Sakura és fekete tea? Japán és Nepál egy tatamin? Ez több mint fura vagy modern tea?
Sakura és fekete tea? Japán és Nepál egy tatamin? Ez több mint fura vagy modern tea? Úgy tűnik a világ kinyílása és a magát egyre inkább megmutató modern tea többet tud nyújtani mint egy hanamchi titkaként rejtegetett szépséges gésa akit finoman elővezetnek a danna (pártfogó) kérésére. A világ megtanulta felszínesen csodálni azt, amit régen egzotikus csodaként kezeltünk és a “kanyarban” a mai modern tea jóllehet egyszerűen faképnél hagyta a tradicionális kultúrák régi elemeit. Kivette a dobozból amire szüksége van és egyszerűen magával vitte – magára hagyva a vitrines porszagú modorosságot és új flow lett felrajzolva a chabana felett kiakasztott kakejiku felszínére.
Japán és Nepál a tatamin
Ha a Japán zászlót a heraldika szabályai szerint nézzük, egyszerűen zseniális. Tudni illik, hogy a fejjel lefelé kihelyezett címer vagy zászló kihalt népet szimbolizál. Innen nézve… próbáld meg fejjel lefelé kihelyezni a Japán zászlót. Nem lehet. Na valami ilyesmi a japán tea és a japán teázás is és mielőtt azt gondolnád, hogy ez csak tradicionális és hagyományőrző lehet, kénytelenek vagyunk a szavadba vágva halkan megsúgni, hogy nem. A modern tea irányzatok és a teaművészet újítóinak jelentős hányada a felkelő Nap mögül jön! Olyan dolgokat művelnek a teával amit csak úgy lehet megérteni, ahogy valaki a kortárs művészetet anyanyelvi szinten tudja értelmezni. Tűzforró underground területre érünk. Mert ez nem olyan mint a zöld tea a szomorú ázsiai zenére elalvó gyertyaláng és a füstölő kíséretében lankadó figyelem tompított lepkeszárnyának verdesése közben kibontakozó álomkór. Ez ég mint a benzinbe hajított gyufa. Miközben csodálkozva nézzük, egy már a csészébe kitöltött Lapshang suchong vagy egy nepáli Sakhira tea rozmaringos vagy éppen virágos füstölését vagy egyszerűen nem értjük a matcha teát miért szervírozzák közvetlen kurama kövekből rájövünk, hogy van az ázsiai tea világnak kortárs művészete. Ez a kortárs teaművészet nem áll meg a teánál és a teakerámiáknál. Van vizuális és öltözködési divat és virtuális(!) művészeti területe is. Akik a filteres teák szidalmazására építik teakereskedésük promócióját azok most jó nagy körökkel le vannak maradva. A jelen itt jár közöttünk és nem kisebb kultusszal bíró földrajzi nevekből indul ki filozófiailag mint a Fuji vagy a Kanchanjangha.
Ez a labda lecsaphatatlan és meg kell mondjuk, ott a pont és mi egyértelműen letesszük a voksunk a természetesen teázók mellett még akkor is, ha régiesen művelik a tea művészetét vagy éppen modernül. Ezen az oldalon van kikötve a ladik, mert a víz a rét fele mindig szebb mint a város fele…
Sakhira teánkat (ahogyan az előző posztban is említettük) itt találod a képre kattintva:
Enso vagy inkább posztmodern digitális zen kör
Enso vagy inkább posztmodern digitális zen kör. Korongozás közben szokott újra és újra felmerülni a gondolat, hogy vajon mi van a zen körön belül? Persze sosem bontjuk ki rendesen a gondolatot, inkább csak elő – elő vesszük. A korongon forgó készülő kerámia egy jól behatárolható képzeletbeli kört “rajzol” maga köré annyiszor, ahányszor csak megfordul maga körül. A kör minden kultúrában jelentőséggel bír és már ezért is kíváncsiak voltunk mi volna, ha foglalkoznánk vele. Ha kerámiáról van szó és korongozunk, meg van a hivatkozás az enso – ra, de ha japán tekercsképekről van szó ( kakejiku ) akkor is és ha digitális grafikákra gondolunk akkor… ez már egy nehezebb kérdés… Persze minket nem szokott zavarba hozni, ha egy gondolat nem adja magát egyértelműen elsőre és sokszor azt sem bánjuk, ha csak mi ruházunk fel valamit jelentőséggel.
