Street art kusamono Budapest
Street – art és kusamono és kusamono és aszfalt. Ha a műfaj underground lehetőségeivel oldani is kívánjuk az egyébként nehezen pontosítható és tradicionálisként kezelt szabályait, akkor is elgondolkodtató, hogy shitakusa – e inkább amit látunk, vagy tényleg kusamono. A város részéről persze szándékolatlan tartalom – ez biztos, de kusamono kedvelőként inkább egy lehetőség az undergroundabb ingerek fényképes megörökítésére. Az interneten a téma persze mediális motívummá válik, miközben a jelenség nem más mint a kusamono felfedezése a kazari rendszerén kívül. A témát sokan fedezik fel párhuzamosan európa szerte, miközben mindenhol máshogy jelenik meg a betondzsungelt uralni készülő lágyszárúak kusamonós interpretációja. A valóság virtuálissá válik és a virtuális valóság elkezd valamit leképezni, ami nem csak korszerű, de már nem is kertkultúra, inkább egy urbánus projekt – már amennyire egy kusamonóról ez elmondható. Fotóművészetnek túlzás nevezni, inkább olyan mint egy graffiti, talál, de csak annak érdekes aki fogékony rá. Szóval nem populáris és nem trendi, de a bonsai magazinok megjelenései szerint is benne van a levegőben ez a téma, ez a file játék.
A lágyszárúak (szinte) mindenhol képesek megjelenni illetve gyökeret verni, mindenhol képesek hozni a formájukat és shitakusaként hatni. Mindenhol, ahol a környezet nem hasonlít a virágos rétek, legelők, stb… természetesként ismert és megismert terére – mindenhol, ahol aszfalt, beton, vagy térkő veszi körül őket…
Haiku vagy street art? Talált Matsuo Basho
Éppen a városban voltam. Indultam a buszomhoz, mikor arra lettem figyelmes, hogy egy közteret feldobni hivatott fiatal nyírfa egyik ágán kis kézírás lifeg a szélben. Sárga cérnával gondosan rögzítve, kicsit “kultúr-spam” szerűen. Messziről látszott, hogy nem szél sodorta szemét darabról van szó, hanem egy kimondottan konceptuális dologról. Közelebb mentem és legnagyobb meglepetésemre egy Matsuo Basho haiku volt olvasható a kézzel írt papíron. A papír darab felső sora arról tájékoztatott, hogy a “közzétevő” a Költészet Napja alkalmából cselekedett. Hála neki, jól indult a napom és bízom benne, hogy minél több járókelőhöz eljutott Matsuo Basho…
…elvégre nem mindennap olvashatunk az utcán haikut…