Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal
Shohin bonsai őszi hangulatban sárga és rózsaszín tállal. A shohin bonsaiok világában megengedett színes tálak igazi ideje ősszel és később télen jön el. Ősszel a lombszíneződésnek köszönhetően és télen a lombtalan fák látványa miatt. Az őszi lomszínek a színes bonsai tálakkal kellemes hangulatokat teremtenek és a téli lombtalan állapotban a “meztelen” fát erőteljesen kiemelik és ha terméssel látjuk a shohinokat télen, az csak külön élvezetet jelenthet. Ebben az esetben egy Acer buergerianum (Háromerű juhar) shohinról beszélünk, melynek sárgult lombja üde harmóniát alkot a fa sárga shohintáljával. A ” shohin world ” sajátos bájjal rendelkező szubkultúrájában a ” yellow shohin pot ” fogalma szinte státusszimbólummá emeli a gyűjtők körében az ilyen tálakba ültetett juharokat. Ezekhez azonban hangsúlyos kusamono dukál és a kusamonokhoz pedig a sárga tálakra színben jól felelő kusamono tál.
Ebben az esetben a kusamono növény egy Selaginella, mely rózsaszín shohin bonsai tálba lett beültetve. A növény jellegzetes őszi narancsos színeváltozásának kezdete már látható, mely valószínűleg a kis Acer buergerianum lombtalan állapotának idejére ki is teljesedik. A kakejiku visszafogottabb, a növények összhatásához illően szerényebb színvilágú, mely egy tussal festett absztrakt fecskét ábrázol.
Az őszi hangulatok nem véletlenül közkedveltek a bonsaiok világában és nem véletlen, hogy a legtöbb bonsai club előszeretettel rendez őszi bonsai kiállításokat (is). Ilyenkor egy rövid időszak adott arra, hogy színeket vigyünk a tokonoma térbe a tatamira.
Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:
.
Acer buergerianum mint három nyaras dugvány
Három nyáron van túl ez az Acer buergerianum ( Háromerű juhar ) dugvány. Mindvégig nevelő tálban volt. Erős tápozás ( főként Bioglod és Aburakazu ), bőséges öntözés és semmi más beavatkozás… illetve annyi, hogy egyik évben a dugvány gyökerénél történt egy lefojtás, hogy szebb nebarihoz jussunk… Nézd a képeken…
Acer buergerianum training shohinnak
Ez az Acer buergerianum egy kisebb japán nevelőkonténerből lett felültetve. Eredetileg szinte tiszta kavicsban volt és a gyökere rendesen túl fejlődte a rendelkezésére álló helyet. Ennek ellenére megvettem és nekiláttam helyrerakni. Elkezdtem kitisztítani az ágrendszert, stb, stb… Ezt követően betettem egy nagyobb nevelőedénybe és bőséges tápozás mellett Aburakazu és Biogold váltogatásával teljesen elengedtem a növényt.
Egy szezon után már nagyot szaladt a növény. Megnyúltak az ágak, megszaporodtak a hajtások és a húzóágnak hagyott “áramszedőt” már júliusban vissza kellett vágni. A mostani metszés és drótozás után kipucoltam azt az egy-két sebet ami a fán jelenleg látható. A jövőbeli nebariról a “kisdombot” leszedtem, hogy lássuk tisztán mi van ott egyáltalán.
A szívóhajtást jelentősen lerövidítettem, hogy mikor megindul a növény ne “rántsa ki” a drótozott ágakból ami oda kell koncentrálódjon. A drótozás halaszthatatlan volt, mert később az erőteljes növesztésre szánt fa ágai túlvastagodtak volna és nem lehetett volna már drótozni jövőre. Szaladjon el újra a fa, vastagodjanak így az ágai és remélem egy év múlva már el lehet kezdeni a metszés – drótozás – metszés folyamatát.
Új bonsai tál egy shohin buergerianum – nak
Kék shohin bonsai tálban kis Acer buergerianum. Még szinte pre bonsai. A tavalyi növekedések friss eredményeivel és be nem nőtt sebekkel. A legutóbbi tavasszal még japán nevelőkonténerben volt. Tipikusan körbenőtt, enyhén megviselt gyökérzettel és sok visszaszáradt csonkkal rendelkezett. Az ágrendszer az előző nyáron még nem vette fel a drótozással rákényszerített formát. Biztos, hogy újra kell drótozni, mielőtt megindulnak a rügyek teljesen. Az előző tálbaültetés többszörös kompromisszummal járt. Örülni lehetett, hogy egyáltalán középre sikerült beültetni és még ez is rizikós volt picit – annyit vesztett akkor a gyökeréből. Kompromisszum volt a kék szín is, mert eredetileg sárga shohin bonsai tálba szerettük volna ültetni. Miért? Mert az hangulatosabb, melegebb színű és jól illik a nyáron enyhén bepirosodó lombszínhez, az őszi lombszínről nem is beszélve…
Kiemelve a tálból látszott a tipikus buergerianum gyökérzet. Sőt, a tipikus shohin gyökérfejlődés is egyértelműen megfigyelhető volt. Az alulra menekülő hajszálgyökerekre gondolunk most. A laposabb shohin bonsai tálak talaja roppant hamar szárad ki. Persze fentről lefelé. A hajszálgyökérzet ezért lefelé keresi a vizet és meglehetősen intenzíven. Ezért is szükséges a shohinokat minden évben legalább ellenőrizni, de inkább átültetni, hogy a lefelé menekülő gyökérrendszert időben észrevehessük. Ez azért nagyon fontos, mert az ilyen gyökér még egy szezont nem bír ki egészségesen. Elkezd rothadni és ez rossz hatással van az egész gyökérzónára, így magára a fára is. Szóval halaszthatatlan a bonsai gyökérmetszése.
A gyökérzet visszavételét követően felkészítjük az új bonsai tálat a beültetésre. Mivel a tál nem teljesen szabályos – formáját tekintve – választunk egy elölnézetet, vagyis a bonsai elölnézetéhez kiválasztjuk a tál megfelelő oldalát. Drénrétegnek akadama, közegnek akadama és kis kiryu keverék, dróttal rögzít, tetejére még akadama, belocsol és kész.
Nagy vízáteresztő nyílások? Igen.
Gyakran kételkednek a bonsai tálak közt válogatók, hogy jó-e , ha nagy a vízáteresztő nyílás a bonsai tálon. A válasz az, hogy jó. Sőt. A nagy vízáteresztő nyílásokkal elkerülhető a pangóvíztől rothadó gyökérzet, kánikulában nem fő meg a gyökérzet, alulról is levegőzik a talaj, a Májmoha nem jelenik meg…