Afrikai nő portréja Szunyoghy Viktória festőművész műterméből
Afrikai nő portréja Szunyoghy Viktória festőművész műterméből a Kitsimono webshopban! Hogy mi ez? Igazatok van – joggal kérdezitek, hiszen ilyesmiről még nem nagyon írtunk ezen a “flaszteren”. De most ezt a blogot tekintsük egy olyan online galériának egy pillanatra ahol a saját szavainkkal bemutathatunk nektek egy olyan műtárgyat aminek a mi szemünkben sajátos és friss értékei vannak és ami frappánsan reflektál az un. felmutató művészet által teremtett lehetőségekre. Ezekre a lehetőségekre amiket a felmutatóművészet teremtett a XX. század második felében a festészet (ma is) folyamatosan keresi a választ és vele karöltve az un. mediális motívumok külön utat törtek a kortárs művészetben azoknak a festészeti kommunikációs paradigmákkal kifejezhető értékeknek amiken ma a festészet meg tud szólalni és régi-új nyelvet tud teremteni a digitalizáció kibontakozóban lévő válsága helyett. De ne rohanjunk hirtelen ilyen messzire és ne ijesszük el a műélvezetek szerelmeseit!
Print – art print
Szunyoghy Viktória vérbeli kortárs festőművész. Csodálatos műveit nem birtokolhatja mindenki. Művészete viszont most kegyet gyakorol a gyűjtőknek és a festészet és a művész grafika által felhasználható legelegánsabb megoldást választotta arra, hogy műveiből adhasson azoknak is akik valamilyen oknál fogva nem eredeti festményeit tudhatják magukénak. Szunyoghy Viktória néhány kivételes alkotásáról limitált szériájú művészi nyomatot készített és tette elérhetővé a műélvezet ínyenceinek. Nem gyakori példa ez és bár nem is példa nélküli de annál nagyobb lehetőség arra, hogy művészeti értelemben egyszerre teremtsen hidat a mediális grafika és a festészet között és egyszerre őrizze meg egy festett vászon szellemi értékét papírra nyomva is. Egyszóval művészi nyomatai – melyek konkrét műveit mutatják be – többek számára elérhetővé teszik fontosabb témáit és alkotásait. Szomorú hír a műkedvelőknek és jó hír a műgyűjtőknek, hogy ezekből a sorozatokból mindössze 60 – 60 db készült.
Műhelyünk webáruházában már elérhető (a készlet erejéig) Szunyoghy Viktória – Afrika sorozat- Női portré Nr 1. című alkotása! IDE vagy a képre kattintva elérheted!
Mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban? Megmondjuk!
Mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban? Megmondjuk! De mielőtt megmondanánk, érdemes tisztázni pár makacs dolgot, amit szemlélődési pontnak vagy kiindulópontnak – de leggyakrabban nézőpontnak nevezünk. Mert szinte mindig nézőpont kérdése minden és erre a japán kultúra ugyanúgy rávilágít sokszor mint ahogyan a magyar kultúra is reflektált rá sokszor – minimum Mátyás király óta.
Legyen az egyik ilyen nézőpont az a szituáció, amikor mindkét művészetnek hódol valaki. Foglalkozik bonsaiokkal és japán teákkal is az illető. Egy napon bevisz a lakásba a kertből egy bonsait és kihelyezi annak rendje és módja szerint az enteriőrbe. Hogy a példa kellően tipikus legyen, a konyhából előhoz mindent (chasen, chasaku, matcha, chawan, mizusashi, stb…) a bonsai elé és készít egy korrekt matcha teát. Szertartásos mozdulatok, 100% énidő, meditatív cselekvések és felülmúlhatatlan műélvezet mind a teára és mind a bonsaira gondolva.
