A nepáli teák az igényes teázók titkos kedvencei?

A nepáli teák az igényes teázók titkos kedvencei? Nos, erre vonatkozóan nincsen reprezentatív felmérés, de vannak tippek. Persze ezek annyit érnek mint a szivárványok megjelenéseinek esélylatolgatásai de minket ez cseppet sem hoz zavarba. Azért sem, mert mi ilyeneken nem gondolkodunk (nem ilyeneken gondolkodunk). Az viszont már érdekes, hogy az elmúlt húsz év mivé engedte fejlődni a nepáli teákat. Miért érdekes ez? Mert nem a tea fejlődött, hanem a “marketing” és az elismertség – mert a minőség zavarba ejtően mondatja ki velünk, hogy most akkor Assam és Darjeeling teás flowja itt van másként? Na persze ez nem ilyen egyszerű, de szerintem minden gótikus arccal teát kóstoló gurmé’ felhúzhatja a szemöldökét, ha eddig nem tette volna.

Nepáli teák zöld tea és fekete tea

Kanchanjangha

Itt van mindjárt egy zöld tea Nepálból, a Kanchanjangha mint kellemes ritkaság. A nepáli teák szerelmeseinek és kedvelőinek az igazi enyhén fanyar de roppant kellemes és hosszan tartó utóízeiben gazdag teák világát hozza el. Az un. ortodox tea feldolgozásban a teljes levelek felhasználásával készült és ennek köszönhetően a harmadik legmagasabb kvalitás a világ teái között. Lágy zöld tea, kényeztet és természetesen egészséges. Nincsenek összetevői – illetve 100% természetes teából van – azaz egyszerűen minőségi szálas tea.

Kanchanjangha nepáli zöld tea

 

Sakhira

A Dél-Ázsiában, Kínával és Indiával szomszédos vidéken található Nepál egyik ismert része Ilam területe (Nepál keleti oldalán). Éghajlati viszonyai és a talaj összetétele és minősége Darjeeling talajával teljesen megegyező – ezért rendkívül ideális vidék a tea termesztésre. A Darjeeling teáihoz való hasonlóságok ellenére a Sakhira fekete teák főzött leveleinek jól megkülönböztethető jellegzetes asszámi tulajdonságai vannak. Finomsága és lágysága is hasonlatos az Assam teák aromájához. Ez az ilami tea a Sakhira kertről kapta nevét. Ez a vidék korábban méltatlanul alul értékelt volt, de hála a helyi tea termelők összefogásának és kitartó töretlen munkájának egyre inkább előtérbe kerül az igényes teafogyasztók körében. Az un. limbu nyelvjárásban az „Ilam” szó két szó összetételéből ered. Az „I” a „kanyargós” szóra utal, a „Lam” pedig utat jelent. Innen már lehet sejteni, hogy az Ilamot tagoló utak kanyargósak ami természetesen a teatermesztésnek kedvez.

 

Maloom

Azt szokták mondani, hogy:

“Maloom egy olyan hely, ahol a kék ég és a teaültetvény közé csak a felhők kerülhetnek.”

Ez a mondat ugyan igaz, de ami Nepál ezen részének teaültetvényeiben még ennél is megkapóbb az a tengerszint feletti magasság és a végeláthatatlan tér. A beláthatatlan kiterjedésű teaföldek és a felette feszülő hatalmas kék égbolt és a kellemes teák. A számos nepáli tea félék közül a Maloom egy könnyű és élénkítő fekete tea. Könnyű un. füves íz és frissítő hatás, enyhe fűszeresség aminek köszönhetően különleges élmény lehet ez a himalájai tea. A fekete teák otthonának is nevezett Nepál a legkellemesebb édes és enyhén fűszeres ízvilágú és enyhén virág illatú/ízű teákat adja a tea kedvelőknek.

Azt, hogy a nepáli teák az igényes teázók titkos kedvencei-e, azt sosem fogjuk megtudni. De azt, hogy akiknek kedvencei azoknak mi az, ami szerethető benne – azt már inkább és mindettől csak egy kattintásnyira vagy! Ha IDE vagy a képre kattintasz megtekintheted minőségi nepáli teáinkat – amik valóban Nepálban készültek!

 


Pu erh préselt tea “cake” megbontása tea késsel – tea blog V.

