Bonsai átültetés és a bonsai tálba való drótozása
A Marczika Bonsai Stúdióban ültettünk át bonsaiokat a hétvégén. Elméletileg ebben nem volna semmi rendhagyó. Bonsai bonsai tálban. Bonsai szerszámok, akadama, kiryu, etc… Egy dolog azonban figyelmet érdemel, talán megér egy posztot. Bonsai átültetéskor a gyökér metszett bonsai bonsai tálba drótozása nem szokott nagy kérdés lenni. Általában jin fogóval ráhúzunk a drótra és az ültető közeg jótékonyan el is takarja a drótot. Nincs kérdés, mondat vége, pont. Abban az esetben viszont, mikor olyan jelentős nebari – val bír a bonsai, hogy nem lehet a gyökérzónán sehol ráfogni a dróttal, akkor valami megoldást mégis csak szükséges eszközölni. Mint mindenre, a bonsai kultúrában és kertészeti praktikákban erre is van megoldás.
Ha elég tömött a gyökérzet, ha megfelelően sűrű, akkor sok mindent képes megtartani. Meglepően le is tudja fullasztani akár a 270-es konkáv ollót is. Ebből következik az is, hogy a bambusz pálcát is kellően képes megfogni. Annyira, hogy csak kalapáccsal lehet beverni és a bambusz “szegek”, már képesek megakasztani a bonsai drótot a tálba rögzítéskor. Miért pont bambusz? Azért, mert részint erős, részint nem korhad el olyan gyorsan mint a fa és nem tesz kárt a bonsai szerszámokban.
Körte magoncból shohin bonsai fát
Mint amikor a béka a kukacot használja bonsai drótnak… Körülbelül olyan volt drótozni a kis körte magoncot. Nem adja magát… Ellenáll, feszül… Nagy feszültség van az ágban, aztán hirtelen törik. De – mint ahogyan a béka sem – én sem adtam fel és a végén egészen mozgalmas íveket és hajlításokat sikerült a “növénybe tenni”. Lesz még ebből shohin bonsai (?)
Sekijoju shohin magoncból
Adott volt egy magonc, ami egy nagyobb Japán juhar tövében váratlanul kinőtt. Kivettem onnan és beültettem egy cserépbe. Következő évben a megnövekedett magoncot egy kő köré tekertem. Így inkább az un. “kőölelő” kifejezés lett találó a sekijoju shohin kifejezéssel szemben, de ez már részletkérdés. Ennek három éve. Most fogtam magam és némi eloxált bonsai dróttal és bonsai ollóval rendbe vágtam az egészet. Most az következik, hogy újabb hajtásokat lesz szükséges generálni, hogy a kompaktabb ágrendszerhez közelebb kerülhessünk, ami talán hoz magával valamennyi törzsvastagodást is.
Cotoneaster integrifolius shohin bonsai training pot – ban
Shohin bonsai fának cserje. Cserjének inkább shohin, de még nem igazán shohin bonsai. Ezt a Cotoneaster integrifoliust Sándortól kaptuk pár éve még dugványként. Azóta csak metszve volt és öntözve. Ma egy kicsit belenyúltunk. Némi drót és hajlítgatás és pozíció rögzítés után teljesen átalakult a formája. Még pár év metszegetés és talán egészen tűrhető kis shohin lesz belőle.
Berberis thunbergii Kobold mint pre shohin – bonsai tálban
Ez a Berberis thunbergii “Kobold’ shohin, egy olyan kertészeti alapanyagból lett, ami pre bonsaiként volt tovább nevelve évekig. Később egy viszonylag erős metszés után már volt értelme gondolkozni a növénnyel való teendőkön. Most tálba került, mert innen már megy úgy is egy Berberis thunbergii Koboldnak!
Acer buergerianum mint három nyaras dugvány
Három nyáron van túl ez az Acer buergerianum ( Háromerű juhar ) dugvány. Mindvégig nevelő tálban volt. Erős tápozás ( főként Bioglod és Aburakazu ), bőséges öntözés és semmi más beavatkozás… illetve annyi, hogy egyik évben a dugvány gyökerénél történt egy lefojtás, hogy szebb nebarihoz jussunk… Nézd a képeken…
Haiku egy kőlámpásra
Gránit kőlámpás
Nylon szál’ madárfészek
Modern japánkert
(Haiku próba a Kitsimono könyvből, 2014.március. 3.)
