamono növényként picit másként szükséges gondolni a “planting” fogalomra esetében. A bonsai és kusamono tálak térfogata és sekélyessége miatt más vízháztartású és állagú közeget szükséges biztosítani a növénynek és más öntözési szokások szükségesek hozzá. Sok esetben kusamono növényként egyszerűen kiryu zuna közegbe ültetik – mely minden szempontból ideális. A talajkontakt elősegítése érdekében a kiryu zuna – t érdemes lehet keverni shohin akadama – val.
Számos esetben a Habenaria gumókat alig nyirkos sphagnum mohában tartják az ültetésig. Ennek sok oka van – többek között a közeg antiszeptikus tulajdonsága és puhaságából adódó védelme. A gumók talajba ültetésének ideális időpontja március körül van, amire azért is érdemes odafigyelni, mert addigra – ha nem figyelünk eléggé oda – könnyen megindulhatnak a hajtásban. Ilyenkor már csak a legóvatosabb kezeléssel lehet ültetni őket – kiemelten vigyázva a gyökérkezdeményekre. Először a gumókat óvatosan elválasztjuk a sphagnum mohától és kezdődhet az ültetés, amihez érdemes csipeszt használni.
Akármilyen megdöbbentő is lehet, de a Habenaria orchideafélékhez – különösen a radiata esetében – nem mindegy milyen tálat választunk. Nem való minden típusú és formájú tál a növény külön kategóriát alkot. Jelen esetben mi egy gyakran használt kusamono tál típussal dolgoztunk, egy félig – meddig kaszkád jellegű kurama edénnyel, melynek felületén matt lüszter van, ami emiatt megőrizte mázatlan hatását. A berögzített háló a vízáteresztő nyílásra felkerült és az ültető közeg adagolása előtt előkészítettük a növényeket. Fontos, hogy páratlan darabszámot ültessünk és az ültetés mikéntjével kapcsolatosan gondoljunk arra is, mekkora lesz a növény virágzáskor.
A finoman szétválasztott növénykezdeményeknek megágyazunk egy drén réteggel, majd óvatosan belehelyezzük a kis Habenáriákat.
Az ültetőközeg ahogyan említettük kiryu zuna – amit egyes helyeken savanyú murvának is neveznek. Pici a vízmegtartó képessége, de pont jó a kémhatása és valamiért előszeretettel fejlődik benne minden növény hajszálgyökere és kitűnően alkalmas a talaj kontakttal bomló tápanyagok használatához (Biogold, Aburakazu, Green king, Tamahi, stb…).
A beültetést követően a talajfelszínt érdemes shohin akadama – val borítani a későbbi moházás talajkontaktjának lehetősége érdekében. A hajtáskezdemények pár nap alatt “irányba állnak” és a növény további tartásán múlik, elérjük – e a virágzást…
Ha további kusamono posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Urban kusamono – readymade és mono no aware
Urban kusamono – readymade és mono no aware. Valahogy így lehet pontosan meghatározni azt a jelenséget amibe ezúttal belebotlottunk. Bájos kis esetlen növényhalmaz egy kőbe süllyesztett fém részleten. Minden ott van ami kellhet. A látvány a téli kusamono és shitakusa megjelenésekre hajaz. Moha, szukkulens és lágyszárú növények – fűfélék. Az elmúlás és az élet szimbólumaiként egyszerre hat és némi száraz levéllel és ki nem kelt maggal együtt teljesen jól hozza a mono no aware pátoszt. Megannyi fel nem fedezett kusamono bújik meg a városokban és sosem lehet tudni jártunkban – keltünkben mikor és hol botlunk bele egy-egy szerencsésebb urban kusamono hangulatba. A felvételeken látható pillanatnyi kusamono asszociációs “mini objekt” ezúttal egy parkolóban került a fényképezőgép elé. Nem nyúltunk hozzá, mert ilyesmit nem csak kétes sikerrel lehetne “yamadori” alannyá avanzsálni, de nem is tartanánk jónak. A kis növényi makro – kolónia így kell továbbélje az életét és örülhetünk annak hogy belebotlottunk és láttuk…
Egy korábbi posztunkban említettük a jelenséget – az urban kusamono – t mint readymade – et. A poszt Street art kusamono Budapest címmel jelent meg, egy kattintást megér!
Parasztorchidea négy felvonásban
Parasztorchidea négy felvonásban. Egy Dendrobium nobile orchideát alakítottunk “parasztorchideává” és négy féleképpen igyekeztünk installálni, hogy megnézzük milyen előjellel alakítja a körülötte lévő tér hangulatát paraszti tárgyakra applikálva. Az egész kísérlet egyszerűen abból ered, hogy a bonsai kultúrába (is) tartozó kusamono és shitakusa, kokedama és ikebana világot leginkább a népművészetben interpretálva tudjuk a legsikeresebben értelmezni – ha esztétikáról, indíttatásról és komponálásról van szó. A művészettörténet tudomány által definiált népművészet illetve az akként meghatározott paraszti kultúra tárgyias része nem sokban különbözik a néprajz halmazában megtalálható szempontok összességétől. Viszont a művészettörténet magyarázatai és szempontjai alkalmasak a fentebb említett japán kulturális szelet értelmezésére és kibontására anélkül, hogy fiktív teóriákat teremtenénk velük. Ezeket mankóként használva igyekeztünk a témához nyúlni és kerestük miként tudnak együtt hatni ezek a tárgyak egy orchideával.
