Sakura és fekete tea? Japán és Nepál egy tatamin? Ez több mint fura vagy modern tea?
Sakura és fekete tea? Japán és Nepál egy tatamin? Ez több mint fura vagy modern tea? Úgy tűnik a világ kinyílása és a magát egyre inkább megmutató modern tea többet tud nyújtani mint egy hanamchi titkaként rejtegetett szépséges gésa akit finoman elővezetnek a danna (pártfogó) kérésére. A világ megtanulta felszínesen csodálni azt, amit régen egzotikus csodaként kezeltünk és a “kanyarban” a mai modern tea jóllehet egyszerűen faképnél hagyta a tradicionális kultúrák régi elemeit. Kivette a dobozból amire szüksége van és egyszerűen magával vitte – magára hagyva a vitrines porszagú modorosságot és új flow lett felrajzolva a chabana felett kiakasztott kakejiku felszínére.
Japán és Nepál a tatamin
Ha a Japán zászlót a heraldika szabályai szerint nézzük, egyszerűen zseniális. Tudni illik, hogy a fejjel lefelé kihelyezett címer vagy zászló kihalt népet szimbolizál. Innen nézve… próbáld meg fejjel lefelé kihelyezni a Japán zászlót. Nem lehet. Na valami ilyesmi a japán tea és a japán teázás is és mielőtt azt gondolnád, hogy ez csak tradicionális és hagyományőrző lehet, kénytelenek vagyunk a szavadba vágva halkan megsúgni, hogy nem. A modern tea irányzatok és a teaművészet újítóinak jelentős hányada a felkelő Nap mögül jön! Olyan dolgokat művelnek a teával amit csak úgy lehet megérteni, ahogy valaki a kortárs művészetet anyanyelvi szinten tudja értelmezni. Tűzforró underground területre érünk. Mert ez nem olyan mint a zöld tea a szomorú ázsiai zenére elalvó gyertyaláng és a füstölő kíséretében lankadó figyelem tompított lepkeszárnyának verdesése közben kibontakozó álomkór. Ez ég mint a benzinbe hajított gyufa. Miközben csodálkozva nézzük, egy már a csészébe kitöltött Lapshang suchong vagy egy nepáli Sakhira tea rozmaringos vagy éppen virágos füstölését vagy egyszerűen nem értjük a matcha teát miért szervírozzák közvetlen kurama kövekből rájövünk, hogy van az ázsiai tea világnak kortárs művészete. Ez a kortárs teaművészet nem áll meg a teánál és a teakerámiáknál. Van vizuális és öltözködési divat és virtuális(!) művészeti területe is. Akik a filteres teák szidalmazására építik teakereskedésük promócióját azok most jó nagy körökkel le vannak maradva. A jelen itt jár közöttünk és nem kisebb kultusszal bíró földrajzi nevekből indul ki filozófiailag mint a Fuji vagy a Kanchanjangha.
Ez a labda lecsaphatatlan és meg kell mondjuk, ott a pont és mi egyértelműen letesszük a voksunk a természetesen teázók mellett még akkor is, ha régiesen művelik a tea művészetét vagy éppen modernül. Ezen az oldalon van kikötve a ladik, mert a víz a rét fele mindig szebb mint a város fele…
Sakhira teánkat (ahogyan az előző posztban is említettük) itt találod a képre kattintva:
Pu erh préselt tea “cake” megbontása tea késsel – tea blog V.
Pu erh préselt tea “cake” megbontása tea késsel – tea blog V. Ez az ötös teaposztunk és ebben az írásban és a bejegyzésben található videókban igyekszünk megosztani veletek valamit. Mielőtt belevágnánk van egy rossz hírünk, ha te igazi Pu erh sommelier vagy: nem, nem lesz semmi borzasztóan magasztos vagy különös dolog amit tőlünk tanulhatsz meg. Szóltunk! Tényleg csak amolyan műkedvelő, illetve “normál üzemmódú” a téma (nektek profiknak), viszont aki csak most ismerkedik a puerekkel, azoknak talán – reményeink szerint – szolgálhatunk néhány hasznos információval. Ha gyakorlott és sokat látott tea mester vagy, talán akkor is emlékszel még arra az érzésre, mikor otthon először kibontod az első könnyű papírba csomagolt préselt teádat és nem is tudod hirtelen mitévő legyél. Csomagoljam vissza? Tegyem a polcra? Tárolgassam? Tegyem el tíz, húsz, vagy ki tudja hány évre, hogy nemesedjen? Nem egyszerű az első ilyen puerrel ebbe a tárolgatósdiba belevágni, mert az orrodban még mindig érzed az illatát és… és győz a kíváncsiság és már melegszik is a víz. De ekkor jön be a képbe az a dolog, hogy nem a teavíz odatételével kellett volna kezdeni. Mert a pu erh teát valahogyan meg is kell kezdeni ami elsőre fel sem merül, hogy nem magától értetődő, másodikra meg kifejezetten kihívásnak tűnik egy teázásnyit kulturáltan leválasztani belőle. Hogy ne kelljen elővenni minden konyhai asszonyfegyvert a késes fiókból és a végén a karácsonyfa faragó baltát felhozni a garázsból, vagy különféle evőpálcikákat és fakanalakat beletörni a “tea cake” szélébe vagy közepébe – érdemes beszerezni egy tea bontó kést, vagy egy teabontó tűt (ez utóbbi főleg a kisebb puerekhez, vagy a fehér teákból készült korongokhoz a legjobb).
Ha csak egy teázásnyit szednél le belőle
A Pu erh teák megbontása sok esetben kérdés. Kérdés, hogy hogyan bontsuk meg, hogyan kezdjük meg? A gyakorlat nem bonyolult, csak egyszer meg kell nézni és biztos, hogy fog menni elsőre is. Pár dolog van amit érdemes tudni mielőtt nekilátunk és pár dolog van amit jó előre tudni és nem utólag szembesülni vele. Ebben a videóban ezt a néhány fő dolgot igyekszünk elmondani nektek és persze illusztrálni, hogyan csináljuk mi. Ha a Pu erh tea megvan hozzá, másra nem is lesz szükség mint egy tea bontó késre…
Ha az egészet szétszednéd
A Pu erh préselt teák sok esetben gyűjtők polcain vagy vitrinjeiben öregedő unikális tea műtárgyakként léteznek. “The art of tea” – ismerős a kifejezés? Ezen a területen a művészet fogyasztók megnevezés új értelmet nyer és a kínai teák egy fantasztikus világba kalauzolnak bennünket. Ezért már érdemes is megbontani, szétszedni egy Pu erh tea korongot, de hogyan is? Miért pont úgy? Erről szól második videónk, melyben egy hat éves “tea cake” kerül megkezdésre. (Itt is azt tudjuk elmondani, hogy a gyakorlat nem bonyolult, csak egyszer meg kell nézni és biztos, hogy fog menni elsőre is…)