Egyszer egy japánkerti kőlámpás mellett állva lettem figyelmes egy madárfészekre. Tél vége volt és kellemesen melegen sütött a nap. Azon a télen, azon a napon először éreztem úgy, hogy végre megérkezik a tavasz. Hosszú úton voltunk és egyre csak a madárfészek járt az eszemben. Valamivel később a nyár elején találtam egy megunt madárfészket a közeli erdőben. Felvettem a földről és mint egy gyermek, a zsebemben hazavittem. Nem tudtam mit kezdhetnék vele. Aztán rájöttem, hogy kedvelt ikebana téma, csak ikebana kompozícióban úgy illik felhasználni, hogy beépülnek a látványba virágszirmok. A fészket előkerestem. Meg is van, de virágszirmok híján pontosan olyan érzésem van, mint tavaly a kőlámpás mellett. Mindjárt itt a tavasz…
Crataegus monogyna mame bonsai
Egy mame bonsai léptékéből adódóan nem ad sok alakítási feladatot. Nincs sok teendő vele. Ami van, azzal hamar a végére ér az ember, mert egyszerűen elfogy a tennivaló két-három mozdulat után. A mame bonsaiok tartását illetően könnyű dolgunk van. Szinte az egyetlen nehézség az öntözésben rejlik. Nyáron szinte azonnal szárad ki a földlabda, ezért nem is volna elég a napi kétszeri öntözés… Valóban így van ez? Valójában nem. Nyáron is bőven elég a napi kétszeri öntözés. Reggel és este. Tavasszal és ősszel meg egyszer is elég. Évek óta így van öntözve ez a növény és köszöni megvan.
Ez a mame bonsai a kaszkád bonsai asztallal együtt nem éri el magasságával a 15 cm -t. Az asztal nélkül maga a bonsai (teljes nagysága) szűk 13 cm. Elméletileg shohin bonsaiként is gondolhatnánk rá, de kézbe véve olyan érzése van az embernek, hogy komolytalan volna a shohin kifejezést rámondani. Egy biztos, a növény hajt és hamarosan elkezdi bontogatni apró leveleit. Ez már tényleg a tavasz jele.
A növény eredetileg egy levágott gyökérdarab volt, mely kapott egy esélyt a továbbélésre egy maréknyi föld segítségével. Mondhatni gyökérdugványként kezdte. A legutóbbi tavasszal még apró metszést kapott ugyan a növény, de az év többi részében nem vágtunk le róla semmit. Ezért picit abban reménykedünk, hátha hoz már egy virágot az idén…
Acer palmatum yose ue kifu bonsai
A yose ue (csoportos ültetésű) bonsai stílus könnyen teremt hangulatot a bonsai kijelzőkön. Fenntartása, alakítása ugyan kicsit körülményes lehet mégis nagyon megéri “bajlódni” az ilyen összeültetésekkel. Shohin méretben még inkább csak gegként hat, de kifu méretben már egészen sok lehetőségünk van a részletek kialakítására és bemutatására. Önállóan kiállítva (fő növényként) is nagyszerű lehet egy yose ue bonsai és kísérő növényként is nagyon jól jöhet örökzöld bonsaiok mellé. Egy szó mint száz, egy bonsai erdő vagy bonsai liget nem hiányozhat egyetlen bonsai gyűjteményből sem.
Ezt a Japán juhar yose ue bonsai ligetet tavaly szereztem be. Az tetszett meg benne, hogy különböző magasságú és vastagságú fácskákból lett összeültetve. Egyetlen egy kellemetlen seb volt rajta, de idővel ezt majd valahogy kikorrigálom…
Egy év nevelés után sok induló ágat nyertem. Ennek egyszerű receptje volt. Kiryu és akadama 50 – 50% – os keveréke volt az ültető közeg és Biogolddal tápoztam elég erőteljesen július közepéig. Bő vízzel történt az öntözés naponta kétszer, reggel és este. Biztonság kedvéért félárnyékban volt tartva mivel nem lehettem biztos abban, hogy mielőtt hozzám került napos helyen volt-e vagy nem. A bőséges tápozás miatt elég nagy levelekkel hajtott ki az egész csoport és hosszú ostor szerű hajtásokat növesztett nagy számban. Ezért a többszöri metszés mellett szükség volt egy levélmetszésre is. Ez volt a tavalyi éve a növénynek pár sorban leírva. Most, hogy kikerült a teleltetőből, következik a folytatás.
