Art – ahogy a művészetet nevezik manapság…
Art – ahogy a művészetet nevezik manapság… Nem lehetetlen, hogy borzasztó sokat lehetne erről a témáról beszélni úgy, ahogyan könnyelműen asszociálhatnánk rá. De ez “kortünet” és ha lehet is ellene tenni, semmit sem tudunk változtatni azon amit ez a kifejezés manapság takar. Ilyen a kultúra önazonossága ma és ezzel mi nem szeretnénk spanyolviaszt polírozni.
Mire használjuk a művészetet?
Kizárólag műélvezetre. Hedonista szellemiségi attitűd nélkül de mégis kicsit azzal együtt. A művészetet mi szeretjük kiakasztani a falra. Keretben csodálni. Az életünk részeként tisztelni és hagyni, hogy olykor csak a szemünk sarkában villanjon fel egy pillanatban az enteriőrben és olykor odahúzva elé egy széket zenélünk a közelében vagy éppen egy fotelből bámuljuk órákon keresztül a kétdimenziós műalkotást. Ilyen a művészettel szerelemmel lenni és együtt élni.
A számos esetben korábbi plakátművészetre utaló grafikai alkotásaink historizálnak a street-art-ra (mert az is kiöregedett már a maga fiatalságából) és cseppet sem titkoljuk, hogy nem akarjuk megváltani a világot. Különösen nem azt a világot amelyik elkommercializálta az értelmiség nyelvén kommunikáló művészeti nyelvezetet. Hagyjanak minket alkotni a műhelyünk csukott ajtaja mögött a magunk fajtáknak készülő grafikák száradása közben párolgó festékhigítók hangulatában. Ezt szeretnénk tenni és ezt is tesszük és ma már új műhelyünkben. Az új Kitsimono műhelyben.
Csak, hogy el ne felejtsük említeni!
Most átmenetileg – az új műhely megnyitása előtt közvetlen egy rövid időre számos grafikát és festményt kedvezményesen, 30% engedménnyel árusítunk webshopunkban. Érdemes megnézni mert csak a műhely megnyitásáig szól az akció!
Új alkotásaink jelenleg száradnak műhelyünk asztalain. A napokban keretekbe illesztjük őket és feltöltjük a webshopba és onnantól vihetőek. Ez év novemberétől annyiban változunk, hogy az eddigi kizárólag online létezés előtt elhúzzuk “Óz függönyét” és a műhely “open lodge” lesz. El lehet majd jönni hozzánk és megnézni miket rajzolunk, nyomtatunk és mintázunk meg korongozunk és természetesen tea és tea kiegészítő kínálatunkból is lehet válogatni és amit nem lehet elégszer elmondani: mindezeket a műhelyben meg is vásárolhatjátok majd és lesz személyes átvételi lehetősége webáruházunk vásárlóinak!
Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből
Skicc vagy rajz? Egy pisztráng grafika műhelyünkből ami sehogy nem illeszkedik az ázsiai kultúrába. Legalábbis erőltetni kéne a dolgot ahhoz, hogy valami analógiát közel hitelesen tálaljunk. Mondjuk jöhetnénk azzal, hogy Japánban is van pisztráng kultusz (legalábbis az ottani legyező horgászok között) ami igaz is de ez a világon mindenhol máshol így van. Vagy jöhetnénk azzal, hogy a Japánban élő horgászok sokan fétis szerűen szeretik és ápolják európai és amerikai horgászfelszereléseiket melyekkel a social média minden platformján dicsekednek is. De ezek a mondatok semmit sem érnének, ha nem tudnánk, hogy példának okáért egy Japán juhar (Momiji) erdő alatt húzódó patak pisztrángjaira legyezni milyen élmény lehet. Innen nézve már izgalmas lehetne az ázsiai megközelítés de az a helyzet, hogy a művészet külön szerethető individuális sajátossága, hogy sosem szorul olyan magyarázatra mely a létjogosultságát volna hivatott bizonygatni. Na jó… annyit esetleg, hogy japánban is rajzolnak pisztrángokat. De többet nem, tényleg ennyi…
A rajz egyébként ismét egy olyan mű mely Tirpák Bálinttól származik és ez a mű is a Trout Art műfajt erősíti. Itt számos előkép utalásai tetten érhetőek – példának okáért a műlegyező horgász közönség nyilván magától értetődően felismeri a Szivárványos pisztráng ábrázolások klasszikus Trout Art jegyeit mint a részletes és kevésbé kidolgozott területek találkozásait és a hal fej részének fókuszpontba helyezését. A klasszikus és tradicionális Trout Art motívum már-már emblematikus az egész világon és a legnagyobb brandek és csoportosulások is előszeretettel használják logóikban az ívben megjelenő pisztrángot. Az íves forma az ugró illetve a szákban megpihent halra enged asszociálni – ami egyértelműen a horgász legszebb látott pillanatai közé tartozik.