Digitális zen körökben gondolkodni lehet, hogy elsősorban csak játékosan érdemes és az sem biztos, hogy lehet rá jól gondolni. Ezért inkább csak kiindulópont lett az enso – ból és sokszoros gondolat átfedések után készítettünk pár olyan grafikát, mely négy körön belüli területet ruház fel két dimenziós víziókkal…
Bonsai kaleidoszkóp és japán tekercskép – kakejiku
Bonsai kaleidoszkóp és japán tekercskép – kakejiku. Feltételezzük, a kaleidoszkóp nem egy túl idegen szó az idősebbnek mondható generációk számára és reméljük a fiatalabb generációk számára sem olyan mint mondjuk a tantusz. Mielőtt leeshetne ez utóbbi, inkább elmeséljük mi történt. Egy kaleidoszkóp keveredett az egyik bonsai mellé amit éppen drótoztunk és nem lehetett megállni, belenéztünk.
A látvány adta a gondolatot, hogy milyen jó volna bonsaiokat vagy kakejikukat bámulni ugyan ebben a vizuális megjelenésben – amit a kaleidoszkóp képes nyújtani. Nem is kellett több, elő az okostelót és készültek is az első kísérletek. Szigorúan 1:1 arányban – mert ugye ez képes a legjobban a kört keretezni…
Menet közben jöttünk rá, hogy sokszor pont ez hiányzik a bonsai alakításokból. A túlzó okvetlenséget jó felváltani játékossággal – akkor is ha az időnként gyermeki. Frissesség és játékosság, könnyedség és élvezet. Nem eszik olyan forrón azt a kását. Nem érdemes keménykedésből mindig túlmelegíteni. Szóval játsszunk… akarjuk mondani játszottunk a bonsaiokkal. Helyesebben mondva játszottunk a bonsai file – okkal…
A végére:
Egy taipei emléket is beszúrunk és legyen ez a file egy kontraszt és egy ellenpont arra nézve, milyen szándékolatlan tartalommal/asszociációkkal gazdagodik egy többszörösen tükrözött file, ha arról van szó…
Tusfestők ecsetboltja Taipeiben
Ha azt mondjuk ecset, sőt tusecset akkor nem csak a suzuri jut eszünkbe meg az ecset állványok. Létezik sok féle és bár a legtöbb esetben a japán és a kínai ecsetekre gondolunk ilyenkor, természetesen ezeken kívül is van sok minden ebben a témában…
Taiwanon jártunkban Taipeiben is több okból maradtunk egy kicsit és az egyik oka az volt ott tartózkodásunknak, hogy ellátogassunk Ázsia egyik legjobb ecsetboltjába. Ebben a boltban kézzel készült mesteri ecsetekkel lehet találkozni, amiket ecset készítő mester keze munkájaként tisztelhetünk. Itt nem egyszerű ecsetkötésről van szó és nem egyszerű kézművességről. A számtalan ecsettípus és méret mellett különlegességek is alkotják a kínálatot. A viszonylag egyszerűbb ecsetektől egészen a baba hajból készült ecsetekig sok minden megtalálható. ( Reméljük nem kell magyarázni és reméljük mindenki feltételezi a megkérdőjelezhetetlent. Egyetlen babának sem lesz ecsetek miatt még kellemetlen pillanata sem….) A mester és segítői is végtelenül kedvesek és vendégszeretőek és fantasztikus portékával várják az ajtón bemenő embereket. A műhely hangulatú bolt a legkedvesebb helyek közé tartozik, ahol valaha jártunk a világban. Alkotó embereket kiszolgáló mesterségek műhelyeiben és boltjaiban járni mindig kellemes érzés, mindig olyan, mint mikor haza ér az ember. Még akkor is, ha több ezer km – re vagyunk a saját otthonunktól / saját műhelyünktől. Az ember fejében kavarognak ilyenkor a saját mestereinek mondatai és intelmei, szidalmai és dicséretei egyszerre. De nem felejtjük el miért is jöttünk és a lehetőségekhez mérten összeválogattunk pár ecsetet porcelán festésre, írásra, tusfestésre és mázazásra…
Shikishi aranyozott háttérrel keretben