Ilyen esetben nem kérdés, hogy mi a közös a bonsai kultúrában és a japán teázásban. Nézzük máshonnan:
Nyilvánvaló, hogy nem lehet a Japán kultúra egyes szeleteit egymástól elkülönítve úgy vizsgálni, hogy örök érvényű igazságokat keressünk vagy hirdessünk ki róluk dogmákat. Helyben is vagyunk, mert akárhogy is volt korábban a történelem során, ma a bonsai és a matcha is egyértelműen Japánt jelenti – még akkor is, ha Európában éljük meg európaiként esetenként. Szóval egy tőről fakadnak ahogy mondani szokás és kultúra azonos mindkettő gyökere. Van egy olyan közös pont is a japán bonsai és a japán tea között, hogy érthetően nagy kultuszt teremtettek maguk köré az egész világon – ami persze már régóta közhely. Van viszont valami ami már nem egyidős a tradícióikkal és ez nem más mint a mai kor szülte igényeken történő megközelítése ennek a két külön világnak. Itt a modern. Az elátkozott, a számkivetett, az örök második helyezett, a vitatott, a lenézett, a megtűrt de azért el nem dobott modern. Igazi megosztó műfaj. A jelen önbizalomhiányát tükrözi, hogy nem tudja befogadni és még mindig mostoha gyermekként kezeli azokat a bonsai művészeket és gyűjtőket és azokat a teamestereket akik tovább látnak a konvenciókon és a hagyományokon és tudnak mutatni valami újat, ami nem csak a tea szakértők kiváltságaként kezeli teszem azt a matcha teát és a bonsait. Hogy a két szék között ne essünk a pad alá, nem tiszte senkinek igazságot tenni ebben a kérdésben – hiszen mindkét műfaj az egyén alkotásáról vagy teakészítéséről szól vagy legalábbis azon alapszik. Ahogyan Japánon kívül gyakorlatilag minden országban fellelhető a kulturális világhódítása a bonsainak és a japán teának, így Magyarországon is. Kapaszkodjunk meg, nem csak a széllel befújt felszínt találhatjuk már meg, de a pedáns hagyományőrzőktől a hobbistákon át a modern (sokszor hajmeresztően extravagáns) teamesterek és bonsai művészek is ismertek már ha nem minden esetben a világ de Európa előtt mindenképpen. Ebből meg egyenesen az következik, hogy mind a bonsai kultúrában és mind a japán teakultúrában az a legfontosabb közös vonás, hogy legalább olyan fontos esetükben az út, a tanulás mint a végeredmény. Praktikusan az is fontosnak számít, hogy a kezdetektől a profizmusig az út minden pillanata élvezhető és egyszerre kiélvezhetetlenül jó. Ezt egyszerűen meg kell élni vagy ki kell próbálni.
Ha ehhez a két világhoz keresel kiegészítőket, teát vagy járulékos művészeti alkotásokat akkor érdemes megnézned műhelyünk webáruházát – ahol sok mindent megtalálhatsz akár modern akár hagyományőrző igényekkel keresel.
Két dimenzióban Tajvan, Kína és tea meg persze bonsai
Két dimenzióban Tajvan, Kína és tea meg persze bonsai. Pontosabban Jiufen, Yunnan, Pu-erh és matsu. Ja és ballet. Lehet valami absztraktabb mint egy Pu-erh tea korong az alapozott festővásznon? Vagy egy balerina a bunjin bonsai szerkesztési elveinek segédvonalai közé szorítva? Lehet. Persze. Minden lehetséges, de most ebben a pillanatban ezen absztrakciók inkább úgy jönnek szóba, hogy a legelején említett témákban készültek legutóbbi grafikáink hol papírra, hol vászonra. Igen, vászonra – mert senki nem mondta, hogy csak papírra lehet grafikákat készíteni. Ezekből az elsőket már fel is töltöttük a Kitsimono Webshopba és a többi feltöltésével kapcsolatban meg…. meg hát itt nyilatkoztunk bővebben…
Szóval a híradás megvolt, rátoltuk a facebookra és az instára, majd dolgoztunk tovább – és ha minden jól megy egyszerre végzünk a keretezővel. De lapozzunk! A téma olyan, hogy a sorozat – melyben gondolkoztunk – pici magyarázatra szorul (ez nem ritka a kortárs művészet berkein belül valljuk be). Ez nem egy olyan sorozat ami azt jelenti, hogy egy képből sokat készítettünk volna (sorszámozással megkülönböztetve őket egymástól). Ez úgy sorozat, hogy a téma adott, de azon belül sok parafrázis készült. A grafikák általunk készített dúcokról lettek nyomtatva, de minden dúcról egyetlen nyomat készült és ezt követően a dúc megsemmisítésre került. Ez az eljárás a sokszorosító grafika valós értékére igyekszik utalni, hiszen a sokszorosítógrafika mint olyan, technikailag olyan vizuális értékeket képes felmutatni, mely értékeket más grafikai technika nem, vagy nem nagyon. Viszont ez a fricska nem öncélú, a sokszorosítási technika becsületét szerethetően igyekszik visszaadni és emellett a mai nyomdatechnológia és a digitális copy-paste világra köp nagyot…
“Mikor ezt a fotót látod, akkor már a valós idő szerint túl vagyunk időben azon amit látsz. A művészet olyan mint az emlékek. Nincs jövőideje. Csak jelenje meg múltja…”
KITSIMONO AZ INSTÁN!
KÖVESS MINKET TE IS!