Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből
Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből ami sehogy nem illeszkedik az ázsiai kultúrába. Legalábbis erőltetni kéne a dolgot ahhoz, hogy valami analógiát közel hitelesen tálaljunk. Mondjuk jöhetnénk azzal, hogy Japánban is van pisztráng kultusz (legalábbis az ottani legyező horgászok között) ami igaz is de ez a világon mindenhol máshol így van. Vagy jöhetnénk azzal, hogy a Japánban élő horgászok sokan fétis szerűen szeretik és ápolják európai és amerikai horgászfelszereléseiket melyekkel a social média minden platformján dicsekednek is. De ezek a mondatok semmit sem érnének, ha nem tudnánk, hogy példának okáért egy Japán juhar (Momiji) erdő alatt húzódó patak pisztrángjaira legyezni milyen élmény lehet. Innen nézve már izgalmas lehetne az ázsiai megközelítés de az a helyzet, hogy a művészet külön szerethető individuális sajátossága, hogy sosem szorul olyan magyarázatra mely a létjogosultságát volna hivatott bizonygatni. Na jó… annyit esetleg, hogy japánban is rajzolnak pisztrángokat. De többet nem, tényleg ennyi…
A rajz egyébként ismét egy olyan mű mely Tirpák Bálinttól származik és ez a mű is a Trout Art műfajt erősíti. Itt számos előkép utalásai tetten érhetőek – példának okáért a műlegyező horgász közönség nyilván magától értetődően felismeri a Szivárványos pisztráng ábrázolások klasszikus Trout Art jegyeit mint a részletes és kevésbé kidolgozott területek találkozásait és a hal fej részének fókuszpontba helyezését. A klasszikus és tradicionális Trout Art motívum már-már emblematikus az egész világon és a legnagyobb brandek és csoportosulások is előszeretettel használják logóikban az ívben megjelenő pisztrángot. Az íves forma az ugró illetve a szákban megpihent halra enged asszociálni – ami egyértelműen a horgász legszebb látott pillanatai közé tartozik.
A rajzok külön érdekessége a mai kortárs művészetben, hogy gyakorlatilag underground műfajjá változott a szabadkézi rajz – illetve ide menekült a legtöbb rajzoló a hangos középszerű mindenki tud rajzolni valahogy életérzés elől. A rajz olyan lett mint a könyv. A könyv aminek van táblája, gerince, előzéke és valódi ívvarrása. Olyan lett mint az irodalom és a szépirodalom. Kevesek kiváltsága. Azoké akik tudnak olvasni illetve azoké akik látnak. A szó nem optikai értelmében kell látni csupán egy ceruza rajzot de ezt fájó volna kifejteni mert az olyan lealacsonyító volna mint egy gyönyörű nőt személyleírás alapján bemutatni és megkísérelni szóban átadni azt amibe csak beleszerelmesedni lehet és persze csak élőben…
De miért tesznek ki az emberek ilyen rajzokat a falra? Biztosan azért mert a téma kedves számukra. Vagy mert horgásznak. Vagy mert szeretik a rajzokat… Milyen jó az a szabadság, mikor nem jegyzett nagyságok elérhetetlen és felbecsülhetetlen értékű alkotásaival kell dekorálni otthonunk falait hanem megfér egy-egy olyan alkotás amiben olyan örömünket lelhetjük amik mi vagyunk, amiket mi élünk meg magunkból eredően. Ilyenkor válik a művészet élővé és igazán értékessé (a szó nem egzisztencialista értelmében).
Szerencsénkre nem kell itt megállnunk, hogy csak a rajzról írogatunk gondolatokat az olvasóinknak. Mert ugye van egy webáruházunk és ott amikről írunk azok az alkotások meg is vásárolhatóak. Ez a rajz is elérhető már a webshopban és ha érdekel és tetszik egyetlen kattintásra vagy tőle. Ha a következő képre rákattintasz a webáruházban is megnézheted ezt a rajzot és akár kosárba is teheted:
Minimál ikebana – momiji és bambusz párban
Minimál ikebana – momiji és bambusz párban. Néha jólesik egyszerű dolgokban gondolkodni és néha jólesik egyszerű terekbe egyetlen növényt illeszteni. A cél itt is a természetesség visszaadása, leképezése és a rendelkezésre álló tér újradefiniálása. Egy Acer palmatum (Japán juhar) ágának ikebana ollóval történő “átszerkesztése” elegendő ahhoz, hogy mindez létrejöhessen. A Japán juhar ág egyes hajtásait és leveleit oly módon igyekeztünk metszeni, hogy a fennmaradó részek között létrejövő üres terek könnyedséget és természetességet tükrözhessenek és ezáltal kiemelhessék az őszi lombszín jelenlétét. A szezonalitás adott és összekeverhetetlen a tavaszi lombszínnel és mindemellett az ág rajzos lefutása és állásának gyengédsége közelíti a tél előtti mono no aware ikebana hangulatot. Hogy az idős Japán juhar fák jellegére utalhassunk, nem ikebana vázát használtunk hanem felfüggeszthető “objektumot”, hogy a légiesség és a lecsüngő ág illúziója még inkább kifejeződésre juthasson.
