Matcha? Igen, igen. Japán zöld tea de egy picit másként! – Tea blog VI.
Matcha? Igen, igen. Japán zöld tea de egy picit másként! – Tea blog VI. posztunkban arról szólunk most, hogy van egy új írásunk (ha tetszik cikkünk), ami a matcháról és a modern ázsiai teázásról szól. Nagyjából legalábbis. Biztosan lesz aki a posztot olvasva azt gondolja majd, hogy vagy elment az eszünk, vagy eretnekség amit írunk. Mi azt mondjuk, aki nem hiszi járjon… Lényeg a lényegben, hogy viszonylag régóta folyamatosan futunk bele modern zöldteázós tartalmakba és persze kerekre nyílt szemekkel csodálunk olyan különös figurákat, akik jól tudtak hozzányúlni a modern teakiegészítőkhöz és a XXI. századi teázás külsőségeihez. Ez utóbbin persze nagy hangsúly van, hiszen a zöld tea – akarom mondani – matcha elkészítése és az elkészített tea mint végeredmény megváltoztatása nem cél. Sőt! Ez fontos, mert ebben az esetben a modern nem tradíció nélküli, hanem azon nyugvó. Nem is szaporítanánk a szót, ha felkeltettük érdeklődésedet a témával kapcsolatosan, itt olvashatsz róla bővebben:
Matcha és hagyományőrzés matcha és urban tea underground – (nem) minden a prított zöld teáról
Tea kerámiák és ikebana kőcserepek csendélet szereplőkként
A kerámiák és kőcserepek, azaz az ezekből készült tárgyak és művészeti alkotások alkalmasak többek között csendéletek létrehozására és a létrehozott csendéletek pedig fotók készítésére. Műhelyünkben az elkészült kerámiákat fotózás után szoktuk polcra tenni, de nincs ez mindig így. Sok esetben túl erős a késztetés, hogy készítsünk egy – két olyan fotót is szimpla kedvtelésből, ami reményeink szerint picit túlmutat a tárgyfotózáson. Ezekből szeretnénk most párat megosztani veletek és reméljük, hogy kedvetekre való lesz.
Mesterséges zöld címmel – Martinkó Márk a Capa falai közt
Mesterséges zöld címmel – Martinkó Márk a Capa falai közt… Nem szoktunk kulturális ajánlókkal jönni, de ezúttal (nem biztos, hogy utoljára) de kivételt teszünk. Mindig is kedveltük az urbánus környezet és a benne élő növények által feltárt vagy feltárható témákat. Ilyesmi volt mikor például street art kusamono témákat mutattunk be, vagy urban kusamono challenge-t indítottunk a facebookon. Az élet egyszer csak úgy hozta, hogy összefutottunk Martinkó Márkkal bonsai témában és ma meg a kiállításmegnyitójára igyekeztünk nagy kíváncsisággal. Előtte persze “csekkoltuk” weblapját és láttuk, hogy valahogy fel kellene venni vele a kapcsolatot. Ezzel még kicsit váratnánk titeket, de annyit viszont elmondhatunk, hogy mindenképpen megtekintésre ajánljuk munkáit. A dolog még friss, hiszen a kiállítás ingyenesen megtekinthető október 8. – ig a Capa Központ Project Room – ban minden nap 11:00 h és 19:00 h között (szóval akár meló után is odaérhettek).
A megnyitóról pár gondolatot megosztanánk veletek. Biztosan éreztétek egy-egy kiállítás megnyitóján az egyik lábról a másikra érzést, amikor a felolvasott beszéd minden mondat végén olyan mint egy délibáb. Ezen a megnyitón nem volt ilyen érzésünk. A kiállítást Szikra Renáta művészettörténész nyitotta meg, az Artmagazin szerkesztője és az elhangzott gondolatok jó ajtót nyitottak ki és segítettek közelebb kerülni a falakon látható művekhez. Manapság, amikor monitorok vizuális diktatúrájában nézzük a legtöbb képet közel azonos méretben, külön üdítő látni, hogy egy fotó lehet valós műtárgyként megjelenő művészet, melynek van saját fizikailag leírható mérete, rá jellemző felülete és a téma és a művész együtt hat a nézőre.
