Bonsai restyling egy bonsai stúdióban
Hogy mit lehet azzal kezdeni, ha a bonsai alakítás lehetőségei korlátozottak és mégis meg kell oldani a fán mindent, azt maga a fa adja meg. Hogy mi lesz ezek függvényében az eredmény, az már sok mindenen múlhat. A következő poszton egy Juniperus chinensis ‘Itoigawa’ bonsai alakítás látható, melyet a Marczika Bonsai Stúdióban “követett el” Bálint. Egy olyan lombkoronával lett megoldva az alakítás, mely igyekezett két nézetet létrehozni és igyekezett egy több felé tagolt formát visszaadni egyazon koronán belül. Hogy ez hogyan sikerült ITT megtekinthetitek.
Juniperus chinensis Itoigawa bonsai display terv I.
Ez a Juniperus chinensis ‘Itoigawa’ most egy próbálkozás főszereplőjeként lett lefotózva. Kísérletezgetünk, milyen módon volna érdemes installálni / bonsai display – be rendezni. Ez az első kísérlet egy byobu előtt tatamin. A kusamono és a tenpai hiánya szándékolt, nem szükséges mindig mindent kitenni. Sőt, számtalan esetben látni hangsúlyozó elem nélkül bonsait byobu vagy sumi – e háttér előtt japán enterieur részletként.
Még kelleni fog egy kis idő, mire a boróka bonsai bonsai lesz és a samurai bonsai stílus egyértelművé válik első ránézésre is. Még kelleni fog egy kis idő, mire a lombkorona teljesen kompakt lesz és a shari is megfelelően “beérik”. Ez azt is jelenti, hogy van még egy kis időnk más – más kompozíciókat is tervezgetni…
Érdekel miből alakult ez a növény?
ITT MEGNÉZHETED
Juniperus chinensis Itoigawa pre bonsai
Legutóbb ott hagytuk abba ezzel az Itoigawával, hogy el kell kezdeni vele a jin, shari ( bonsai deadwoods ) kialakítást. Ennek nem csak az az oka, hogy még nincsenek rajta ilyenek, hanem az is, hogy akik az alapanyagot előnevelték, rajta hagyták ezek kialakításának lehetőségeit. Február közepe van, lassan a növény gyökértevékenysége megindul és a szállító szövetek is aktivizálódnak. Nincs sok idő tehát a jin és shari kialakításra és szerencsére nincs sok ideje ezek szerint a fának az alakítás után túl sokáig száradnia sem a nedvkeringés beindulása előtt.
A jinek helye adott volt. Némelyik száraz volt és némelyik még “élő rész” volt. (A hasítás szebben működött a száraz részeknél.) A malacfarok szerűen kunkorodó, csavart ágak nem hatnak túl természetesen, ezért itt-ott meg kellett szakítani a folytonosságot áttörésekkel és kiszakított részletekkel. Arra számítottam eredetileg, hogy könnyebben hozzá férek az egyes megmunkálandó ágakhoz. Nem így volt. Nem csak a lombkorona akadályozta a bonsai szerszámokkal való mozgást, de az egyes részletek is túl közel voltak egymáshoz. Ennek ellenére az első lépések befejezhetőek voltak.
Ezzel a shari és jin kialakítással még nem tekinthetőek befejezettnek a boróka bonsai deadwood részei. Ez csak amolyan első lépés volt. Nem szerettem volna az egész deadwood elképzelést egyszerre kibontani a fából. Nem azért, mert túlságosan nagy traumának tettem volna ki a fát, hanem inkább azért, mert ezek a kialakított “nemes sebek” egy-két év múlva alkalmassá teszik a törzset arra, hogy igazán korrekt shari – t lehessen készíteni. Egy – két év múlva ugyanis lesz annyi új szállító szövet, hogy “emeletesre” hízik a törzs. Szóval nem a törzset kell szétmarni a plasztikusság kedvéért, hanem a meghízott törzsről a jövőben lerántott kéreg alatt rejlő új rostok teremtenek új formákat majd. Az alakítás után minden sebet beraktam sebgyurmával, hogy minél inkább leredukáljam a száradást, a fa nedvességvesztését. A boróka a tavasz elérkezését követően az első időket a “szezonból” félárnyékban kell töltse majd. Ezzel egyidőben erőteljes tápozást is kap majd.