A rajzok külön érdekessége a mai kortárs művészetben, hogy gyakorlatilag underground műfajjá változott a szabadkézi rajz – illetve ide menekült a legtöbb rajzoló a hangos középszerű mindenki tud rajzolni valahogy életérzés elől. A rajz olyan lett mint a könyv. A könyv aminek van táblája, gerince, előzéke és valódi ívvarrása. Olyan lett mint az irodalom és a szépirodalom. Kevesek kiváltsága. Azoké akik tudnak olvasni illetve azoké akik látnak. A szó nem optikai értelmében kell látni csupán egy ceruza rajzot de ezt fájó volna kifejteni mert az olyan lealacsonyító volna mint egy gyönyörű nőt személyleírás alapján bemutatni és megkísérelni szóban átadni azt amibe csak beleszerelmesedni lehet és persze csak élőben…
De miért tesznek ki az emberek ilyen rajzokat a falra? Biztosan azért mert a téma kedves számukra. Vagy mert horgásznak. Vagy mert szeretik a rajzokat… Milyen jó az a szabadság, mikor nem jegyzett nagyságok elérhetetlen és felbecsülhetetlen értékű alkotásaival kell dekorálni otthonunk falait hanem megfér egy-egy olyan alkotás amiben olyan örömünket lelhetjük amik mi vagyunk, amiket mi élünk meg magunkból eredően. Ilyenkor válik a művészet élővé és igazán értékessé (a szó nem egzisztencialista értelmében).
Szerencsénkre nem kell itt megállnunk, hogy csak a rajzról írogatunk gondolatokat az olvasóinknak. Mert ugye van egy webáruházunk és ott amikről írunk azok az alkotások meg is vásárolhatóak. Ez a rajz is elérhető már a webshopban és ha érdekel és tetszik egyetlen kattintásra vagy tőle. Ha a következő képre rákattintasz a webáruházban is megnézheted ezt a rajzot és akár kosárba is teheted:
Szabadkézi ceruzarajz – Szivárványos pisztráng mint Trout art
Szabadkézi ceruzarajz – Szivárványos pisztráng mint Trout art papírra vetve. Tudtad, hogy a legyező horgászoknak is van saját művészete és saját tárgyi illetve képzőművészeti vizuális kultúrája? Igen és ezt nevezik szerte a világban Trout-art – nak. A legyező horgászat ugyan sok féle de emblematikus motívuma az un. száraz legyes horgászat (amikor is műlegyekkel fognak pisztrángokat erdei vagy hegyi patakokban). Akik efféle dolgokkal bíbelődnek azoknak persze nem kell bemutatni ezt a félig rejtett művészeti irányzatot – aminek azon kívül nincsen semmilyen kötöttsége, hogy pisztrángot ábrázoljon az alkotás. Ez minden és ebben kell jónak lennie az alkotónak. Mivel azonban a legyezőhorgászat a világnak egy rendkívül pici szelete és a legnagyobb túlzással sem lehetne populárisnak nevezni ezért sejthető, hogy művészete sem az a tipikus urbánus poszt-pop kulturális jelenség. Talán éppen ez az egyik legnagyobb izgalma – ha szeretnénk “házi esztétáskodni” – hiszen a mai internettel terhelt kultúrzűrzavarban a szépművészetre visszautaló alkotások olyanok mint mikor friss levegőt engedünk be egy dohos helységbe.
Mi tagadás, mi is karcoljuk a digitalizmus bizonytalan élettartamú alkotásait az áramfüggő éterbe és bízva az átjátszókban elhelyezzük a magunkét mi is a virtuális térbe. De talán jobb, ha nem ez a minden… Ha éppen nem agyagot akkor papírt vagy vásznat veszünk elő mi is mint a többi művész és félresöpörve a mediális motívumokat klasszikus eszközökkel dicsérjük a szépművészetet.
Papír és ceruza
Nincs is jobb, mint mikor a műteremben az asztalt tisztára törli az ember és egy Fabriano papírt előkészítve jól kihegyezett ceruzával az időt a szabadkézi rajz szolgálatába állítja – hogy elkészülhessen valami ami végre nem digitális, hanem valós műtárgy és egyben persze egy jó rajz is.
