Pinus nigra bonsai télen – behavazott mochikomi
Pinus nigra bonsai télen – behavazott mochikomi a kertben. Mostani posztunkat a havazás, az idei első havazás hozta magával és természetesen a tél nyugalma engedi, hogy elmerengve egy-egy bonsaion szabadon asszociált gondolatainkkal előjöjjünk blogunkban.
“Ha valamit már túl sokszor túl sokáig néztél, helyezd más kontextusba.”
Ha valamit évekig szinte nap mint nap nézünk és látunk akkor bizonyos, hogy már másként látjuk mint mások. Hogy milyen mértékig tartottuk meg a reális képet a fáról azaz a bonsairól az esetenként viszonylagos. Egy biztos, a kialakuló érzelmi kötelék és a bonsai jövőképének illúziója még helyre billenthet mindent.
Erről a Pinus nigra fenyőről nem először írunk. Messziről kezdte a fa és a mochikomi ugyan yamadoriként számlált le tízet esztendőkben de tálban nevelve is hozzáadott nyolcat vagy kilencet. Az eleinte könnyűnek tűnő feladat évről évre nagyobbat nőtt mint az eredmény. Ez annyira így volt, hogy egy ponton, mikor már elkezdtük a displayben gondolkodás miatt beszerezni az accent shohinokat és készítettünk hozzá kakejikut, bonsai tálat és szereztünk hozzá bonsai asztalt, kénytelenek voltunk más művészeti ágból erőt, ötletet, ihletet és viszonyítást meríteni. Ez a művészeti ág a táncművészet volt, azon belül a balett – a bonsai és a balett kapcsolatában megmutatva. A tánc statikája és dinamikája persze új kérdéseket vetett fel és új feladatokat is adott. Azóta eltelt két év és azt is mondhatnánk, hogy ma sem tartunk sokkal előrébb – ha nem vennénk figyelembe az esztétikai és statikai (nem kézzel fogható) eredményeket.
A bonsai alakítás világában roppant nehéz dolog, hogy a kvalitásos japán bonsai világa folyamatos impulzusokban ad újabb és újabb inspirációkat és nehéz ugyanannál a koncepciónál maradni tíz évig… Ha mégis meg tudunk maradni ugyanannál a koncepciónál, kifejezetten ajándék az időjárástól példának okáért a havazás. Egy más látvány, egy más hangulat születik ideiglenesen és akár új gondolatokat is elindíthat, de segíthet észrevenni hibákat vagy erősítendő előnyös részleteket vagy tulajdonságokat a fán.
Nézzetek behavazott bonsaiokat! 😉
Egy shohin bonsai két arca
Egy shohin bonsai két arca a téma és egy Pinus nigra két aspektusa. Pontosabban egy növényről van szó, amivel kapcsolatosan több megfogalmazása is lehetséges a bonsai artikulálható definícióinak és nézőpontjainak. A yamadoriból származó fenyő évről – évre egyre magasabbra történő ültetése lassan elérte célját és közben kínosan vigyáztunk, hogy ennek ellenére ne alakuljon ki neagari hatás, ne alakuljon ki a neagari bonsai stílus. A valahol a kaszkád és a félkaszkád (han – han – kengai) határán billegő korona egy kurama szélén bizonytalanodik el és már nem csak a neagari de a kaszkád mértéke is kérdőjeles. A sok szabály felrúgásában megszülető törzs ágrendszerét tekintve régieskedve adja elő a lombkorona kontúrt megadó gyertyák eredési pontját, mely hivatott a kurama alsó ívére harmonikus választ adni egyfajta inverz vonalvezetéssel (mely utal a fa ábrázolni/bemutatni kívánt életkorára is).
Mi lesz, ha besűrűsödik a korona?
A Pinusok gyertyáit érdemes visszavágni a megfelelő időben és kivárni a művelet által generált új gyertyák növekedését. Ez dúsulást fog eredményezni és egy shohin esetében – ha jól jártunk el – az új gyertyákból jövő részeket nem feltétlen lesz szükséges drótozni. Ennek a növénynek az esetében már a kétszeres dúsulás is erősnek számít és látható előre, még egy-két év és a lombozat egy zárt páncélt alkotva fog sok mindent eltüntetni ami most izgalmat ad a szemnek.
TOP SECRET!
