Biogold és Aburakazu – bonsai “tápozás”
Bonsai tápozás, bonsai tápoldatozás, bonsai kondicionálás. Hogy mikor, miből, mennyit? Gyakori kérdés és a gyakorlati alkalmazásban is nehéz visszaigazolásokat keresni, mert nem minden bonsai tápozási módszer eredménye ellenőrizhető és nem minden esetben van összehasonlítási alap – az általunk használttal szemben – más tápanyagokkal. A bonsai tápozása vagy tápoldatozása kérdést általában az egyes tápanyagok összetételét vizsgálva szokták “elemezni”, miközben a bonsai tápozásának ez csak az egyik(!) szempontja. A bonsai tápozás másik két meghatározó szempontja a talaj – ültető közeg választás/használat, a másik fő szempont a biztonságosság(!). Igen, a biztonságosság.
Használhatunk jó és még jobb közegeket és használhatunk jó tápanyagokat, ha az nem biztonságos módszer, akkor könnyen a halál torkába sodorhatjuk dédelgetett bonsai fáinkat. A következőkben azt igyekszünk részletekbe menően megosztani veletek, hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban a Kitsimono műhely kertjében a bonsai tápozást mint kertészeti praktikát.
KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG?
Gyakorta teszik fel a kérdést úgy, hogy mi a legolcsóbb bonsai tápanyag? Erre a kérdésre legszívesebben visszakérdezne az ember: Mi a legolcsóbb gyermekétkeztetés? Mindig van olcsóbb és még olcsóbb, de kérdés az, hogy mi a cél a tápozással? Más-más célokat más-más tápanyagokkal lehet hatékonyan elérni. Az egyes tápanyagok helyes használatával esetenként többet lehet spórolni, mint az olcsó tápanyagok bőséges alkalmazásával. Az olcsó módszerek nem minden esetben képesek pl. virágzást “provokálni” és érdemes azon is gondolkodni, hány db fával hány száz Forintot spórolunk évente és ez valóban megéri-e? Az olcsó tápozást általában azok a bonsai gyűjtemények kénytelenek megoldásként keresni, melyek bonsai és bonsai előanyag állománya 100 – 150 fa felett (sem) áll meg. Egy olyan gyűjtemény, mely maximum 50 – 60 db bonsaiból áll még kényelmesen kikerülheti a spórolás kérdését és koncentrálhat feltételek nélkül a minőségi tápanyagokra, melyek kipróbáltak, hatékonyak és szükség esetén leállíthatóak – ezért élettanilag is biztonságosak.
EGY KIS LUXUS A BONSAINAK IS JÁR!
Saját bonsai fáinkat legfőképpen két féle tápanyaggal éltetjük. Az egyik a Biogold, a másik az Aburakazu. Mind a két tápanyag használata arra sarkallt, hogy a korábbi tápoldatozásról teljesen lemondjunk. Miért? A műtrágyák ugyan jelentős növekedésre képesek kényszeríteni a növényeket, de a rövid ízközökről ezért le is mondhatunk és a a virágrügyeket is zárójelbe tehetjük. Arról nem is beszélve, hogy a növények nem tudnak felkészülni az ősz alatt a télre és a hideg keményen hátba vágja a szöveteket.
Mi laza, jó vízáteresztő képességű talajokat használunk – akadama, kiryu, kanuma, esetenként kismértékben szénnel, rostos tőzeggel, lávával, vagy ezek keverékével kiegészítve. Ezeknek a közegeknek a tápanyagtartalma közelít a nullához. Ez első hallásra probléma, de – nem véletlenül – alakult ki ez a közeghasználati módszer. Egyfelől a gyökeresedésre ösztönzi a növényt, másfelől irányíthatóvá – kontrollálhatóvá válik a tápanyag ellátás és ez a növények elsőrendű érdeke.
A Biogold és az Aburakazu közhelyesen bevált bonsai tápanyag, nem újdonságról van szó. Egy régóta bevált enyhe “luxusról” van szó, mely sokkal komplexebb tápanyag forrás az elsősorban hajszálgyökerekkel élő növényeknek mint a különféle műtrágyák.
Biogold. Számos specializált termék ismerhető a márkától. A legelterjedtebb a bonsai kertészek közt a képen látható. Több féle kiszerelésben létezik, így saját bonsai állományunk méretének megfelelően választhatunk. A kijuttatást követően 1 – 1.5 hét múlva válik aktívvá és onnantól kezdve 4 – 8 hétig biztosít tápanyagot a növénynek. Összetörve, vízben feloldva készíthetünk belőle tápoldatot vagy levéltrágyát.
TIPP: Túltápozás esetén összeszedhetjük a talajfelszínről és többszöri bő vízzel való öntözéssel kimoshatjuk a talajból – ezáltal könnyítve a gyökérzet állapotán (ez a “tápanyagstop” csak laza un. steril közegekben lehetséges).
Aburakazu. Szintén komplex tápanyag. Akár egész nyárra is biztosíthat megfelelő tápanyagellátást. Több féle szemcseméretben létezik. Elsősorban kültéren tartott bonsaiokhoz ajánlott. Érdemes tápanyagtartó kosárral lefedni, mert a madarak szétdobálhatják és a csigák is előszeretettel fogyasztják.
TIPP: Az Aburakazu erőteljesen generálja a hajszálgyökér képződést. Ezért kis mennyiségben alkalmazva a légbujtásokat is megsegíthetjük vele a hajszálgyökerek megjelenése után, de gyenge gyökerű bonsaiok hajszálgyökérzetét is stabilizálhatjuk vele egyetlen szezon alatt is.
