Salmo trutta! Sebes pisztráng színes ceruza rajz – Trout art újra!
Megint papírra került egy hal, megint hal rajzot kellett készíteni de ezúttal színesben. A kulcsszó most a Salmo trutta lett – ami a műlegyező horgászok egyik olyan kifejezése ami azonnal tűzbe hozza őket. Persze nem csak közöttük népszerű hal a szépségéről és erejéről elhíresült Sebes pisztráng. Bárki aki kirándult már olyan hegyek között, ahol a tiszta és változó sodrású hideg vízben megcsodálhatta a sokszor a felszín közelében rovarokra vadászó látható pisztrángot az egészen biztos, hogy maradandó emlékképként hordozza magával a látottakat. A legszebb halak közé tartozik.
Nem is csoda ha…
Nem is csoda, ha az un. ” Trout art ” követőit számos esetben alkotásra inspirálja vagy készteti ez a felséges pisztráng féle akit ” Yellow King ” néven is számtalanszor megénekeltek már. Így talán nem is szükséges jobban megmagyarázni, hogy hogy kerül a hal megint papírra…
Ez a mi műhelyünkben ( Kitsimono műhely ) Ingres papírra készült szabadkézi színes ceruza rajz ezúttal is Tirpák Bálint munkája, akiről tudható, hogy az elsősorban műlegyező világ berkein belül ismert un. ” Trout art ” irányzat hazai képviselője. A realisztikus koncepciójú rajz artisztikus felfogása némileg szakít a leíró jelleggel mégis a Sebes pisztráng fajta jellegéhez hű marad és így mutatja be az alkotó a művészeti eszközökkel kiemelni érdemes esztétikai és vizuális értékeket – melyek a XX. század elejéből ismert műlegyező irodalmak pisztráng ábrázolásaira gondolva egyértelműen historizálnak és erős utalást tesznek (művészeti értelemben). Ábrázolásmódját tekintve és a választott anyagokat tekintve (Ingres papír, Bruynzeel színesceruza) egyértelműen a szépművészet klasszikus útja mellett teszi le a voksot az alkotó aki vallja, hogy a XXI. századi digitális vizuális kultúra intenzivitása mellett a valós művészeti alkotások fontosabbak mint maga az internet.
Megvennéd?
A grafikát egyébként üvegezett 44 x 34 cm – es keretben paszpartúzva kínáljuk eladásra. A grafikából ez az egyetlen darab készült – így egyértelműen egyedi művészeti alkotás és csak egyetlen kattintásra vagy tőle: Itt találsz róla több képet és információt és itt tudod megvásárolni is!
Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből
Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből ami sehogy nem illeszkedik az ázsiai kultúrába. Legalábbis erőltetni kéne a dolgot ahhoz, hogy valami analógiát közel hitelesen tálaljunk. Mondjuk jöhetnénk azzal, hogy Japánban is van pisztráng kultusz (legalábbis az ottani legyező horgászok között) ami igaz is de ez a világon mindenhol máshol így van. Vagy jöhetnénk azzal, hogy a Japánban élő horgászok sokan fétis szerűen szeretik és ápolják európai és amerikai horgászfelszereléseiket melyekkel a social média minden platformján dicsekednek is. De ezek a mondatok semmit sem érnének, ha nem tudnánk, hogy példának okáért egy Japán juhar (Momiji) erdő alatt húzódó patak pisztrángjaira legyezni milyen élmény lehet. Innen nézve már izgalmas lehetne az ázsiai megközelítés de az a helyzet, hogy a művészet külön szerethető individuális sajátossága, hogy sosem szorul olyan magyarázatra mely a létjogosultságát volna hivatott bizonygatni. Na jó… annyit esetleg, hogy japánban is rajzolnak pisztrángokat. De többet nem, tényleg ennyi…
A rajz egyébként ismét egy olyan mű mely Tirpák Bálinttól származik és ez a mű is a Trout Art műfajt erősíti. Itt számos előkép utalásai tetten érhetőek – példának okáért a műlegyező horgász közönség nyilván magától értetődően felismeri a Szivárványos pisztráng ábrázolások klasszikus Trout Art jegyeit mint a részletes és kevésbé kidolgozott területek találkozásait és a hal fej részének fókuszpontba helyezését. A klasszikus és tradicionális Trout Art motívum már-már emblematikus az egész világon és a legnagyobb brandek és csoportosulások is előszeretettel használják logóikban az ívben megjelenő pisztrángot. Az íves forma az ugró illetve a szákban megpihent halra enged asszociálni – ami egyértelműen a horgász legszebb látott pillanatai közé tartozik.