Amit most még nem mutatunk meg (mert titok addig amíg el nem érjük), az a fa teteje felülnézetből. Azért, mert a fa teteje fogja tudni megadni a választ arra, miért rejtjük el majd egy dús lombkoronával a nézni való izgalmas részleteket. A teteje is csak akkor, ha display – re kerül a növény. Mert a bonsai asztal magasságának megválasztásával elérhető, hogy a kihelyezett shohin teteje sejtessen mindent amit jó (volna) látni. Ezzel a gesztussal szeretnénk közelebb hívni majd a fához a látogatót/nézőt, hogy tekintse meg közelebbről is a bonsait. Ezzel a cseppnyi izgalmassággal és sejtetéssel szeretnénk megadni a becsületét a zárt és fegyelmezett homogén lombkoronának. Modern shohin bonsai eszközökkel dolgozunk a régies értékek felmutatásán.
Hogy ez a módszer jó lesz – e, azt az idő fogja eldönteni. Hogy ez a jelenlegi két nézőpontúság jó – e azt meg ti és akik látják a fát a beéréséig. Létezik egy anekdota, mely arról szól, hogy két buddhista szerzetes vitatkozik valamin. Nem tudják eldönteni melyiküknek van igaza. Az arra járó mestert kérdezik meg a végén aki nem tud állást foglalni a kérdésben. Menekülni próbál a szituációból, ezért azt adja válaszként, hogy az egyik lábbelijét leveszi és felteszi a fejére és úgy sétál ki a helységből némán. Erre az anekdotára a dada sok esetben hivatkozott. Mi sem tudtuk eldönteni jól gondoltuk – e, hogy így alakul a fa jövője. Egy dadaista gesztussal a műhely kutyáját kérdeztük meg erről, aki így válaszolt:
Ez most matsu vagy nem matsu? Bonsai vagy pre bonsai?
Ez most matsu vagy nem matsu? Bonsai vagy pre bonsai? A két kérdés jogos is meg nem is és fontos is és nem is és mindkét kérdésre lehet ezt is meg azt is válaszolni. Lehet relativizálni is meg nem is és lehet állást is foglalni meg nem is. Matsu mert fenyő és nem matsu, mert Japánban nem honos. Bonsai mert tálban nevelt, nem bonsai mert még nem kiforrott, pre bonsai mert még csak most ültettük át japán nevelőkonténerből és nem pre bonsai mert már elkezdtek beérni a jövőévi alvórügyek, a drót tart és bonsai tálban van a növény és látszik mivé válhat. De még mindig nem “kész bonsai” és még látszik, hogy yamadori alapanyagként indult.
A tavalyi drótozás és alakítás eredménye elkezdte tisztázni a fa jövőjét és kilátásba helyezett egy régies japán bonsai stílust, melyet viszonylag ritkán látni bonsai kertészetekben vagy bonsai kiállításokon. Jellegzetesen Pinus téma a stílus és jellegzetesen shohin illetve kifu méretben jó a megoldás. Ehhez a stílushoz/megjelenéshez/jelleghez leginkább kerek vagy mély és ovális bonsai tálat illő választani és ha már fenyő, akkor ezekből a legetikusabb a szürke mázatlan tál. De mielőtt előkerülne a tál, persze jön a drót és a bonsai drótozással előállított – egyetlen ágból kiinduló lombkorona “építés”. Ha mindez megvan, indokolt egy erős tápozás és következő évben jöhet az átültetés….
Ez volt tavaly és ennek az eredménye jött el idén. A tálválasztás fő meghatározója természetesen maga a fa és persze az esztétikai elképzelés volt. Ami kellett, az egy ovális, irreguláris formakezelésű mázatlan bonsai tál, mely igényét a fa jellege teremtette meg. Olyan bonsai tálat szerettünk volna, melyen nagyméretű vízáteresztő nyílás van a pangóvíz jelenség biztos elkerülése érdekében kialakítva – biztosítva a fenyők gyökerével együtt élő szimbiota gombák ideális nedvességi állapotát. A vízáteresztő nyílás egy áttört mintájú betéttel szűkíthető – hogy a forma kínálta tradicionális ültetésekre való használat esetén az ültető közeghez ne kelljen túl sűrű hálót használni – ha a gyökerek állapota szenes drén használatát indokolja. A tál megközelítőleg szabályos palástból épül fel, mely enyhén naivizál. A tál összhatása az antik japán bonsai tálak formavilágára és hangulatára historizál.
Az ültetés akadama és kiryu keverékébe történt, mely nem csak bevált, de egyszerűen kezelhető később is. Az idei fejlődések már viszonylag biztatóak és határozottabban rajzolják ki a jövőbeni lombkorona kontúrját. Egyetlen kérdés a gyökérzóna “kisdombos” jellege, mely szigorúan nézve nem etikus, de a következő átültetésig – mely esetében két év múlva lesz, van idő gondolkodni hogyan oldjuk meg – ha éppen nem süllyesztjük akkor be jobban a fát a tálba.