Shikishi aranyozott háttérrel keretben. A bonsai kultúra megannyi vizuális ingere erősen hat a műfaj kedvelőire és felfedezőire. Legyen az kakejiku – vagy abban rögzített shikishi vagy tanzaku, kakemono illesztékbe foglalt shikishi, vagy tenpai, szimpla tusfestmény vagy bjobu, ikebana mint hangsúlyozó elem vagy folytathatnánk a sort hosszasan… Az enteriőr azonban sok esetben más kulturális artikulációban képes fogadni a mindennapok részévé avanzsált japán művészeti elemeket. Így kerül a shikishi keretbe, hogy kiakasztható művészetként képes lehessen reprezentálni az otthon hangulatában a kedvelt és szeretett ‘art – moods objekteket…
Kézenfekvő, hogy egy a bonsai kultúrát kedvelő vagy gyakorló polgár érdeklődésének témájába vágó tematikájú kortárs művészeti alkotásokkal vegye körbe magát – ha van a művészetekre igénye. A bonsai mint kertkultúra és szépmesterség megannyi motívuma és pillanata vagy impressziót provokáló mesterségbeli fogása alkalmas arra, hogy témaként tekintsen rá egy grafikus, egy festő vagy szobrász. Ezen a ponton nincsen jelentősége annak, hogy a művészetté váló alkotás milyen mértékig modern, posztmodern vagy historizált design kísérlet vagy éppen intellektuális “arts flare hakni”. A fontos az, hogy képesek vagyunk – e üzenetet, hangulatot közvetítő leképző művészettel visszaadni az enteriőrben megforduló embereknek a bonsai kultúra számunkra és mások számára dekódolható jegyeit – természetesen un. magasművészeti nyelven. Hogy ne kelljen egyfajta pre – raffaelita művészeti küszöbben megbotlania a dolognak mindenképpen szükséges lehet a kor nyelvén beszéltetni az alkotó művészt és elfogadni, hogy a tradicionális kultúrák kifejezhetőek a mai korban is a mai művészet “szókincsével”…
Legújabb bonsai művészet témájú grafikáink hamarosan elérhetőek lesznek a “KITSIMONO GOODS” oldalon!
Posztmodern bonsai display kísérletek
Posztmodern bonsai display kísérletek illetve posztmodern kazari ötletek voltak azok a bonsai kompozícióink, melyekről szólt legutóbbi két posztunk. Mindkét esetben más volt a téma, egyikben a kakejiku, másikban a horizont. Nem volt külön koncepciója annak, hogy miért pont ezt a két kérdéskört vettük elő, de volt két bonsai fánk, melyeknek köszönhetően ezek a kérdések jöttek elő. Ilyesmit kipróbálni érdekes dolog és ilyesmit megpróbálni megvalósítani a kulturális aura destruálása nélkül kihívás is egyben – de nem lehetetlen.
Ha valaki megtör síkokat, vagy megszakít horizontális vagy vertikális folytonosságokat akkor biztos, hogy sok gondolkodásra lesz szüksége – ha kerülni szeretné az egyszerű feltűnősködést vagy vizuális blöffölést. A bonsaiok esetében van egy óriási szerencse;
“A fa adva van!”
Nem tudható biztosan, hogy mennyire modern a gondolat vagy éppen mennyire posztmodern, hiszen, lehet tekinteni az egyes megújulási és újítási szándékokat is a tradicionális fejlődés részeként és mint ilyen nem lehet modern, maximum kortárs… Ezt a kérdéskört viszont itt és most nem fogjuk megválaszolni, de az említett két posztot itt eléritek.
Kopó Ginkgo kakejiku
Kopó Ginkgo kakejiku. Erdélyi kopó, Ginkgo biloba és Daru madaras kakejiku. Ez jött össze abból az alkalomból, hogy műhelyünkbe érkezett Torda, aki beleavatkozott a kazari kellős közepébe. Ha tetszik, élő tenpai de lehet “exceptional branch manager” is. Egy biztos, Torda a műhely tagja és lesz dolga, lesz szerepe és vélhetően kiemelt yamadori asszisztensi szerep is kinéz neki. Land art – ban már most aktív. Valószínű, hogy nem ő fog a jövőben válaszolni az e-mailetekre, de egyszerűen jelen lesz. Az önéletrajzában benne van, hogy bátor. Benne van, hogy alkalmazkodóképes a kollégáival szemben és kreatív konceptuális rendszerben gondolkodva valósítja meg önmagát. Az esetleges destruálás – melyet expresszív módon hoz létre – minden esetben a koncepció része, mely a mono no aware pillanatnyiságát hivatott performance szerűen megvalósítani.