A rajzok külön érdekessége a mai kortárs művészetben, hogy gyakorlatilag underground műfajjá változott a szabadkézi rajz – illetve ide menekült a legtöbb rajzoló a hangos középszerű mindenki tud rajzolni valahogy életérzés elől. A rajz olyan lett mint a könyv. A könyv aminek van táblája, gerince, előzéke és valódi ívvarrása. Olyan lett mint az irodalom és a szépirodalom. Kevesek kiváltsága. Azoké akik tudnak olvasni illetve azoké akik látnak. A szó nem optikai értelmében kell látni csupán egy ceruza rajzot de ezt fájó volna kifejteni mert az olyan lealacsonyító volna mint egy gyönyörű nőt személyleírás alapján bemutatni és megkísérelni szóban átadni azt amibe csak beleszerelmesedni lehet és persze csak élőben…
De miért tesznek ki az emberek ilyen rajzokat a falra? Biztosan azért mert a téma kedves számukra. Vagy mert horgásznak. Vagy mert szeretik a rajzokat… Milyen jó az a szabadság, mikor nem jegyzett nagyságok elérhetetlen és felbecsülhetetlen értékű alkotásaival kell dekorálni otthonunk falait hanem megfér egy-egy olyan alkotás amiben olyan örömünket lelhetjük amik mi vagyunk, amiket mi élünk meg magunkból eredően. Ilyenkor válik a művészet élővé és igazán értékessé (a szó nem egzisztencialista értelmében).
Szerencsénkre nem kell itt megállnunk, hogy csak a rajzról írogatunk gondolatokat az olvasóinknak. Mert ugye van egy webáruházunk és ott amikről írunk azok az alkotások meg is vásárolhatóak. Ez a rajz is elérhető már a webshopban és ha érdekel és tetszik egyetlen kattintásra vagy tőle. Ha a következő képre rákattintasz a webáruházban is megnézheted ezt a rajzot és akár kosárba is teheted:
Szabadkézi ceruzarajz – Szivárványos pisztráng mint Trout art
Szabadkézi ceruzarajz – Szivárványos pisztráng mint Trout art papírra vetve. Tudtad, hogy a legyező horgászoknak is van saját művészete és saját tárgyi illetve képzőművészeti vizuális kultúrája? Igen és ezt nevezik szerte a világban Trout-art – nak. A legyező horgászat ugyan sok féle de emblematikus motívuma az un. száraz legyes horgászat (amikor is műlegyekkel fognak pisztrángokat erdei vagy hegyi patakokban). Akik efféle dolgokkal bíbelődnek azoknak persze nem kell bemutatni ezt a félig rejtett művészeti irányzatot – aminek azon kívül nincsen semmilyen kötöttsége, hogy pisztrángot ábrázoljon az alkotás. Ez minden és ebben kell jónak lennie az alkotónak. Mivel azonban a legyezőhorgászat a világnak egy rendkívül pici szelete és a legnagyobb túlzással sem lehetne populárisnak nevezni ezért sejthető, hogy művészete sem az a tipikus urbánus poszt-pop kulturális jelenség. Talán éppen ez az egyik legnagyobb izgalma – ha szeretnénk “házi esztétáskodni” – hiszen a mai internettel terhelt kultúrzűrzavarban a szépművészetre visszautaló alkotások olyanok mint mikor friss levegőt engedünk be egy dohos helységbe.
Mi tagadás, mi is karcoljuk a digitalizmus bizonytalan élettartamú alkotásait az áramfüggő éterbe és bízva az átjátszókban elhelyezzük a magunkét mi is a virtuális térbe. De talán jobb, ha nem ez a minden… Ha éppen nem agyagot akkor papírt vagy vásznat veszünk elő mi is mint a többi művész és félresöpörve a mediális motívumokat klasszikus eszközökkel dicsérjük a szépművészetet.
Papír és ceruza
Nincs is jobb, mint mikor a műteremben az asztalt tisztára törli az ember és egy Fabriano papírt előkészítve jól kihegyezett ceruzával az időt a szabadkézi rajz szolgálatába állítja – hogy elkészülhessen valami ami végre nem digitális, hanem valós műtárgy és egyben persze egy jó rajz is.
A tonkin legyezőhorgászbot szerelmeseinek és a realisztikus műlegyek kedvelőinek világát idéző pisztrángot ábrázoló grafika természetesen a klasszikus tradíciókhoz híven papírra készült és keretezve kerül eladásra (mert egyébként eladó). A rajz Tirpák Bálint munkája, mely az elsősorban műlegyező világ berkein belül ismert un. ” Trout art ” irányzat képviselője. A realisztikus koncepciójú rajz artisztikus felfogása némileg szakít a leíró jelleggel mégis a Szivárványos pisztráng fajta jellegéhez hű marad és így mutatja be az alkotó a művészeti eszközökkel kiemelni érdemes esztétikai és vizuális értékeket – melyek a XX. század elejéből ismert műlegyező irodalmak pisztráng ábrázolásaira gondolva egyértelműen historizálnak és erős utalást tesznek (művészeti értelemben). Ábrázolásmódját tekintve és a választott anyagokat tekintve (papír, ceruza) egyértelműen a szépművészet klasszikus útja mellett teszi le a voksot az alkotó aki vallja, hogy a XXI. századi digitális vizuális kultúra intenzivitása mellett a valós művészeti alkotások fontosabbak mint maga az internet.
A Szivárványos pisztrángot ábrázoló rajz keretezve megvásárolható:
ITT!