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Yose ue Japán juhar bonsai hajtásban
Kifu méret, yose ue bonsai stílus és frissen feltett drótok. Nagyjából így lehet jellemezni ezt az alakulóban lévő kis Japán juhar erdőt. Mikor legutóbb írtunk róla, még teljesen lombtalan állapotban volt és a rügyek éppen csak bemozdultak. Kissé “rendezetlenül”, de hajt a növény. Növeszti a leveleit. Szokásos tavaszi színek, apró levelek és nagy vízigény. Jelenleg napos helyen van a növény, hogy a nehezebben induló rügyek se süljenek be.
Acer palmatum yose ue kifu bonsai
A yose ue (csoportos ültetésű) bonsai stílus könnyen teremt hangulatot a bonsai kijelzőkön. Fenntartása, alakítása ugyan kicsit körülményes lehet mégis nagyon megéri “bajlódni” az ilyen összeültetésekkel. Shohin méretben még inkább csak gegként hat, de kifu méretben már egészen sok lehetőségünk van a részletek kialakítására és bemutatására. Önállóan kiállítva (fő növényként) is nagyszerű lehet egy yose ue bonsai és kísérő növényként is nagyon jól jöhet örökzöld bonsaiok mellé. Egy szó mint száz, egy bonsai erdő vagy bonsai liget nem hiányozhat egyetlen bonsai gyűjteményből sem.
Ezt a Japán juhar yose ue bonsai ligetet tavaly szereztem be. Az tetszett meg benne, hogy különböző magasságú és vastagságú fácskákból lett összeültetve. Egyetlen egy kellemetlen seb volt rajta, de idővel ezt majd valahogy kikorrigálom…
Egy év nevelés után sok induló ágat nyertem. Ennek egyszerű receptje volt. Kiryu és akadama 50 – 50% – os keveréke volt az ültető közeg és Biogolddal tápoztam elég erőteljesen július közepéig. Bő vízzel történt az öntözés naponta kétszer, reggel és este. Biztonság kedvéért félárnyékban volt tartva mivel nem lehettem biztos abban, hogy mielőtt hozzám került napos helyen volt-e vagy nem. A bőséges tápozás miatt elég nagy levelekkel hajtott ki az egész csoport és hosszú ostor szerű hajtásokat növesztett nagy számban. Ezért a többszöri metszés mellett szükség volt egy levélmetszésre is. Ez volt a tavalyi éve a növénynek pár sorban leírva. Most, hogy kikerült a teleltetőből, következik a folytatás.
Ilyen egy metszéssel kialakított kócos ághalmaz Japán juhar magoncokkal. Amit most meg kell tenni, az az átültetés, a tavalyi metszések csonkjainak eltávolítása és a bonsai drótozása.
Elsőként érdemes eltüntetni azokat hajtásokat, ágakat és csonkokat, amikhez jövőre már shohin bonsai szerszámokkal sem férnénk hozzá rendesen és csak megosztanák a növény erőit fejlődés közben. Én erre a célra általában a lehető legkisebb (japán gyártmányú) shohin konkáv ollót használom, mert nem találtam ennél alkalmasabbat és praktikusabbat erre a célra…
Leválogattam a hajtásokat. Ami gyenge volt vagy túlsűrűsödéshez vezetett volna, az repült is. Általában a rövidebb ízközzel rendelkezőeket hagytam meg az egyes fák tetejénél és a nebarihoz közelebb eső ágaknál – ha lehetett választani – a nagyobb ízközökkel növőket.
Azokat az ágakat és hajtásokat kivétel nélkül eltávolítottam, amiken lehetett látni, hogy a rügyek elfagytak, vagy gyengébbek a mellette lévő ág rügyeinél. A rügyek állapota sokat elárul. Tökéletesen jelzik, melyik ágban van több energia és melyik az, ami csak gyengíti a növényt.
A bonsai átültetése ennek a Japán juhar ligetnek az esetében sem magával az átültetéssel kezdődött. A félárnyékban tartás és a napi kétszeri öntözés eredményeként korrektül bemohásodott a talajfelszín. Ezt mindenképpen szükséges eltávolítani, mert lefojtja a talaj természetes szellőzését és csúnyán terjed felfele a fák törzsén. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg meztelencsiga pete rejtőzött benne.
Bonsai törzstisztító kefe segítségével sikerült teljesen lepucolni a mohát mindegyik törzsről (kívül – belül). Nem csak a moha miatt érdemes egyébként letisztítani így is a nebari felszínét. A legtöbb esetben kiderül, hogy szinte évről – évre egyre közelebb kerülhetünk így egy látszó és erősödő gyökérnyakhoz. (Ebbe most nem megyek bele, hogy miért van ez így. Ez egy másik poszt tárgya lehetne…)
A Bonsai erdő ugyan abba a lapos sárga mázas bonsai tálba lett visszaültetve amiben tavaly is volt. Most, hogy átmenetileg nincs benne a növény, meg tudom mutatni mit rejt a tál belseje… Nem magyarázom, be kell érni a képekkel…
Miután visszakerült a bonsai tálba a Japán juhar csoport, meg lett drótozva. Végre rendezettebb az ágrendszer, letisztultabb a kép. Jöhet a tavaszi kihajtás!