A suiseki és a kő – papír – olló ( ジャンケン ) nevű játék párhuzamba állítása szinte adja magát. A világszerte ismert játék három eleme közül kettő, a kő és a papír ( 石 , 紙 ) mindenképpen alkalmas az analógiára, a harmadik elem az olló ( はさみ ) már nehezebben illeszthető a témához, de nem lehetetlen…
Egy suiseki kompozíció elkészítésének kísérleti vázlatát modelleztük műhelyünkben. Kísérletet tettünk arra, hogyan működne vizuálisan a kő – papír – olló nevű játék leképezése, illetve megoldható lenne-e egyáltalán, hogy ezekből kiindulva experimentális és vagy konceptuális suiseki display – t készítsünk. A modellezés eredményeképp arra jutottunk, hogy a dolog mehet tovább, áttérhetünk a nemesebb anyagok használatára és elkészíthetjük az első próbát magas kaolintartalmú masszából és…. …ezt még később. Mielőtt tovább mennénk, pár gondolat a “konceptről”.
Tudjuk, hogy a kő csorbítja az ollót de a papír becsomagolja. A papír becsomagolja a követ viszont vágja az olló. Az olló vágja a papírt, de kicsorbul a kövön. A játékban mindig két elem vesz részt, mert a kő – papír – ollót ketten játsszák. De mi van, ha beáll egy harmadik játékos? Értelmét veszti a játék, mert mindenki egyszerre győz és egyszerre veszít. Ezen a szálon mentünk tovább és hoztuk kölcsönhatásba az egyes elemeket egymással.
A kő
A kő normál esetben – a játék szerinti papírral való találkozáskor – becsomagolódik. Jelen esetben a használt papír egy fentről függesztett objektként volt használva. A vízszintes részre érkező / eső része vizet / tengert szimbolizál tradicionális japán motívumokkal. Ilyen módon utalunk vissza a kő yamagata ishi ( szigetkő ) jellegére. A yamagata ishi suiseki ki kell fejezze azt, amikor egy szikla, vagy hegy minden oldalát víz határolja – ezért érdemes a leginkább suiban – ban kihelyezni. A becsomagolásra való utalást a vizet szimbolizáló papír gyűrésével tettük meg, mely ezzel a gesztussal asszociálni enged a hullámzásra, vagy a háborgó tengerre, mely az emberi életen túl mutató időegységekben formálja a yamagata ishi – ként létező monolit hegyet.
A PAPÍR
A papír csomagol, körít, design hangulatot teremt és “kötészeti” értelemben több mindent képes kifejezni, mint elsőre gondolhatnánk. A hajtogatás vagy a gyűrés évszázadok óta közlésformaként használt a papírok világában. A papírok felületén megjelenő jelek, jelrendszerek, írások világába nem is mennénk most bele… A papír kommunikáció az egyik legrégebbi kulturális közlésforma az írásbeliség után. Jelen esetben a japán halpénz motívummal szimbolizált víz / tenger kap állapotleíró formákat a papír plasztikus felületkezelésének egy módjával – a gyűréssel.
AZ OLLÓ
Az olló ebben a játékban egy különc szereplő, egy nem ide illő motívum. Meg kell találni a szerepét, ami nem feltétlen egyszerű. Ha tetszik, artisztikus integráción kell keresztül vinni. Sok lehetőség nincsen, az ollónak egyetlen szerep áll jól – ami eszköz mivoltából ered – ő a művészi elképzelések anyagba kényszerítője – ez már biztos. Az olló visz a legközelebb a megoldáshoz, hogyan lesz általa a papírból a kőhöz kapcsolódó suiban funkciót betöltő objekt a modellezés keretein belül.
A kísérleti modellezés ugyan itt ért véget, de ez koránt sem jelenti a koncept végét. A folytatás magas kaolin tartalmú masszával, mázakkal és mintázófákkal folytatódik…