Őrület és popcorn tea – legyező horgászat és Japán Genmaicha

 

Őrület és popcorn tea – legyező horgászat és Japán Genmaicha keríti most hatalmába ezt a posztot és amiről pontosan írunk most  nektek az igazából két külön tea világ a kínai és a japán. Hogy jön mindez össze? Mindjárt tisztázzuk, mint ahogyan azt is mi köze a legyező horgászatnak a teához és hogyan keveredik ide a Genmaicha japán zöld tea…

Kína és Japán teái a mai Európában

Ez egy jó nagy disszertációvá is válhatna, ha részletekbe menően kibontanánk. De aki ismer minket, sejtheti, hogy nem erről lesz szó. Nem erről, hanem a komfortzóna szemszögéből nézve, csak pár használhatóan leíró gondolatról, ami elterel minket az útvesztőben mint kajakost a sziklák között az evező. Nem is jó, ha egy csésze tea köré monolitokba vésett hamurapis törvényeket vésünk és azt hagyjuk a fejünk fölé magasodni. Inkább üljünk le egy ezeknél jóval kisebb köre a teával – képletesen is és akár ténylegesen is.

Látható, hogy a tradicionális teázási formák iránt érdeklődő emberek mellett mindig is voltak és lesznek olyanok akiknek ez az egész ázsiai flow egy kényelmes passzió és a tea ami ezzel jön többnyire az életükbe részben szintén passzió részben pedig helyén kezelt modern teázás – még akkor is, ha ezt ők nem is tudják. Tajvanon és Kínában a fiatalabb generációk és az üzleti életben teázók éppúgy lazán és természetesen teáznak mint aki egyszerűen csak készít magának egy oolongot. Legalábbis mi ezt tapasztaltuk kint és megvalljuk nem is kerestük a teázás más formáit kint, mert egyszerűen olyan élmény volt egy tajvani teaföld tulajdonosával teázni, hogy nem akartuk magunkat azzal égetni, hogy a tradíciókról faggatjuk mikor így is teljes mértékig a mai teázást adta nekünk ajándékul saját teázójában és akkor is tanított, ha nem kértük. Ilyen módon oolong teát fogyasztani nagyszerű dolog és felveti azt a kérdést is, nem lehet, hogy ha mindig csak hátra fele nézünk az időben, akkor a mai teamesterek korszerű tudását és máig érlelt tapasztalatait nem vesszük észre? Érdekes, hogy akik itthon teáznak passzióból minden különösebb rákészülés nélkül is úgy járnak, hogy némi rutint követően ugyanazt teszik mint a menő módon teázó urbánus ázsiaiak: Teáznak. És teázni teázhat bárki. Bárki odateheti a vizet, miközben kinyitja a zöld teás tasakját. Bárki beleszagolhat a szálas teába és élvezheti az illatát, bárki segítheti az egészségét egy kis komfortzónás és énidős rutinnal és ha bárki akkor bizony a legyezőhorgászok is. Tudtad, hogy ők szoktak is?

Genmaicha – Japán zöld tea pörkölt rizsszemekkel “popcorn tea”

A legyezőhorgász teázós és kávézós edényeket ugyan kevesen ismerik, de ettől még saját és sajátos folklórjuk van. Kuksa, illetve guksi neveken ismertek és kapaszkodjatok meg, van hazai analógiájuk ami nem más mint a csanak. A legyezéssel bíbelődő emberek szeretik a természet közeli dolgokat és ha nem kávéznak akkor teáznak a vízparton pihenésként. Ezért a legtöbbjük igen kiválóan érti a fekete vagy vörös teák világát és persze ízlésüktől függően a többi tea elkészítését is. Ez annyira így van, hogy egyszer kaptunk egy olyan e-mailt, hogy ha tudnánk teljesíteni, olyan Genmaicha teát szerezzünk be, amiben kiemelten sok a kipattogott barna rizs aránya. Azért, mert a kipattogott rizsszemeket szeretné az illető kiválogatni és horogra fűzni és azzal legyezni Vörösszárnyú keszegre a többiből meg teázni a parton. Hagyok időt… most akkor mondd, hogy a teázás egysíkú dolog és unalmas… Neki és nekünk biztos nem, de aki valamilyen más délibábot kerget vele annak könnyen lehet, hogy azzá válik. Szerintem most már értitek, hogyan keveredik ide a Genmaicha a legyező horgászathoz és sejthetitek, hogy nem ez az egyetlen párhuzam.

Népi iparművészeti mestermű – kézzel faragott csanak – magyarországi mester munkája

 

