Harcsafilé vs matcha – avagy a magyar és a japán gasztronómia interferenciája. Mondhatnánk, hogy a “Gastro’Kitsimono” posztoktól elvárható lenne, hogy autentikus japán gasztro’ posztokkal és receptekkel rukkoljon elő, de ez túlontúl kézenfekvő volna. A harcsafiléről nekünk nem csak a balatoni és a Duna menti közösségek halételei jutnak eszünkbe és a matcha felhasználási lehetőségeiről sem csak a tea szertartások és zen – öntisztulási fél ezoterikus gasztro divatirányzatai. A gasztronómia feltétlen rajongóiként keresetlen utakat is kíváncsian bejárva viszonylag bátran megyünk bele mindenféle kísérletbe, ami egy konyhában kivitelezhető. A magyarországi kultúra mindig is mestere volt a kulturális integrációk jómódon történő kezelésének és ebben a gasztronómia sem volt érintetlen terület. Azt gondolnánk, ez csak a múlté de bizton merjük állítani, ez nem így van. Egyre több hazai étterem és séf nyúl hihetetlen zsenialitással és frissességgel a magyar gasztronómia “motívumkincsén” keresztül tőlünk messzebbre eső kultúrák gasztronómiájához. Egyetlen “shrimp” és egyetlen “salmon” vagy bármiféle alapanyag sem rejtőzhet el a látótérben, a gourmet ma már mindent akar. De mit tegyünk, ha az illető a magyar és a japán ételekért egyaránt rajong és mindezt egy tányéron szeretné látni?

Biztos, hogy ez esetben ötvözni kell két ételt, vagy megpróbálni hangulatában megteremteni a két világ fúzióját – ha másként nem, az ízekre koncentrálva. Ebben a posztban egy ilyen kísérlet eredményét osztjuk meg veletek és nem csak azt reméljük, hogy tetszhet annyira, hogy kipróbáljátok de azt is reméljük, hogy ízleni fog és máskor is elkészítitek majd.

Amire egyből szükség lesz, az néhány szelet harcsafilé, melyeket előzőleg citrombors, só, citromlé, szezámolaj és kapor keverékében hagytunk állni. Az így grillen átsütött halfilék pillanatok alatt tálalhatók, de előtte pár dolog még szükséges. Enyhén édesített és túltelített matcha teát picit édesítve és sűrűre főzve – szinte “karamellizálva” tálaljuk a halat krumplipürével és szintén grillezett padlizsán karikákkal.

Az így tálalt étel mellé helyezzünk cérnametélt tésztafészekbe zöldfűszeres – fűszervajas törtkrumpliból készült krumplipürét és grillen sült padlizsán karikát.

Nem igazán lehet és nem igazán érdemes továbbgondolni a dolgot, maximum a tálalás mikéntjén lehet variálni, hogy a látvány is hozzájárulhasson az élvezethez. Hogy formailag is hódoljunk a japán – magyar experimentális gasztro’ játékosságnak, próbálkozhatunk mondjuk nigiri készítési technikával tálalni a tányéron vagy legalábbis motívumként használni ezt a nem kimondottan nigirinek való ételt. Ha a dolog nem akar sikerülni, létezik rá egy eszköz, mely garantálja a sikert.

Ha hasonló posztokat szeretnél olvasni katt ide:

.