Hogy a kiválasztott négy tárgy hatását biztosabban lássuk, ugyan azt az orchideát kötöztük át egyikről – a másikra. Ha kíváncsiak vagytok, melyik hogyan sikerült olvassátok erről szóló posztunkat ITT.
Rose von Jericho kusamono ikebana kerámiában
Rose von Jericho kusamono ikebana kerámiában. Ha fogsz egy Selaginella lepidophylla növényt és jobban szemügyre veszed rájössz, hogy egy nem mindennapi növényt tartasz a kezedben. Az első látásra összeszáradt élettelen gumószerű száraz és törékeny növény koránt sem mentes az élettől, csak pestiesen szólva standby üzemmódban van. Igazán nincsen más dolgunk, mint pár órára vízbe helyezni és a halottnak tűnő növény csodálatosan kinyílik és ahogyan felszívja magát vízzel, úgy mutatja meg fokozatosan igazi alakját/formáját és levélzetének belsejét és színét. A kusamono és shitakusa világában előkelő helyet foglalnak el a Selaginella félék és előkelő kusamonók készülnek belőlük a bonsaiok mellé is. Mi most ebben az esetben a kinyílt növényt egy kerámiából készült ikebana kosárba helyeztük (átmenetileg) homokba ültetve. Már most simán mehet önállóan is “displaybe” vagy akár bonsai mellé hangsúlyozónak – szimbolizálva az aljnövényzetet, de csak úgy tokonoma “boxba” is…
Ha kíváncsi vagy hogyan nyílik ki Jerikó rózsája, nézd meg erről készült videónkat!
Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal
Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal. A shohin bonsaiok világában megengedett színes tálak igazi ideje ősszel és később télen jön el. Ősszel a lombszíneződésnek köszönhetően és télen a lombtalan fák látványa miatt. Az őszi lomszínek a színes bonsai tálakkal kellemes hangulatokat teremtenek és a téli lombtalan állapotban a “meztelen” fát erőteljesen kiemelik és ha terméssel látjuk a shohinokat télen, az csak külön élvezetet jelenthet. Ebben az esetben egy Acer buergerianum (Háromerű juhar) shohinról beszélünk, melynek sárgult lombja üde harmóniát alkot a fa sárga shohintáljával. A ” shohin world ” sajátos bájjal rendelkező szubkultúrájában a ” yellow shohin pot ” fogalma szinte státusszimbólummá emeli a gyűjtők körében az ilyen tálakba ültetett juharokat. Ezekhez azonban hangsúlyos kusamono dukál és a kusamonokhoz pedig a sárga tálakra színben jól felelő kusamono tál.
Ebben az esetben a kusamono növény egy Selaginella, mely rózsaszín shohin bonsai tálba lett beültetve. A növény jellegzetes őszi narancsos színeváltozásának kezdete már látható, mely valószínűleg a kis Acer buergerianum lombtalan állapotának idejére ki is teljesedik. A kakejiku visszafogottabb, a növények összhatásához illően szerényebb színvilágú, mely egy tussal festett absztrakt fecskét ábrázol.
Az őszi hangulatok nem véletlenül közkedveltek a bonsaiok világában és nem véletlen, hogy a legtöbb bonsai club előszeretettel rendez őszi bonsai kiállításokat (is). Ilyenkor egy rövid időszak adott arra, hogy színeket vigyünk a tokonoma térbe a tatamira.
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Street art kusamono Budapest
Street – art és kusamono és kusamono és aszfalt. Ha a műfaj underground lehetőségeivel oldani is kívánjuk az egyébként nehezen pontosítható és tradicionálisként kezelt szabályait, akkor is elgondolkodtató, hogy shitakusa – e inkább amit látunk, vagy tényleg kusamono. A város részéről persze szándékolatlan tartalom – ez biztos, de kusamono kedvelőként inkább egy lehetőség az undergroundabb ingerek fényképes megörökítésére. Az interneten a téma persze mediális motívummá válik, miközben a jelenség nem más mint a kusamono felfedezése a kazari rendszerén kívül. A témát sokan fedezik fel párhuzamosan európa szerte, miközben mindenhol máshogy jelenik meg a betondzsungelt uralni készülő lágyszárúak kusamonós interpretációja. A valóság virtuálissá válik és a virtuális valóság elkezd valamit leképezni, ami nem csak korszerű, de már nem is kertkultúra, inkább egy urbánus projekt – már amennyire egy kusamonóról ez elmondható. Fotóművészetnek túlzás nevezni, inkább olyan mint egy graffiti, talál, de csak annak érdekes aki fogékony rá. Szóval nem populáris és nem trendi, de a bonsai magazinok megjelenései szerint is benne van a levegőben ez a téma, ez a file játék.
A lágyszárúak (szinte) mindenhol képesek megjelenni illetve gyökeret verni, mindenhol képesek hozni a formájukat és shitakusaként hatni. Mindenhol, ahol a környezet nem hasonlít a virágos rétek, legelők, stb… természetesként ismert és megismert terére – mindenhol, ahol aszfalt, beton, vagy térkő veszi körül őket…