Tavasz

A tavasz lassan eljön és magával hoz sok mindent amit télen alig győzünk kivárni. Rügyek, zöldellő növények, nyíló virágok és napsütés meg amit nélkülözünk télen. Friss zöldségek és lazább öltözet, hosszabb nappalok és új teák. Igen, az előző párhuzamhoz próbálom visszakanyarítani a témát, mert van ott még… Tavasszal a tea földeken megkezdődik a nyüzsgés, a puttonyokkal való hegymászás. A szalmakalapok körkörösen vándorolva árnyékolják a tea ültetvény sorait és szedik az első fehér teáknak való rügyeket, majd nem sokkal később a sárga teáknak való hajtásokat és a sheng pu erh teáknak való részeket és így tovább. A tea szárítás időszaka megkezdődik és van ahol már március végén gőzölik az oolongokat és a zöld pu erh korongokat. Micsoda izgalom… az év első tea szüretei zajlanak alig egy hónap múlva és a szorgos teakészítők ideje megint eljön és a kézműves teák mire elérik a teakereskedők polcait kezdődik a következő szüret – ilyenkor kerülnek sorra a 3-7 éves ültetvények cserjéi és tolja mindenki javában az instára a virágokkal és ikebanákkal meg chabanákkal együtt fotózott teáscsészéit és chawan költeményeit. Olyan ez mint a tiszavirágzás. Rövid ideig tart, de milyen gyönyörű… Képzeld el, milyen lehet a legyezőknek ez az időszak. Egy tavaszi reggel felkel, ott a telefonon az sms, hogy a futár ma hozza a frissen rendelt fehér teát és a kivett szabadsága elkezdődött. Már régen össze van pakolva, mert este indul a Tiszára. Megy a barátaival legyezni és teszi mindezt a tiszavirágzás közben. Kérész felhőben jönnek a Balinok, a domolykók, a Gardák és a nap végén a friss tavaszi fehér tea a legjobb pihenő a békésen hömpölygő tavaszi Tisza partján.

Az ilyen élvezeteket kereső embereknek készült tea válogatás egyébként teljes mértékig a kínai teák underground irányzatait erősíti és bármily meglepő, a teázók a legyező horgászok teáit is kedvelik és a legyező horgászok a teázók… Nem. Ezt a mondatot nem lehet jól befejezni, de az biztos, hogy a popcorn tea a Genmaicha és az meg jó a halételek mellé is.

A mayfly nevű kérészt utánzó műlégy egyébként úgy is keveredik ide, hogy ha valaki rendel ebből a teából a Kitsimono webshopban akkor elég, ha a megrendelésnél a megjegyzés rovatba oda írja, hogy “legyezek” vagy “legyező horgász vagyok” és a megrendelésbe ajándékba oda teszünk a megrendelt termékek mellé egy mayfly műlegyet! Ezt az ajánlatot a készlet erejéig simán tartjuk, szerezzetek így Kitsimono műlegyet!

 

 


Pu erh tea a hegyen – Tea blog VII.

Pu erh tea a hegyen – Tea blog VII. posztunkban az év utolsó előtti bejegyzését olvashatjátok. Nem szólunk most másról, minthogy felmentünk a kövek és a téli lágyszárúak közé az égbolt alá, hogy kikapcsolódjunk és fotózzunk ahhoz, hogy elkészíthessük ezt a posztot. Olyasmi ez most, mint a “hogyan készült a hogyan készült”, de a lényeg e tekintetben az, hogy megint a kínai tea lett a téma – nevezetesen a pu erh. Ezt a fermentált teát talán sokan ismeritek reményeink szerint – mert bemutatni most nem terveztük. Még otthon fogtuk a teabontókést, a gaiwant, a teaszűrőt és egy termoszt meg persze pár chawan – t (melyek mérete sokkal inkább a kínai mint a japán teázást helyezik fókuszba).

Felmentünk az Egybibés galagonyák, a Kökények és a Fekete fenyők birodalmába és a kopárokon fogyasztottunk teát. Nem másért, mint a kikapcsolódás és a hely szellemének élvezetéért. Jó. Oké. Tudjuk, hogy elegánsabban is ezoterizálhatnánk a témát, de miért tennénk a természet tagadhatatlan valóságának kellős közepén? Legyen elég most annyi, hogy a téli hidegben, a hegyen uralkodó szélben kirándulva tagadhatatlan, hogy feldob egy forró pu erh…

Ha van egy jól záró termoszod, nyugodt vagy és viszel magaddal egy teáscsészét kirándulni (mi bajod lehet?), akkor nem lehet neked nagyon rossz, ha bármire vágyni kezdesz. Teljesen mindegy, hogy éhes vagy szomjas leszel, a komfortzónádat simán helyre teheted egy high quality teával. Tiéd marad a környezet (fák, bokrok, kopárok, égbolt, friss levegő, stb…) élvezete és még egészségesen is élteted magad közben. Valljuk be, a város forgatagából kiszakadva, a hátunk mögé dobva (ha ideiglenesen is) a stresszt, a pörgést, a rohanást, tulajdonképpen kell ez nekünk…

Beszélhetnénk arról naphosszat, hogy a hegyre felvitt kerámia illetve kőcserép chawan edények mennyire wabisabi – k vagy nem. Mennyire olvadnak bele a kő környezetbe vagy éppen nem… Ecsetelhetnénk, hogy forrásvízből készült-e a tea vagy nem, de tudjuk, vagy inkább sejtjük, hogy ez inkább kevesebbeket érdekel mint… Ha már blogolunk, vagy tea blogolunk, inkább annyit mondunk csak ezzel a poszttal nektek, hogy a tea jó a hegy tetején is – és mi tartana vissza attól, hogy elszakadjunk a teaszertartások sokszor kínosan unalmas mímelésétől… Hajrá! Fogd a cuccod, kapd magad és lazíts a természetben – mindegy milyen az idő és milyen évszak van. Bátran menekülj azoktól a konvencióktól, melyeket nem te választottál, melyek feltételt szabnának annak amit igazán kedvelsz a kínai teákban. Mi azt mondjuk, a pu erh működik a hegy tetején is!