Szubjektív:
Tudhatjátok rólunk, hogy a bonsai nekünk erős hívószó, különösen, ha a művészet bármely platformján jelenik meg mint téma. Egyik kedvenc képünk a kiállításról motívum szerűen használja/jeleníti meg a bonsait – ha tetszik (a mi szemszögünkből legalábbis) új tulajdonságokkal ruházza fel és új aspektust teremt a fogalom köré. Az ilyen mediális motívumok nagy erővel hatnak és szinte emblematikus tulajdonságokkal ruházzák fel a szándékolt vagy szándékolatlan tartalmakat egy-egy képen. Nekünk már ez hihetetlenül izgalmas, hogy a kiállított anyag rendszerén belül is nagy a vizuális és asszociatív mozgástér…
Nézzétek meg Martinkó Márk munkáit a “Capában”!
Szelfi egyik kedvenc fotónk előtt…
Street art kusamono Budapest nr.2
Street art kusamono Budapest nr.2 lett a címe ennek a posztnak, mert hasonló témáról korábban már írtunk itt a Kitsimono blogon. A város mint téma a kusamono és a shitakusa világában kevésbé ” art blogos ” és még kevésbé autentikus – ha kusamono a kulturális igazodási pont. Egy lebontás alatt álló leharcolt kerekedelmi épület, vagy egy letört tábla rúdjának csonkja, vagy egy rejtélyes kibelezett és beültetett televízió mindig exponálásra késztet minket és tapasztalatból tudjuk, hogy az ilyen aszfalt idegen objektek és motívumok szinte minden esetben rejtenek urbánus kusamono readymadeket. Az ilyen megtalált kusa’dolgokból mutatunk ismét pár felvételt és igyekszünk velük Budapest egy promotálhatatlan és turisztikailag értékelhetetlen de mégis észrevenni kedves pontjaiból ízelítőt adni nektek…
Street art kusamono Budapest
Street – art és kusamono és kusamono és aszfalt. Ha a műfaj underground lehetőségeivel oldani is kívánjuk az egyébként nehezen pontosítható és tradicionálisként kezelt szabályait, akkor is elgondolkodtató, hogy shitakusa – e inkább amit látunk, vagy tényleg kusamono. A város részéről persze szándékolatlan tartalom – ez biztos, de kusamono kedvelőként inkább egy lehetőség az undergroundabb ingerek fényképes megörökítésére. Az interneten a téma persze mediális motívummá válik, miközben a jelenség nem más mint a kusamono felfedezése a kazari rendszerén kívül. A témát sokan fedezik fel párhuzamosan európa szerte, miközben mindenhol máshogy jelenik meg a betondzsungelt uralni készülő lágyszárúak kusamonós interpretációja. A valóság virtuálissá válik és a virtuális valóság elkezd valamit leképezni, ami nem csak korszerű, de már nem is kertkultúra, inkább egy urbánus projekt – már amennyire egy kusamonóról ez elmondható. Fotóművészetnek túlzás nevezni, inkább olyan mint egy graffiti, talál, de csak annak érdekes aki fogékony rá. Szóval nem populáris és nem trendi, de a bonsai magazinok megjelenései szerint is benne van a levegőben ez a téma, ez a file játék.
A lágyszárúak (szinte) mindenhol képesek megjelenni illetve gyökeret verni, mindenhol képesek hozni a formájukat és shitakusaként hatni. Mindenhol, ahol a környezet nem hasonlít a virágos rétek, legelők, stb… természetesként ismert és megismert terére – mindenhol, ahol aszfalt, beton, vagy térkő veszi körül őket…