Ilyen egy metszéssel kialakított kócos ághalmaz Japán juhar magoncokkal. Amit most meg kell tenni, az az átültetés, a tavalyi metszések csonkjainak eltávolítása és a bonsai drótozása.
Elsőként érdemes eltüntetni azokat hajtásokat, ágakat és csonkokat, amikhez jövőre már shohin bonsai szerszámokkal sem férnénk hozzá rendesen és csak megosztanák a növény erőit fejlődés közben. Én erre a célra általában a lehető legkisebb (japán gyártmányú) shohin konkáv ollót használom, mert nem találtam ennél alkalmasabbat és praktikusabbat erre a célra…
Leválogattam a hajtásokat. Ami gyenge volt vagy túlsűrűsödéshez vezetett volna, az repült is. Általában a rövidebb ízközzel rendelkezőeket hagytam meg az egyes fák tetejénél és a nebarihoz közelebb eső ágaknál – ha lehetett választani – a nagyobb ízközökkel növőket.
Azokat az ágakat és hajtásokat kivétel nélkül eltávolítottam, amiken lehetett látni, hogy a rügyek elfagytak, vagy gyengébbek a mellette lévő ág rügyeinél. A rügyek állapota sokat elárul. Tökéletesen jelzik, melyik ágban van több energia és melyik az, ami csak gyengíti a növényt.
A bonsai átültetése ennek a Japán juhar ligetnek az esetében sem magával az átültetéssel kezdődött. A félárnyékban tartás és a napi kétszeri öntözés eredményeként korrektül bemohásodott a talajfelszín. Ezt mindenképpen szükséges eltávolítani, mert lefojtja a talaj természetes szellőzését és csúnyán terjed felfele a fák törzsén. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg meztelencsiga pete rejtőzött benne.
Bonsai törzstisztító kefe segítségével sikerült teljesen lepucolni a mohát mindegyik törzsről (kívül – belül). Nem csak a moha miatt érdemes egyébként letisztítani így is a nebari felszínét. A legtöbb esetben kiderül, hogy szinte évről – évre egyre közelebb kerülhetünk így egy látszó és erősödő gyökérnyakhoz. (Ebbe most nem megyek bele, hogy miért van ez így. Ez egy másik poszt tárgya lehetne…)
A Bonsai erdő ugyan abba a lapos sárga mázas bonsai tálba lett visszaültetve amiben tavaly is volt. Most, hogy átmenetileg nincs benne a növény, meg tudom mutatni mit rejt a tál belseje… Nem magyarázom, be kell érni a képekkel…
Miután visszakerült a bonsai tálba a Japán juhar csoport, meg lett drótozva. Végre rendezettebb az ágrendszer, letisztultabb a kép. Jöhet a tavaszi kihajtás!
Acer buergerianum training shohinnak
Ez az Acer buergerianum egy kisebb japán nevelőkonténerből lett felültetve. Eredetileg szinte tiszta kavicsban volt és a gyökere rendesen túl fejlődte a rendelkezésére álló helyet. Ennek ellenére megvettem és nekiláttam helyrerakni. Elkezdtem kitisztítani az ágrendszert, stb, stb… Ezt követően betettem egy nagyobb nevelőedénybe és bőséges tápozás mellett Aburakazu és Biogold váltogatásával teljesen elengedtem a növényt.
Egy szezon után már nagyot szaladt a növény. Megnyúltak az ágak, megszaporodtak a hajtások és a húzóágnak hagyott “áramszedőt” már júliusban vissza kellett vágni. A mostani metszés és drótozás után kipucoltam azt az egy-két sebet ami a fán jelenleg látható. A jövőbeli nebariról a “kisdombot” leszedtem, hogy lássuk tisztán mi van ott egyáltalán.
A szívóhajtást jelentősen lerövidítettem, hogy mikor megindul a növény ne “rántsa ki” a drótozott ágakból ami oda kell koncentrálódjon. A drótozás halaszthatatlan volt, mert később az erőteljes növesztésre szánt fa ágai túlvastagodtak volna és nem lehetett volna már drótozni jövőre. Szaladjon el újra a fa, vastagodjanak így az ágai és remélem egy év múlva már el lehet kezdeni a metszés – drótozás – metszés folyamatát.