Tavasszal a bonsai, kusamono és kokedama rajongók kertjében megnő a teendők száma. Kiteleltetni, a teleltető közeget komposztálni vagy elvitetni, a bonsai és kusamono növények talajfelszínéről a teleltető közeg maradékait letisztítani, kihelyezni mindent újra a parapetekre, permetezni, átültetni, újra moházni, metszeni, drótozni, alakítani, sebeket kezelni, öntözni, bonsai tálakat keresni, rendelni, venni és használatba venni.
Sok a teendő és nem sok a látszatja. De mi bonsai fákkal, kusamono növényekkel és kokedama labdákkal bíbelődők nem kilóra, hanem szépségre kalkulálunk és nem bánjuk, ha sokat kell tenni érte és nem bánjuk, ha sok időt vesz igénybe. Nem bánjuk, mert élvezetet jelent bonsai fákat alakítani, kusamono növényekkel időt tölteni és kokedama labdákra tapasztani a mohát. Figyelni rügyeket és hajtásokat, kibomló és kinyíló virágokat, vízcseppektől terhelt moha spóratokokat, csiga alakból kibomló páfrány hajtásokat, téli barnából tavaszi zöldbe váltó boróka bonsai lombozatokat.
Amivel tavasszal kezdünk…
Tavasszal öröm a bonsai teleltető közeget végre kertkapun kívül tudni. Az újra előkerülő növények viszonylag rövid időt hagynak nekünk a teendőkre. Akinek nagyobb gyűjteménye van akár segítségre is szorulhat ha mindennel el szeretne készülni a növények kihajtásáig. Érdemes túl lenni a lombok megjelenése előtt legalább az átültetésekkel, a drótozásokkal és a metszésekkel, hogy ne bukjunk egy újabb évet vagy kettőt a növények fejlődésében.
Tavaszi növényvédelem
A kártevők legnagyobb természetes ellensége a katica és a tél. A katica kérlelhetetlen predátorként lép fel a növényi nedveken élő szívogató élőlények ellen. A tél már inkább két esélyes. Egy kemény tél szinte nullára redukálja a kártevők jelenlétét, míg egy enyhe telet szinte kinevetnek a növények ellenségei. Különösen egy enyhe tél után érdemes a kiteleltetést követően olyan permetszerekkel menni a növényekre, ami a tojásokat fojtja meg, mielőtt még kikelnének azokból a kártevők.
Átültetés
Az átültetéseket fásszárúak esetében érdemes a lombhullatókkal kezdeni. Rügypattanás után már szinte minden lombhullató rosszul tolerálja a gyökérmetszést. Maximum a felültetés jöhet szóba olyankor már. Érdemes az átültetéssel kezdeni az egyes növények tavaszi beavatkozásait. Egyszerűen azért, mert olyankor derül ki milyen állapotban van a gyökérzet. Ha netalán gyenge, rossz állapotú volna a gyökérzóna, inkább halasszuk el az alakításokat. Ilyenkor a drótozás, a metszés, a kisebb – nagyobb hajlítások túl nagy kockázatot jelenthetnek. Kusamono növények és kokedama növények esetében az átültetés nem jelent nagy kockázatot. Sok esetben a kusamono növényeket, vagy növényi összeültetéseket nem is érdemes átültetni.
Drótozás
A tavalyi drótozást érdemes a lehető legkíméletesebb módon eltávolítani a bonsai fák ágairól (ez többnyire a drótok levágását jelenti). Evidencia, hogy a tavaszi drótozásoknál óvatosan kell eljárni, hogy ne sodorjuk el a pattanni készülő rügyeket. Kerüljük a szoros drótozást, mert akár tavasz végére is bevághat már a drót az ágba.
Kusamono növények tisztítása
A kusamono növényeket meg kell pucolni. Ez nem maradhat el. Különösen fűfélék esetében szükséges kiszedni a tavalyi elszáradt növényi részeket, mert mikor már az idei hajtások jönnek szinte lehetetlen sérülések nélkül csak a tavalyi növekményeket kivágni és ráadásul ha késve válogatjuk szét a tavalyi és idei hajtásokat akkor nagyon sok időnk mehet rá egy-egy kusamono – ra.
Kokedamák moházása
A teleltető közeg alatt a mohák nagy része fény hiány miatt gyakorlatilag elhal. Képes lenne ugyan megújulni, de erre várni gyakorlatilag nem járható út. Ha nincs élő moha a kokedama labdán, az öntözővíz akár teljesen szét is moshatja a földlabdát, nem beszélve arról, hogy mennyivel esztétikusabb és szebb egy frissen moházott kokedama labda mint egy elhalt mohával borított.