BIZTONSÁGOSSÁG ÉS ÜLTETŐ KÖZEGEK
Mivel ezeket a talajkontakttal bomló tápanyagokat a talaj felszínébe enyhén belenyomva helyezzük el, ezért az egyes kijuttatott “pogácsák” szükség esetén összeszedhetőek. Ez azért fontos, mert a túltápozás megállíthatóvá válik. A túltápozás általában nyáron a legnagyobb kánikulában szokott kiderülni. Más tápanyagoknál ilyenkor egyetlen mentő módszerként a teljes talajcserével történő átültetést szükséges alkalmazni. Ez még inkább rontja a túltápozott növények regenerálódási, túlélési esélyeit ilyenkor. Ezek a tápanyagok tehát élettanilag biztonságosan alkalmazhatóak a legnagyobb kánikulákban is. Mivel a talajban nem halmozódnak illetve abból viszonylag könnyedén kimoshatóak öntözéssel, ezért a nyár végi tápozás leállítása is megoldható. Így a bonsaiok nem további növekedéssel mennek bele az őszbe, hanem a fokozatos télre való felkészülésre tudnak “koncentrálni”. Így a növény túlhajszolása erőteljes tápozás mellett is elkerülhető és ha a hajtások metszésénél figyelmesek voltunk, a téli pihenő után várhatjuk is a tavaszi és nyár eleji virágokat.
RÖVID TÁVON ÉS HOSSZÚ TÁVON
Az alábbiakban egy konkrét példával mutatjuk be az említett tápanyagok alkalmazását. A felvételeken egy Crataegus monogyna bonsait láthattok, mely tudatosan van felkészítve arra, hogy következő tavasszal bonsai tálba kerülhessen. A növény gyökérzónája kimondottan erős és maga a fa maximálisan jól kondicionált. Az ágrendszert tekintve már nem nagy növekedések elérése a cél, hanem a finomabb hajtások elérése. Nincs szükség óriási sebek beforrására, elegendő a kisebb kalluszosodások végbemenetele. A stabil gyökérzet szinten tartása a cél, nem a nagy gyökérfejlesztés. A következő nem egészen egy évre éppen ezért egy a korábbi konténernél picivel nagyobb fadobozba került a növény és természetesen alá nagy szemű akadama drénnek, köré pedig akadama – kiryu és icipici rostos tőzeg keveréke. A konténerből kiemelt növény gyökeréhez nem nyúltunk, csak átemeltük. Ez arra lesz jó, hogy a konténeres klasszikus körgyűrűs gyökérnövekedést elkerüljük és egy könnyebb tálba ültetést valósíthassunk meg. A tápozás erős lesz, de az öntözés is. A tápozás okozta növekedést a nyár közepén levélmetszéssel “pauzáljuk” és egy tápanyag összeszedéssel be is fejezzük. A levélmetszés után drótozzuk az idei növekményeket és visszametszünk mindent ami nem kell a végleges korona kontúrhoz. Ezt követően várhatóan a növény kisebb levelekkel indul, rövidebb ízközökkel és kevés növekedéssel. Viszont addigra lesz egy kimondottan erős gyökérzet, mely elviseli a bonsai tálba ültetést a lombkorona korlátozása nélkül. Mind ehhez a tápanyag kihelyezését a következő képpen oldottuk meg:
– A Biogoldot és az Aburakazut fele-fele arányban helyeztük ki.
– Az aburakazu többségét a nebari (gyökérnyak) közelébe koncentráltuk, hogy az intenzívebb hajszálgyökér képződést ne helyezzük/ ne toljuk el a gyökérzóna szélére.
– A tápanyag pogácsákat tápanyagtartó kosárral fedtük le, hogy a csigák ne egyék le a helyükről és hogy a rigók ne akarják szétdobálni azokat.
VÉGEZETÜL:
A fentebb leírt módszert azért osztottuk meg, mert nekünk bevált. Mert azt tapasztaltuk, hogy más tápozási lehetőségeknél lényegesen kevesebb figyelmet igényel, komfortosabb és kényelmesebb a tápozás és maximálisan jó körülményeket biztosít a tálban élő fáknak. Jobb eredményeket értünk el ezekkel, mint más megoldásokkal.
FONTOS:
– Hogy a leírtak csak laza és jó vízáteresztő képességű közegekkel működnek.
– Hogy olyanoknak szól az írás, akik saját kisebb – nagyobb gyűjteménnyel rendelkeznek, nem kertészeteknek vagy yamadori nevelőknek és/vagy értékesítőknek. Olyanoknak akik nem macskaalomban tartanak fenyőket, borókákat, juharokat, stb…
– Ha kipróbálod ezt a módszert, az első évben ne várj nagy különbséget. Ez a módszer a második, harmadik, stb. években fejti ki hatását. A bonsai tápozási módszerek nem múlnak el nyom nélkül egy fás szárú növény életében. Ahogyan tartod, annak megfelelően épít a növény szállító szöveteket. (Ez egy shari készítésnél ki is derülhet…)
– A bonsai tápozási módszereket nem érdemes fehérneműszerűen váltogatni. Nem szeretik a bonsai fák. Érdemes egy megfelelőnek gondolt módszert következetesen alkalmazni és nem mindíg az áraknak megfelelően módosítani elképzeléseinket. A gyökérzet nem részvénytársaság. Nem szereti a gyakori változásokat.