A tonkin legyezőhorgászbot szerelmeseinek és a realisztikus műlegyek kedvelőinek világát idéző pisztrángot ábrázoló grafika természetesen a klasszikus tradíciókhoz híven papírra készült és keretezve kerül eladásra (mert egyébként eladó). A rajz Tirpák Bálint munkája, mely az elsősorban műlegyező világ berkein belül ismert un. ” Trout art ” irányzat képviselője. A realisztikus koncepciójú rajz artisztikus felfogása némileg szakít a leíró jelleggel mégis a Szivárványos pisztráng fajta jellegéhez hű marad és így mutatja be az alkotó a művészeti eszközökkel kiemelni érdemes esztétikai és vizuális értékeket – melyek a XX. század elejéből ismert műlegyező irodalmak pisztráng ábrázolásaira gondolva egyértelműen historizálnak és erős utalást tesznek (művészeti értelemben). Ábrázolásmódját tekintve és a választott anyagokat tekintve (papír, ceruza) egyértelműen a szépművészet klasszikus útja mellett teszi le a voksot az alkotó aki vallja, hogy a XXI. századi digitális vizuális kultúra intenzivitása mellett a valós művészeti alkotások fontosabbak mint maga az internet.
A Szivárványos pisztrángot ábrázoló rajz keretezve megvásárolható:
ITT!
Enso vagy inkább posztmodern digitális zen kör
Enso vagy inkább posztmodern digitális zen kör. Korongozás közben szokott újra és újra felmerülni a gondolat, hogy vajon mi van a zen körön belül? Persze sosem bontjuk ki rendesen a gondolatot, inkább csak elő – elő vesszük. A korongon forgó készülő kerámia egy jól behatárolható képzeletbeli kört “rajzol” maga köré annyiszor, ahányszor csak megfordul maga körül. A kör minden kultúrában jelentőséggel bír és már ezért is kíváncsiak voltunk mi volna, ha foglalkoznánk vele. Ha kerámiáról van szó és korongozunk, meg van a hivatkozás az enso – ra, de ha japán tekercsképekről van szó ( kakejiku ) akkor is és ha digitális grafikákra gondolunk akkor… ez már egy nehezebb kérdés… Persze minket nem szokott zavarba hozni, ha egy gondolat nem adja magát egyértelműen elsőre és sokszor azt sem bánjuk, ha csak mi ruházunk fel valamit jelentőséggel.
Digitális zen körökben gondolkodni lehet, hogy elsősorban csak játékosan érdemes és az sem biztos, hogy lehet rá jól gondolni. Ezért inkább csak kiindulópont lett az enso – ból és sokszoros gondolat átfedések után készítettünk pár olyan grafikát, mely négy körön belüli területet ruház fel két dimenziós víziókkal…
Shikishi aranyozott háttérrel keretben
Shikishi aranyozott háttérrel keretben. A bonsai kultúra megannyi vizuális ingere erősen hat a műfaj kedvelőire és felfedezőire. Legyen az kakejiku – vagy abban rögzített shikishi vagy tanzaku, kakemono illesztékbe foglalt shikishi, vagy tenpai, szimpla tusfestmény vagy bjobu, ikebana mint hangsúlyozó elem vagy folytathatnánk a sort hosszasan… Az enteriőr azonban sok esetben más kulturális artikulációban képes fogadni a mindennapok részévé avanzsált japán művészeti elemeket. Így kerül a shikishi keretbe, hogy kiakasztható művészetként képes lehessen reprezentálni az otthon hangulatában a kedvelt és szeretett ‘art – moods objekteket…
Kézenfekvő, hogy egy a bonsai kultúrát kedvelő vagy gyakorló polgár érdeklődésének témájába vágó tematikájú kortárs művészeti alkotásokkal vegye körbe magát – ha van a művészetekre igénye. A bonsai mint kertkultúra és szépmesterség megannyi motívuma és pillanata vagy impressziót provokáló mesterségbeli fogása alkalmas arra, hogy témaként tekintsen rá egy grafikus, egy festő vagy szobrász. Ezen a ponton nincsen jelentősége annak, hogy a művészetté váló alkotás milyen mértékig modern, posztmodern vagy historizált design kísérlet vagy éppen intellektuális “arts flare hakni”. A fontos az, hogy képesek vagyunk – e üzenetet, hangulatot közvetítő leképző művészettel visszaadni az enteriőrben megforduló embereknek a bonsai kultúra számunkra és mások számára dekódolható jegyeit – természetesen un. magasművészeti nyelven. Hogy ne kelljen egyfajta pre – raffaelita művészeti küszöbben megbotlania a dolognak mindenképpen szükséges lehet a kor nyelvén beszéltetni az alkotó művészt és elfogadni, hogy a tradicionális kultúrák kifejezhetőek a mai korban is a mai művészet “szókincsével”…
Legújabb bonsai művészet témájú grafikáink hamarosan elérhetőek lesznek a “KITSIMONO GOODS” oldalon!