Utazás a kazari körül Edoardo Rossival
Utazás a kazari körül Edoardo Rossival. Eredetileg valami találóbb címet gondoltunk adni ennek a posztnak, de a téma olyan, hogy nem csak nehéz megkezdeni, de egy érdekesebb címtől nem is lesz érdekfeszítőbb a tartalom és ráadásul a kazari oly kevesek unikális “gondolati luxuscikke”, hogy elegendő ha kimondjuk – aztán jöjjön ami leírható ebben a témában…
“Nem azt kell keresni ami nincs ott,
azt kell szeretni ami ott van…”
Edoardo Rossi
A tokonoma szentsége és “feltöltöttsége” talán a legérdekesebb téma ha bonsairól van szó. Ezen a területen a bonsai egy egységbe illeszkedik, ahol is főszerepe már sok körülmény függvényévé válik és ezen körülményekkel együtt hatva éri el igazi “funkcióját”. Tenpai, suiseki, bonsai asztal, kakejiku, kakemono, kusamono és persze bonsai. Ezek a “változó-állandók” melyek körül forog minden. Mindezek helyszíne a tokonoma vagy a tokonoma tér szerepét helyettesítő enteriőr részlet. Hogy hogyan válik az eredendően alvásra szolgáló tokonoma tér az enteriőrön belül kultikus hellyé – melybe például a bonsai azért nem léphetett be sokáig, mert föld van a táljában és az tisztátalan/piszkos – és hogyan oldódik fel a tilalom mely végül beengedi a bonsait a tokonomába nem pontosan tudható. Inkább feltételeit ismerjük, inkább a lehetőségeit próbáljuk megismerni (ez is éppen elég nagy feladat).
Régóta kerestük az alkalmat, hogy Edoardo Rossi kazari témájú gondolatait meghallgathassuk. Ez alkalommal roppant szerencsénk volt, a téma házhoz jött mert a Magyar Bonsai Szövetség meghívta Edoardo Rossi – t a székesfehérvári EBA&ESA Annual Convention alkalmából előadni. Több sem kellett, mindent félretoltunk és izgatottan vártuk az előadást. Hogy milyen is volt….. nehéz volna leírni. Minden várakozásunkat felülmúlta. Az előadás nem csak végtelenül inspiráló és informatív volt, de egy olyan utat mutatott meg, mely minden bonsaihoz és kusamonóhoz kapcsolódó cselekedetnek megadja az értelmét és egyben saját rendszerű kontrollt – viszonyítási szempontrendszert ad melyben észrevehetjük pl. egy-egy bonsai esetleges “hibáit”. Ez a szempont rendszer ráadásul fejleszthető, csiszolható, finomítható és egyben tanulandó. Edoardo Rossi tanulni hívta közönségét és útnak indulni a kazari felé. A kazari kifejezéssel találkozni bonsaiosként nem törvényszerű, de nem is feltétlen elkerülhető. Irodalma nem sok van, keveset lehet róla tudni. Olyasmi ez, mint amikor egy regényben egy kincset vagy igazságot keresnek és a hozzá vezető út és az azzal járó kalandok adják a könyv gerincét – majd mikor a kincshez jutnak a szereplők kiderül, hogy nem lehet megkaparintani és ráadásul nem materiális a cél, hanem eszmei. Kiderül, hogy a dolgok mozgató rugója kulturális, nem pedig megvehető és tulajdonképpen minden a szépmesterségek erényére – a műélvezetre megy ki.
“Huszonöt év együtt töltött idő egy fával. Az ember hogy gondolkozzon arról, hogy az a fa szép-e?…”
Edoardo Rossi
Ajánló: Hamarosan megjelenik Edoardo Rossi könyve a posztban leírt témában. A könyv telis-tele van roppant jó és ritka fotókkal, elérhető lesz angol és olasz nyelven. Érdemes lesz keresni!
Sárga shohin bonsai tálban sárga lombú…
Sárga shohin bonsai tálban sárga lombú… Ulmus parvifolia ‘Corticosa’ … vagy ‘Cork Bark’ … vagy Parás kérgű Kínai szil szóval Ulmus. Bonsai. Shohin bonsai. Sárga tálban. Sárga felhő alakú mázas shohin bonsai tálban őszi levelekkel, őszi lombszínben – kokedama alátétre kihelyezett mázas kerámia tenpai figurával, mely nyulat mintáz. Mögötte sárga kakejiku melyen tussal festett macska ül. Kifelé néz a képből. Közben a levelek hullanak / potyognak a fáról – akárcsak kinn a kertben. Még a tél előtt, egy kicsit maradnánk az őszben.
Nakamawashi & bunjin – bonsai hétvége a Marczika Bonsai Stúdió rendezésében
2015 május 9. és 10. között kerül megrendezésre a Marczika Bonsai Stúdióban a ” Nakamawashi & bunjin “. Ez a rendhagyó bonsai hétvége annyiban különlegesnek ígérkezik, hogy Papp Sándor bonsai alakításának növénye egy bunjinnak előnevelt… …ezt inkább majd a helyszínen. Mi is ott leszünk és a bonsai és a bunjin bonsai kiállítási…. … nem, ezt sem áruljuk el egyenlőre. Mi már most elkezdtünk készülődni, reméljük eljöttök és részt vesztek ezen a bunjin bonsai stílusra hangolt hétvégén!