Kengai shohin és han kengai balerina. Egy Fraxinus ornus (Virágos kőris) shohin továbbnevelésén gondolkodva merült egyszer föl kérdésként, milyen mozdulattal lehetne leírni a fa dőlését vagy hajlását. Nem tudtuk eldönteni a törzset és az ágrendszert vizsgálva, hogy olyan mintha egy fekvő alak hajolna mélyebbre valaminek a szélén, vagy egy álló alak hajolna, vagy esetleg egy térdelő… Most erre is meglett a keresett válasz, igaz nem mi találtuk a választ, hanem a ballet, de ez minket nemhogy nem zavart de kifejezetten kedveltük a felismerés formáját. A meglelt válasszal megelégedve, pici szögekben gondolkodva elmozdítottuk a shohint és a mozdulat nézőpontját, hogy a valós “félkörbe’járhatóságot” bemutathassuk frontálisan is, mintha a bonsai lenne a színpadon és a balerina a tokonomában. Ezt a cserét azért próbáltuk ki, mert ha valamit más nézőpontból vizsgálunk mint megszokott, akkor nem csak érdekes lehet a dolog, de kiderülhet, hogy a kijelölt nézőpontunk egyébként helyesen lett – e megválasztva. Az egymás mellé illesztett felvételeket nem csak párhuzamként találtuk érdekesnek, de úgy éreztük erősíthetik is egymást vizuálisan és amit a balerina mozdulatai felmutatnak a bonsairól azt a fa is képes lesz visszaadni – így sokkal inkább mint önmagában bonsai asztalon. Keresni a bonsai esszenciális vizuális hatásait nem feltétlenül egyszerű. A modern és/vagy kortárs képzőművészet eszköz lehetőségeiben gondolkodva eszünkbe kell jusson a dada, a pop, minden amit a művészettörténet felmutató művészetnek hív és minden ami használ mediális motívumokat, assamblál vagy éppen un. művészetidegen anyagokat épít be “tárgyba”. A bonsai fák efféle – művészeti értelemben vett – tükrözésénél szükség is van minderre, hiszen oly erősen ágyazódik saját kulturális közegébe, hogy onnan meglehetősen nehéz jól kiragadni és önmagában bemutatni. A neutrális terek ugyan segíthetnek ebben és jól kiemelik az éppen bemutatott bonsait, de interpretálhatatlanok maradnak, nem mutatnak dekódolható információkat a nézőknek. Ebben a táncművészet lehet az igazi segítség, hiszen nyelvét ismerjük, kifejező ereje óriási és a legkevesebb szó is sok ahhoz képest, hogy a mozdulatok hatása milyen üzeneteket képes hordozni/átadni…