Pu erh préselt tea “cake” megbontása tea késsel – tea blog V. Ez az ötös teaposztunk és ebben az írásban és a bejegyzésben található videókban igyekszünk megosztani veletek valamit. Mielőtt belevágnánk van egy rossz hírünk, ha te igazi Pu erh sommelier vagy: nem, nem lesz semmi borzasztóan magasztos vagy különös dolog amit tőlünk tanulhatsz meg. Szóltunk! Tényleg csak amolyan műkedvelő, illetve “normál üzemmódú” a téma (nektek profiknak), viszont aki csak most ismerkedik a puerekkel, azoknak talán – reményeink szerint – szolgálhatunk néhány hasznos információval. Ha gyakorlott és sokat látott tea mester vagy, talán akkor is emlékszel még arra az érzésre, mikor otthon először kibontod az első könnyű papírba csomagolt préselt teádat és nem is tudod hirtelen mitévő legyél. Csomagoljam vissza? Tegyem a polcra? Tárolgassam? Tegyem el tíz, húsz, vagy ki tudja hány évre, hogy nemesedjen? Nem egyszerű az első ilyen puerrel ebbe a tárolgatósdiba belevágni, mert az orrodban még mindig érzed az illatát és… és győz a kíváncsiság és már melegszik is a víz. De ekkor jön be a képbe az a dolog, hogy nem a teavíz odatételével kellett volna kezdeni. Mert a pu erh teát valahogyan meg is kell kezdeni ami elsőre fel sem merül, hogy nem magától értetődő, másodikra meg kifejezetten kihívásnak tűnik egy teázásnyit kulturáltan leválasztani belőle. Hogy ne kelljen elővenni minden konyhai asszonyfegyvert a késes fiókból és a végén a karácsonyfa faragó baltát felhozni a garázsból, vagy különféle evőpálcikákat és fakanalakat beletörni a “tea cake” szélébe vagy közepébe – érdemes beszerezni egy tea bontó kést, vagy egy teabontó tűt (ez utóbbi főleg a kisebb puerekhez, vagy a fehér teákból készült korongokhoz a legjobb).

Ha csak egy teázásnyit szednél le belőle

A Pu erh teák megbontása sok esetben kérdés. Kérdés, hogy hogyan bontsuk meg, hogyan kezdjük meg? A gyakorlat nem bonyolult, csak egyszer meg kell nézni és biztos, hogy fog menni elsőre is. Pár dolog van amit érdemes tudni mielőtt nekilátunk és pár dolog van amit jó előre tudni és nem utólag szembesülni vele. Ebben a videóban ezt a néhány fő dolgot igyekszünk elmondani nektek és persze illusztrálni, hogyan csináljuk mi. Ha a Pu erh tea megvan hozzá, másra nem is lesz szükség mint egy tea bontó késre…

Ha az egészet szétszednéd

A Pu erh préselt teák sok esetben gyűjtők polcain vagy vitrinjeiben öregedő unikális tea műtárgyakként léteznek. “The art of tea” – ismerős a kifejezés? Ezen a területen a művészet fogyasztók megnevezés új értelmet nyer és a kínai teák egy fantasztikus világba kalauzolnak bennünket. Ezért már érdemes is megbontani, szétszedni egy Pu erh tea korongot, de hogyan is? Miért pont úgy? Erről szól második videónk, melyben egy hat éves “tea cake” kerül megkezdésre. (Itt is azt tudjuk elmondani, hogy a gyakorlat nem bonyolult, csak egyszer meg kell nézni és biztos, hogy fog menni elsőre is…)

 


Zöld tea és fehér tea wagashi helyett pedig eper marcipán desszerttel – tea blog III.

Zöld tea és fehér tea wagashi helyett pedig eper marcipán desszerttel – tea blog III. címmel jelentkezünk most és igen, a fent említett két “színben” teszteltünk ezúttal teakeveréket. Ízekről beszélni olyan dolog mint álmokról, vagy képekről. Nehéz volna és szinte felesleges leírni milyen élményeket hoz magával egy zöld teából és fehér teából készült teakeverék. Ami evidens, hogy sem cukor, sem citrom, sem méz, sem tej nem került elő csak ” pure tea ” és csak víz. Az igazi teához más nem is szükséges, ha az elkészítés alapanyagaira gondolunk. A teázáshoz nálunk chawan kerül elő ami pont ezért készült műhelyünkben, hogy ilyenkor legyen mihez nyúlni (ha teáscsésze kell hirtelen).

A fehér teát ízlés szerint egy vagy két tized részben szokták adni a zöld teához, ha az a cél, hogy a zöld tea ízét picit lágyabbá tegyük. Ennek sikere persze nagyban múlik az elkészítés módján, de az meg annyira nem bonyolult, hogy kihívásként kelljen rágondolni. Szóval hátra lehet dőlni és megnyugodni – persze a legjobb, ha ezt tea fogyasztás közben tesszük.

Akik kedvelnek valamit – csak úgy passzióból – fogyasztani a tea mellé, azok általában már tudják, hogy a legtöbb ázsiai országban remek ötleteket találhatnak arra, hogyan lehet a teázást még kellemesebbé tenni. Ha csak a wagashi – t vesszük példának, láthatjuk, hogy olyan ( jó értelemben vett ) szubkultúrába futhatunk bele a kereséssel, aminek nincs vége és csak inspirálni tudja az érdeklődőt minden találat. A wagashiból kiindulva mi most egy teázáshoz való édességet gondoltunk újra és így történt, hogy marcipánnal borítottunk be epret – amit aztán porcukorban forgattunk meg. Mandulával tálaltuk és kíváncsian vártuk, a teázás után hogyan hatnak az ízek.