Yamadori Crataegusból pre bonsai
A yamadori műfajában utazók szinte biztosan találkoztak már a galagonya gyűjtés összes buktatójával és sikerélményével. Minden szempontból érdemes bonsai fan – ként foglalkozni a növénnyel. Egy bonsaios barátunk szokta mondani, “A galagonya a “rekettyék királya!” – amiben van igazság és talán ez a sík visz a legközelebb ahhoz, hogy jól értelmezhessük a növény habitusát és igényeit – adott esetben a természetes bonsai előképek szerinti alakítását. Naturalistic bonsai. Ezt a fogalmat már sokszor és sokan körbe járták, sokszor és sokan bújtak a fogalom szoknyája mögé és sokszor és sokan predesztinálták a drótozás elhagyását vele… A galagonya esetében úgy merül fel ez a gondolatkör, hogy elméletileg alkalmas az Egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a csak metszéssel való alakításra és nem is igen kellene hozzá drótot használni, (“first look”)remek látvánnyal bíró bonsait is lehetne nevelni belőle – csak úgy mint a Kökényből (Prunus spinosa), a Virágos kőrisből (Fraxinus ornus), stb…
Mégis rendre beigazolódik, hogy bonsai drót nélkül nincs élet a stíluson innen és túl, de még a stílus kellős közepében sem. Az, hogy a bonsai alakítónak van-e jó értelemben vett stílusa és a yamadorinak lesz-e bonsai stílusa vagy bonsai stílusai – már más lapra tartozik, de ezekhez kelleni fog a bonsai drót és a hozzá tartozó jin fogó és drótvágó bonsai olló. A drótozás és metszés a begyökeresedett yamadori anyagok esetében nélkülözhetetlen és talán nem is érdemes sokáig húzni az első alakításokat, különben alakíthatatlanná válnak ill. vastagodnak azok az ágak melyekkel – időben cselekedve – még kényelmesen és gond nélkül dolgozhatunk. Ilyen és hasonló gondolatokról született következő posztunk, melyben egy nagyobb galagonya yamadori első intenzívebb beavatkozásáról, alakításáról és tálba ültetéséről írtunk (természetesen sok képpel illusztrálva). A posztot ITT OLVASHATOD…
Pinus nigra pre bonsai kétszer nyersen
Yamadori. Yamadori alapanyagot jól begyűjteni igényel némi tapasztalatot. Ha a begyűjtést követően megmarad a bonsai alapanyag, még mindig érdemes pár évet várni az első alakításokkal. Az alakításokat megelőzően fontos, hogy jó kondícióba hozzuk a növényeket (megfelelő talaj használat, hajtás / rügy válogatás, megfelelő tápozás, stb…). Ezek után már hozzá lehet nyúlni a növényekhez és kondíciójuknak megfelelően alakítani őket. Az alábbi felvételeken látható Pinus nigra ( Feketefenyő ) alapanyagok valamivel több mint négy éve lettek begyűjtve. Fiatal magoncok voltak és egyetlen cél volt velük az életben tartásukon kívül, hogy minél több rügyet csalhassunk ki az ágaikból. Az augusztusi – átmeneti – rugalmasságukat kihasználva, először lettek drótozva és ezek után a következő lépés a szívóhajtások kinevelése lesz. Ha a szívóhajtások meg tudnak indulni, akkor jöhet a teljes tavaszi rügykitörések időszaka és a következetes tápozással együtt járó tűlevél növekedések nyár közepén aktuális visszaszorítása részleges tűlevélmetszéssel. A többi már csak azon múlik, hogy helyesen öntözünk – e és megfelelő időpontban ültetjük – e át a növényeket…
Nyers első alakítások Pinus yamadori alapanyagokon
A meleg nyarak nehezen elviselhető hőmérséklete és a perzselő nap arra sarkallják a bonsai kertészeket, hogy inkább este tevékenykedjenek. Estefelé már nem olyan elviselhetetlen a meleg, a meglocsolt kert utáni hőmérséklet és a növények illata megnyugvást hoznak magukkal. Jó dolog ilyenkor nyugalomban és csendben bonsai alapanyagokat alakítani és ha éppen úgy tartja kedvünk, akár ki is nyitni mellé egy üveg…
Nem tudnánk megmondani a pontos élettani okát, de azt tapasztaltuk, hogy a Feketefenyők ( Pinus nigra ) esetében augusztus közepe táján van egy – két hét, amikor rugalmasabbak, mint az év más szakaszaiban. Ezt érdemes kihasználni és drótot ragadni, meg persze drótvágó ollót, jinfogót, egy hosszú nyelű bonsai ollót és talán más nem is kell…
